Bemutatják a Székely István rendezte Hyppolit, a lakájt, az egyik legsikeresebb magyar filmvígjátékot.Tovább
Iratok a magyar-olasz diplomáciai kapcsolatok 1945-1964 közötti történetéhez
„Az elmúlt év őszén került sor hazánk és a Szentszék között okmány aláírására, amely a többi között szabályozza a magyar katolikus püspökök kinevezésének rendjét. Ezzel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogy a realitások felismerése a Vatikán részéről tette elsősorban lehetővé a létrejött megállapodást. Olyan megállapodásról van szó, amely a magyar nép állam szuverenitásának teljes tiszteletben tartásán alapul.”
Források
Feljegyzés Péter János parlamenti beszédéhez
V. Területi Osztály
Olasz referatura
Feljegyzés
Tárgy: Olasz anyag Péter elvtárs expozéjához.
A második világháború után önálló olasz külpolitikáról lényegében nem beszélhetünk, mert az egymást követő kormányok hűségesen kiszolgálták az Egyesült Államok külpolitikáját. Ez vonatkozik a szocialista országok felé irányuló olasz külpolitikára is. A balközép kormányok külpolitikájára jellemző, hogy általában folytatják elődeik atlanti politikáját, hűségesek a NATO-hoz, ugyanakkor a baloldali erők nyomására kompromisszumok keresésére irányuló törekvés és bizonyos ingadozás is tapasztalható pl. a sokoldalú atomerőmű és az európai integráció kérdésében. Az Európai Közös Piacban Nyugat-Németországgal és Franciaországgal szemben Olaszország alárendelt szerepet játszik. Ezért érthető, hogy francia-nyugatnémet hegemónia ellensúlyozására Olaszország támogatja Anglia felvételét az Európai Közös Piacba. Olaszország politikai és gazdasági befolyásának erősítése céljából erőfeszítéseket tesz a fejlődő országokban, elsősorban Észak-Afrikában és Közel-Keleten. Ilyenirányú erőfeszítései kétségkívül már eddig is nem lebecsülhető eredményekre vezettek. Miután az Egyesült Államok kénytelen volt megváltoztatni a szocialista országok irányában folytatott politikájának módszerét, és a szocialista rendszer erőszakos megdöntése helyett a szocialista országok „fellazításának" politikáját követni - amely a két társadalmi rendszer békés egymás mellett élése elvének elfogadására, gazdasági és kulturális kapcsolatainak fejlesztésére támaszkodik - az olasz kormányok is fokozatosan felhagytak a korábbi hidegháborús politikával és csatlakoztak a „fellazítási" irányvonalhoz.
A korábbi hidegháborús politikának a békés egymás mellett élés politikájával való felcseréléséhez Olaszország külpolitikájában hozzájárult Olaszország érdekeltsége a szocialista országokkal való gazdasági kapcsolatok fejlesztésében /nyersanyag és élelmiszer import/, valamint a középbal kormányoknak a korábbi egy párti kereszténydemokrata kormányoknál haladóbb politikája. Ennek következtében Olaszország arra törekszik, hogy az Európai Közös Piac nyomása ellenére is bővítse, vagy legalábbis az eddigi szinten tartsa kereskedelmi kapcsolatait a szocialista országokkal, köztük hazánkkal is. A békés egymás mellett élés elve a magyar-olasz kapcsolatok területén államközi kapcsolataink fokozatos javulásában nyer kifejezést.
1964-ben a magyar-olasz államközi kapcsolatok területén további fejlődés volt tapasztalható. Ezt tükrözi diplomáciai kapcsolataink szintjének emelése, államközi gazdasági és kulturális kapcsolataink fejlődése, valamint az, hogy a felszabadulás óta először Mattarella külkereskedelmi miniszter személyében olasz miniszter tett hivatalos látogatást hazánkban. Magasszintű gazdasági kapcsolataink fejlődését mutatja Barádi Gyula elvtárs, a külkereskedelmi miniszter első helyettese által vezetett magyar szakemberekből álló delegáció 1964. februári látogatása Olaszországban, valamint Mattarella olasz külkereskedelmi miniszter látogatása az 1964. évi BNV-n, amelyen Olaszország minden eddiginél nagyobb, saját építésű nemzeti pavilonnal képviseltette magát. Mattarella miniszter látogatása folyamán kölcsönös egyetértés jött létre abban, hogy műszaki-tudományos egyezményt kell kötni és vegyes bizottságot létrehozni a műszaki kapcsolatok elmélyítése érdekében.
Kulturális kapcsolataink fejlődésének legjelentősebb állomása 1964-ben az 1964/65. évre szóló kulturális munkaterv aláírása volt, amely újabb lehetőségeket biztosít a két ország közötti kulturális csere fejlesztésére. A munkaterv aláírását megelőző tárgyalásokon megállapodás született arról, hogy régi, elavult kulturális egyezmény helyett a közeljövőben újat kell kötni. A két ország kapcsolatait zavaró hidegháborús maradvány az olasz útlevelek diszkriminatív jellegű magyarországi kiterjesztési kötelezettsége, ami megnehezíti az olasz állampolgárok utazását hazánkba. Római nagykövetségünk jelentése szerint azonban az olasz minisztertanács foglalkozik ennek a más fejlett kapitalista országokban már megszüntetett diszkriminációnak az eltörlésével. Ugyancsak hátráltatja turisztikai kapcsolataink fejlődését a budapesti olasz nagykövetség nehézkes vízum gyakorlata, melynek következtében egy olaszországi vízum beszerzése 4-6 hetet vesz igénybe.
Budapest, 1964. október 29.
MOL XIX-J-1-u/1964. 50. d. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium iratai - 50. doboz)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 27.
1931
1945
Az ENSZ tagja lesz Norvégia.Tovább
1956
A magyar kormány bejelenti, hogy a tsz-ekből bárki szabadon kiléphet.Tovább
1962
Nyers Rezsőt az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkárává, Biszku Bélát a KB adminisztratív ügyekért felelős titkárává választják, és ezért...Tovább
1965
35 ezren tüntetnek Washingtonban a vietnami háború ellen.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő