Osztályharc – bélyegharc – diplomácia

„A Magyar Kormány megütközéssel értesült arról, hogy Görögországban az előzetes magyar diplomácia lépések ellenére, magyar bíróság által hazaárulásért elítélt és kivégzett magyar állampolgár, Nagy Imre képével ellátott bélyegsorozatot jelentettek meg. Ez arra mutat, hogy egyes görög kormánytényezők sajnálatos módon nem veszik figyelembe a két nép őszinte barátságát és a két nép között az utóbbi években fejlődésnek indult politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat. A Görög Kormány e lépése megzavarhatja az eddig jól fejlődő államközi kapcsolatainkat.”

Ellenakció

I. sz. Politikai Osztály
Görög referatura
Misur György attaché

423/Bo.-

SZIGORÚAN TITKOS
Puja F. miniszterh.
Várkonyi Péter osztályvezető
Követség
TÜK
Osztály

Feljegyzés

Tárgy: Ellenakciónk a Görögországban
kiadásra kerülő Nagy Imre-
bélyegekkel kapcsolatban.

Itthon lévő athéni követünk, Ráth Károly elvtárs tájékoztatása szerint, szinte teljesen biztosra vehető, hogy a Görög Kormány- tiltakozó jegyzékünk ellenére- kiadja a Nagy Imre képével ellátott postabélyeget. Ezt azóta hírügynökségi jelentések is megerősítették, december 6-banjelölve meg a bélyeg megjelenését. Fentiek miatt szükségesnek látszik, hogy ezzel kapcsolatos további magatartásunkat és megtorló intézkedéseinket kidolgozzuk.

Intézkedéseinket meghatározhatjuk oly módon, hogy tiltakozásunk súlya vagy Magyarországra vagy Görögországra essen. A görög politikai helyzetre való tekintettel, jelen esetben helyesebbnek látszik az utóbbit választani.

A görög kormány ugyanis Hruscsov elvtárs amerikai utazása óta, belső és nemzetközi nyomás alatt áll. Camp David után ugyanis a Görög Kormány közvéleményének változása ellenére, semmilyen tanujelét nem adta annak, hogy az enyhülés szellemét támogatni igyekszik, ellenkezőleg, ebben az időszakban jelentette be, hogy az amerikaiaktól Honest John tipusú rakétákat vásárol, továbbá, hogy a rakéták kezelő-személyzetét Nyugat-Németországban tanítják meg a fegyverek használatára. hasonló képen továbbra is továbbra is elutasító és teljesen merev a Görög kormány álláspontja a balkáni békekonferencia és az atommentes övezet kérdésében.

Ilyen körülmények között a görög haladó és polgári ellenzék is a legutóbbi nemzetgyulési külpolitikai vitában nagyon erősen támadta a kormány külpolitikáját. ezzel egyidejuleg fokozódott a balkáni szocialista országok külpolitikai nyomása is Görögországra, ami egyrészt Joja román miniszterelnökhelyettes athéni látogatásában, másrészt számos román, bolgár és albán hivatalos nyilatkozatban és sajtócikkben nyilvánult meg.

Nyilvánvaló, hogy a Nagy Imre- bélyeg kiadására tett teljesen logikátlan és ügyetlen görög lépés- amit egyébként a görög polgári ellenzéki sajtó is bírált- kitunő alkalom arra, hogy ezt a nyomást fokozzuk, s a görög közvéleményen keresztül kellemetlenségeket okozzunk a Görög Kormánynak.

Ennek alapján az alábbi intézkedéseket javasoljuk:

  1. A bélyeg megjelenésének napján athéni ügyvivőnk/ vagy amennyiben már visszautazott , akkor követünk/ látogassa meg a görög Külügyminisztérium illetékes vezetőjét és a Magyar Kormány nevében szóban tiltakozzon a Görög Kormány barátságtalan magatartása ellen.
  2. Ezt követőleg Követségünk adjon nyilatkozatot a görög sajtó számára, melyben az eset megtörténte miatt, hivatkozzon az enyhülés szellemére, a két ország közötti jó kapcsolatokra- ezt részletezze- előzetes tiltakozásunkra, s fejezze ki a magyar közvélemény felháborodását.
  3. A bélyeg megjelenésének másnapján a Magyar Kormány szóvivője vagy Magyar Távirati Iroda -illetékes helyről nyert felhatalmazás alapján- ismertesse az esetet a magyar és külföldi újságírókkal hasonló hangnemben, mint athéni követségünk fenti nyilatkozata.
  4. A magyar sajtóban jelenjen meg 2-3 rövid kommentár a bélyegekkel kapcsolatosan, a Népszabadság egy hosszabb cikkben bírálja a görög kül- és belpolitikát, s e cikkben említse meg a görög politikai foglyok jelenlegi helyzetét is. /A politikai foglyok az utóbbi hetekben kéréseket jutattak el a Magyar Kormányhoz és a Magyar Vöröskereszthez, melyben leírják a görög hatóságok embertelen bánásmódját és támogatást kérnek./
  5. A Magyar Rádió görög nyelvu adásaiban néhány alkalommal közöljön élesebb kommentárokat a görög külpolitikáról.
  6. Ha a megtorló intézkedéseinknek még nagyobb súlyt akarunk adni, alkalmasnak látszik gyujtés indítása a görög politikai foglyok részére. Ezt természetesen össze kell hangolni a Pártközpont véleményével.

Budapest, 1959. december 4.

MOL XIX-J-1-j-Görögo.-006650/2/1959. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok 006650/2/1959.)

Ezen a napon történt május 25.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt közel két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő
Nemzetközi kapcsolatok a 20. század második felében

Sokan és joggal vélik úgy, hogy a 20. századi magyar politikai gondolkodás egyik fő jellemzője a kellő nemzetközi kitekintés, a külpolitikai horizont hiánya volt. Ez nagyrészt abból adódott, hogy Magyarország évszázadokon át nem volt független állam, így önálló külpolitikával sem rendelkezett. Függetlenségét ténylegesen 1918 végén, az Osztrák‒Magyar Monarchia szétesésének pillanataiban nyerte el, jogilag pedig paradox módon az ország területét megcsonkító trianoni békeszerződés állította vissza. A két világháború közötti időszakban nem csak a politika iránt érdeklő „átlagemberek”, de nemegyszer maguk a döntéshozók sem látták át teljes egészében a nemzetközi összefüggéseket, vagy pedig ideológiai megfontolásokból figyelmen kívül hagyták azokat. Ez gyakran hibás, átgondolatlan és káros döntéseket eredményezett, ‒ elég, ha csak a Szovjetunió elleni elhamarkodott hadba lépésre gondolunk. A második világháborút követően Magyarország ismét elvesztette függetlenségét, és közel 45 évig az ún. keleti blokk többi országával együtt a Szovjetunió csatlósa volt. Önálló külpolitikáról vagy külpolitikai gondolkodásról ‒ főleg az 1950-es években ‒ nem, vagy csak alig lehetett szó.

Az ArchívNet idei 1. számának fő témája: „Nemzetközi kapcsolatok a 20. század második felében”. Elsődleges célunk az, hogy a magunk szerény eszközeivel hozzájáruljunk a nemzetközi kapcsolatok 20. századi történetének jobb megismeréséhez, ezzel is segítve olvasóink jobb eligazodását a mai kusza külpolitikai viszonyok között. Kiss András az amerikai–iráni kapcsolatokat helyezi történelmi távlatba, Wencz Balázs Kádár János és a keletnémet kommunista vezér, Erich Honecker 1977. márciusi tárgyalásait ismerteti, míg Garadnai Zoltán azt mutatja be, miként látták Magyarországot az 1980-as évek elején francia szemmel. Seres Attila két fiatal magyarországi görög emigráns 1956-os kalandos sorsát eleveníti fel, Kántás Balázs pedig az 1920-as évek elejére kalauzol vissza bennünket, és egy „magyar sörpuccs” tervének történetéről ír.

Budapest, 2020. április 17.

A szerkesztők