Megkezdõdik a dualista Magyarország utolsó választása, mely a Függetlenségi Párt bukásával és a Tisza-féle Munkapárt gyõzelmével végzõdik...Tovább
Osztályharc – bélyegharc – diplomácia
„A Magyar Kormány megütközéssel értesült arról, hogy Görögországban az előzetes magyar diplomácia lépések ellenére, magyar bíróság által hazaárulásért elítélt és kivégzett magyar állampolgár, Nagy Imre képével ellátott bélyegsorozatot jelentettek meg. Ez arra mutat, hogy egyes görög kormánytényezők sajnálatos módon nem veszik figyelembe a két nép őszinte barátságát és a két nép között az utóbbi években fejlődésnek indult politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat. A Görög Kormány e lépése megzavarhatja az eddig jól fejlődő államközi kapcsolatainkat.”
Források
Köszönet
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG
KÜLÜGYMINISZTÉRIUMA
A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma tiszteletét fejezi ki a Görög Királyság Budapesti Követségének és az alábbiakat hozza tudomására:
Az utóbbi napokban a görög sajtóban olyan hírek láttak napvilágot, hogy
a német fasizmussal szembeni ellenállási mozgalom kiemelkedő görög egyéniségének arcképével a Szovjetunióban postai bélyeget bocsátanak ki, s a Görög Kormány a bélyegek megjelenése elleni tiltakozásul és egyben ellenintézkedésként postai bélyeget fog mejelentetni Nagy Imre az 1956. évi magyar ellenforradalom egyik volt és időközben kivégzett vezetője emlékére.A Magyar Népköztársaság athéni követe felkereste Pericles D. Skeferis urat, a Görög Királyság Külügyminisztériumának állandó államtitkárát, hogy tőle hivatalos véleményt kapjon a hír valódiságára vonatkozóan. Skeferis úr a sajtóhíreket megerősítette, s egyúttal kijelentette követünknek, hogy a bélyegek megjelentetése nem jelent a Magyar Népköztársaság ellen irányuló barátságtalan magatartást.
A Magyar Kormány- tekintettel a két ország közötti kölcsönös megbecsülésre- különös figyelemmel vizsgálta meg Skeferis úr kijelentését, s ennek alapján úgy döntött, hogy azt kizárólag a Magyar Kormány elleni barátságtalan megnyilatkozásának tekinti.
E vélemény kialakításakor a Magyar Kormány mindenekelőtt arra volt figyelemmel, hogy a Görög Kormány a nemzetközi kapcsolatok gyakorlatában teljességgel szokatlan és eléggé el nem ítélhető módon más országgal fennálló nézeteltéréseiből kifolyólag a Magyar Népköztársasággal szemben kíván szankciókkal élni, s nem tudni mi okból, olyan nézeteltérésbe vonja be a Magyar Kormányt, melyhez ezideig semmi köze nem volt. A nemzetközi kapcsolatok történetének számos tapasztalata nyilvánvalóvá teszi, hogy az egyes országok közötti vitás kérdések más országokra történő kiterjesztésének ilyen módja mérgezi a nemzetközi együttmuködés légkörét, s nem segíti elő a nemzetközi helyzet enyhülését, melynek szaporodó jeleit az egész világ békeszerető népei örömmel és megelégedéssel támogatják.
A Magyar Kormány fel kívánja hívni továbbá a Görög Kormány figyelmét, hogy az általa kinyomtatásra szánt postabélyegen szereplő Nagy Imrét törvényes magyar bíróság, törvényes bírósági eljárás lefolytatása eredményeként hatályos magyar jogszabályok alapján hazaárulásért és az államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezésére és vezetése miatt ítélte halálra. Nyilvánvaló, hogy minden olyan megnyilatkozás, amely az ismert tények ellenére Nagy Imre személyét bármely formában nyilvánosan népszerusíti, sérti a Magyar Népköztársaság szuverenitását, s a magyar belügyekbe való illetéktelen beavatkozással egyenlő.
A Magyar Kormány a két ország közötti eddigi normális kapcsolatokra alapozva, valamint Skeferis úr azon kijelentéseiből kiindulva, hogy Nagy Imre arcmását ábrázoló bélyegek megjelenése nem kíván bartátságtalan lépés lenni Magyarország iránt, nem feltételezi, hogy a Görög Kormány a bélyegek kiadásával a Magyar Népköztársaságot sértő szándék vezérelte.
A Magyar Kormány erősen reméli, hogy a lépés megtételét téves vagy a helyzet nem eléggé körültekintő vizsgálatának eredményei sugallta, s elvárja, hogy a Görög Kormány jó szándéka bizonyítékaként intézkedéseket tesz a Nagy Imrét ábrázoló postai bélyegek kiadásának megakadályozása érdekében.
GÖRÖG KIRÁLYSÁG KÖVETSÉGÉNEK
Budapest
Budapest, 1969. november 18.
MOL XIX-J-1-j-Görögo.-006650/1959. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok 006650/1959.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 01.
1910
1916
Véget ér a jütlandi csata (más néven skagerraki ütközet), az elsõ világháború legnagyobb tengeri csatája a dániai Jylland-félsziget...Tovább
1941
Brit megszálló csapatok vonulnak be Bagdadba, hogy megelőzzék a nácibarát hatalomátvételt.Tovább
1941
II. világháború: Német csapatok elfoglalják Krétát.Tovább
1950
A Nemzetközi Gyermeknap megünneplése első alkalommal.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő