A szovjet Vörös Hadsereg csapatai körülzárják BudapestetTovább
Iratok a magyar-olasz diplomáciai kapcsolatok 1945-1964 közötti történetéhez
„Az elmúlt év őszén került sor hazánk és a Szentszék között okmány aláírására, amely a többi között szabályozza a magyar katolikus püspökök kinevezésének rendjét. Ezzel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogy a realitások felismerése a Vatikán részéről tette elsősorban lehetővé a létrejött megállapodást. Olyan megállapodásról van szó, amely a magyar nép állam szuverenitásának teljes tiszteletben tartásán alapul.”
Részlet Péter János külügyminiszter 1964. november 20-án az országgyűlés előtt elmondott beszédéből
A megváltozott nemzetközi helyzet éreztette politikai és gazdasági hatását a magyar-olasz kapcsolatokban is. Diplomáciai kapcsolataink szintjét emeltük. A két országot érintő gazdasági kérdésekről az elmúlt esztendőben többször is tárgyaltak képviselőink. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy a külkereskedelmi miniszter első helyettese vezetésével az elmúlt év elején magyar szakemberekből álló küldöttség járt olasz földön, míg az olasz külkereskedelmi miniszter a Budapesti Nemzetközi Vásár idején Budapestre látogatott. Ez alkalommal kölcsönös egyetértés jött létre abban, hogy egyrészt műszaki-tudományos egyezmény megkötésére van lehetőségünk, másrészt vegyesbizottságot is létrehozhatunk műszaki kapcsolataink elmélyítése érdekében.
A két ország immár hagyományos kulturális kapcsolatainak az elmúlt évben nagyon jelentős eseménye volt az 1964-65. évre szóló kulturális munkaterv aláírása. A munkatervet megelőző tárgyalásokon megállapodás született arról is, hogy a régi, elavult kulturális egyezmény helyett a közeljövőben újat kell kötni. A magyar-olasz kapcsolatoknak ma sem eléggé rendezett részkérdése a turisztika. Az a véleményünk, hogy feltétlenül hasznos, ha mind az olaszok, mind a magyarok kölcsönösen megismerkednek egymás országával, kulturális kincseivel. Idegenforgalmi kapcsolatainkat segítené, - és a magunk részéről mindent megteszünk ennek érdekében - ha a magyar turisták épp oly gyorsan megkapnák a vízumot, mint az olasz turisták.
A nyugat-európai országok egy részével való gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainkat beárnyékolja az a körülmény, hogy az Európai Gazdasági Közösség keretében egy zárt és egyre inkább zárt szervezet tagjaival állunk szemben. Ez a körülmény valamennyi kívülálló ország számára, tehát az el nem kötelezett országokra is megkülönböztető jellegű. Mindezek mellett meg kell említeni azt a körülményt is, hogy ebben a szervezetben mi - és úgy tudjuk mások is - nemcsak egy szűkebb értelemben vett gazdasági csoportosulást látunk, hanem a NATO egyik igen lényeges gazdasági alapszervezetét. Természetesen az a benyomásunk akkor is, amikor a már résztvevő 6 országon kívül újabb társulási kérdések merülnek fel.
Az elmúlt év őszén került sor hazánk és a Szentszék között okmány aláírására, amely a többi között szabályozza a magyar katolikus püspökök kinevezésének rendjét. Ezzel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogy a realitások felismerése a Vatikán részéről tette elsősorban lehetővé a létrejött megállapodást. Olyan megállapodásról van szó, amely a magyar nép állam szuverenitásának teljes tiszteletben tartásán alapul.
MOL XIX-J-1-u/1964. 50. d. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium iratai - 50. doboz)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 25.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő
