A szovjet Vörös Hadsereg csapatai körülzárják BudapestetTovább
Osztályharc – bélyegharc – diplomácia
„A Magyar Kormány megütközéssel értesült arról, hogy Görögországban az előzetes magyar diplomácia lépések ellenére, magyar bíróság által hazaárulásért elítélt és kivégzett magyar állampolgár, Nagy Imre képével ellátott bélyegsorozatot jelentettek meg. Ez arra mutat, hogy egyes görög kormánytényezők sajnálatos módon nem veszik figyelembe a két nép őszinte barátságát és a két nép között az utóbbi években fejlődésnek indult politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat. A Görög Kormány e lépése megzavarhatja az eddig jól fejlődő államközi kapcsolatainkat.”
Tiltakozó jegyzék Nagy Imre görögországi kiadása miatt
| "Szigorúan titkos" 0066650/1 | Tiltakozó jegyzék Nagy Imre görögországi kiadása miatt Követség Athén |
Misur György
A követség tájékoztatására mellékelten megküldöm a Nagy Imre- bélyeg ügyében a görög követséggel lefolyatatott levelezésünk másolatát.
Közlöm a Követséggel, hogy a bélyeg kiadásával kapcsolatos egyik ellenakciónk athéni követségünk sajtónyilatkozata lesz.
Követ elvtárs, visszaérkezése után egy-két nappal rendezzen sajtókonferenciát a Követségen, melyre hívja meg néhány nagyobb görög lap, valamint Athénben dolgozó nemzetközi hírügynökségek képviselőit.
Tájékoztassa a jelenlévőket ügyvivőnknek a görög külügyminisztériumban ezzel kapcsolatban tett tiltakozásáról. Kissé bővebben ismertesse a magyar-görög kapcsolatokat, a kölcsönös személycseréket, s olvassa fel a mellékelten megküldött nyilatkozatot.
A nyilatkozat szövegét bocsássa az újságírók rendelkezésére francia nyelven.
Az újságírók esetleges kérdései elől Követ elvtárs térjen ki.
A rendelet végrehajtásáról és visszhangjáról folyamatos tájékoztatást kérünk.
Budapest, 1959. december 12.
Boros Róbert
az I. sz. Politikai Osztály
mb. vezetője
Ui: Követ elvtárs közölje a sajtókonferencián, hogy a Magyar Posta minden Nagy Imre- bélyeggel ellátott postai küldeményt visszaküld a feladónak.
SZIGORÚAN TITKOS
Puja F. miniszterhelyettes
A Magyar Kormány megütközéssel értesült arról, hogy Görögországban az előzetes magyar diplomácia lépések ellenére, magyar bíróság által hazaárulásért elitélt és kivégzett magyar állampolgár, Nagy Imre képével ellátott bélyegsorozatot jelentettek meg.
Ez arra mutat, hogy egyes görög kormánytényezők sajnálatos módon nem veszik figyelembe a két nép őszinte barátságát és a két nép között az utóbbi években fejlődésnek indult politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat. A Görög Kormány e lépése megzavarhatja az eddig jól fejlődő államközi kapcsolatainkat, amely meggyőződésünk szerint nem lehet érdeke egyik államnak sem.
Ismeretes, hogy a Magyar Kormány semmiféle okot nem szolgáltatott a Görög Kormány e barátságtalan magatartására. Ilyen körülmények között e lépést csakis azoknak a háborús köröknek az évek során tett és jelenleg is megismétlődő magyarellenes lépéseihez lehet hasonlítani, melyek fő feladatuknak tekintik a békés egymás mellett élés egyre terjedő szellemének visszaszorítását.
Budapest, 1959. december 10.
MOL XIX-J-1-j-Görögo.-006650/1/1959. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok 006650/1/1959.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 25.
1944
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő