Véget ér a verduni csata, az első világháború egyik legfontosabb ütközete.Tovább
Szemelvények a jugoszláv határőrizet történetéből (1953–1955)
„1955. 11. 23.-án magyar repülőgép két esetben megsértette a Jugoszláv Népköztársaság légterét. […] a jelzett időben és helyen magyar repülőgép tartózkodott, […] azonban a kivizsgálás során megállapítottam, hogy a repülőgép vezetője nem tudta, hogy ő áttévedt a jugoszláv légtérbe. Amikor azt észrevette azonnal visszatért magyar területre. Tehát átrepülésének semmi célja nem volt, csupán tévedés következménye. […] A hivatalos ügy befejezésével a jugoszláv tagozat elnöke megkínált bennünket szendviccsel, édességgel, szilvapálinkával és sörrel.”
Források
Belügyminisztérium Határőrség és Belső Karhatalom Parancsnokának 0049.számú parancsa
| BELÜGYMINISZTÉRIUM Határőrség és Belső Karhatalom | " A" sorozat |
| 3. Ker. Parancsnokság | "SZIGORÚAN TITKOS" |
| Kimenőszám:............ | ........sz. példány |
Nagykanizsa, 1953.10.28.
BELÜGYMINISZTÉRIUM
Határőrség és Belső Karhatalom
Parancsnokának
0049.számú parancsa
Budapest, 1953. évi október hó 28-án
A Magyar Népköztársaság Kormánya abból az óhajból kiindulva, hogy a magyar-jugoszláv határon normalizálja a helyzetet, a jugoszláv kormánnyal egyezményt kötött " az incidensek megelőzésének és kivizsgálásának módjáról a Magyar-jugoszláv határon".
Az egyezmény lerögzíti azokat az intézkedéseket, melyet mindkét kormánynak meg kell tenni a határincidensek, provokációk megelőzésére, meghatározva annak módját, hogy egy bekövetkezett incidens, vagy provokáció esetén milyen szervnek kell működni, milyen intézkedéseket kell tenni, a kivizsgálást hogyan és hol kell folytatni.
Az egyezmény a magyar-jugoszláv határt meghatározott szakaszokra osztja fel, minden szakaszra határképviselőt kell kinevezni, aki felelős a maga szakaszán bekövetkezett incidens, vagy provokáció kivizsgálásáért.
Az egyezmény megjelöli a határszakasz egyes pontjain azokat a helyeket, - az úgynevezett értesítési pontokat -, ahol provokáció, vagy incidens bekövetkezése esetén mindkét fél határképviselője meghívhatja a másik fél határképviselőjét provokáció, vagy határincidens kivizsgálására.
Az egyezmény végrehajtása érdekében
m e g p a r a n c s o l o m:
- A határon szolgálatot teljesítő minden járőrnek, tts.-nek, tisztnek olyan magatartást kell tanúsítani, hogy ne szolgáltasson okot incidensek, vagy provokációk bekövetkezésére.
- Meg kell tiltani az átlövést abban az esetben is, ha a jugoszláv területről lőnek át,
- meg kell tiltani minden átbeszélést úgy a járőrnek, minr a határ mentén dolgozó polgári személynek,
- tilos a határvonalat átlépni,
- tilos bármilyen jellegű provokációs átkiabálás, vagy a jugó. szervek provokációs átkiabálására válaszolni,
- tilos olyan cselekmény elkövetése, amely tüzet, vízáradást, vagy más olyan kárt okoz, amely a jugó. területen lévő magán, vagy állami tulajdont sérti.
- A járőr, amennyiben működési szakaszán a túloldali szervek által elkövetett határincidenst, vagy provokációt fedez fel a 0253/Hü.-1953.sz. parancsom szerint járjon el, melyet tegyen ismét oktatás tárgyává az egész személyi állomány előtt.
Ha a járőr incidens vagy provokáció nyomait észleli, köteles minden intézkedést megtenni a provokáció, vagy incidens színhelyének őrzésére úgy, hogy a helyszínen található minden nyom és bizonyíték változatlanul maradjon. Ugyanakkor köteles azonnal, a legrövidebb úton jelentést tenni parancsnokának. A jelentés tartalmazza a provokáció, vagy az incidens pontos helyét, idejét és az eseményt.
A járőrnek kötelessége a határőrzés teljesítése mellett a helyszín változatlanságát mindaddig biztosítani, amíg oda parancsnoka, vagy ezen szakasz felelős határképviselője által alakított bizottság ki nem érkezik. - Az őrsparancsnok a provokációról, vagy incidensről kapott jelentés vétele után - annak jellegétől függően - a 0253/Hü.-1953.sz. parancs szerint járjon el, gondoskodjon a helyszín változatlanságának fenntartásáról a határképviselő, vagy bizottság kiérkezéséig.
- A zj.pk. a provokációról, incidensről kapott jelentés vétele után - ha a provokáció jellege megkívánja - 0253/Hü.-1953.sz. parancs szerint járjon el. Tegyen meg minden intézkedést a helyszín változatlanságának biztosítására, készítse elő a bizottságban résztvevő tiszteket, személyeket, szak- és segédszemélyzetet.
- A határképviselők munkájának elvégzéséhez határincidensek kivizsgálására értesítési pontokat létesítek a 3.Hőr. kerületén.
- Lent-i Szabólakos - Donja Lendava
- Tornyiszentmiklós - Pince
- Letenye - Hodosány
- Murakeresztúr - Kotoriba
- Lankócpuszta - Góla
- Bolhó - Hoszinya
Az értesítési pontokra, amely a műszakiak által lesz létesítve állandó őrbódét és távbeszélő összeköttetést létesítek, ezek őrzését az őrsparancsnokok kötelesek állandó váltású járőrrel végrehajtani.
A járőrökkel ismertessék meg a Magyar-jugoszláv egyezmény rájuk vonatkozó részeit. Az alegységek parancsnokai a zj. törzs tisztjei útján tanítsák meg feladataikra, a határon történő incidens esetére az értesítési pontokon való szolgálat teljesítés és a meghívások átadásának és átvételének a módjára. A járőrök ismerjék a területükön működő határképviselők nevét.
A Zj. Parancsnokok gondoskodjanak arról, hogy az őrsparancsnokok, igen jól ismerjék feladataikat, a bekövetkező határincidens esetén.
A zj.parancsnokok ...sz. mellékletet alegységüknek megfelelően adják le és az őrs szolgálati szobályában függesztessék ki.
Utasítom a zj.parancsnokokat, hogy a kiadott rendeletek végrehajtásáról 1953.11.hó 3.-ra tegyenek írásban jelentést.
Melléklet: 1. 1.db. Az őrs szolgálati szobályában kifüggesztendő utasítás.
| Kovácsik János áv.őrnagy A BM. Határőrség és a BKH.3.Ker.Parancsnoka |
Készült: 4 példányban
1.sz.2.3.sz.pld. Címzetteknek
4.sz.pld......sz.iratgyűjtőben.
Szerk.: Moravszki András áv.szds.
Gépelte: Vass Mária áv.írnok.
1953.10.28.
Soksz.napló sorsz.: 933.
ZML Nagykanizsai Határőr Igazgatóság iratai. 20. tétel 0049/53 KERPK-i PCS. A magyar-jugoszláv határon a helyzet normalizálása tárgyában.
Az aláírás saját kezű kézírás.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 18.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztősége egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő