Osztályharc – bélyegharc – diplomácia

„A Magyar Kormány megütközéssel értesült arról, hogy Görögországban az előzetes magyar diplomácia lépések ellenére, magyar bíróság által hazaárulásért elítélt és kivégzett magyar állampolgár, Nagy Imre képével ellátott bélyegsorozatot jelentettek meg. Ez arra mutat, hogy egyes görög kormánytényezők sajnálatos módon nem veszik figyelembe a két nép őszinte barátságát és a két nép között az utóbbi években fejlődésnek indult politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat. A Görög Kormány e lépése megzavarhatja az eddig jól fejlődő államközi kapcsolatainkat.”

Tiltakozó jegyzék Nagy Imre görögországi kiadása miatt

"Szigorúan titkos"
0066650/1
Tiltakozó jegyzék Nagy Imre görögországi kiadása miatt
Követség Athén

Misur György

A követség tájékoztatására mellékelten megküldöm a Nagy Imre- bélyeg ügyében a görög követséggel lefolyatatott levelezésünk másolatát.

Közlöm a Követséggel, hogy a bélyeg kiadásával kapcsolatos egyik ellenakciónk athéni követségünk sajtónyilatkozata lesz.

Követ elvtárs, visszaérkezése után egy-két nappal rendezzen sajtókonferenciát a Követségen, melyre hívja meg néhány nagyobb görög lap, valamint Athénben dolgozó nemzetközi hírügynökségek képviselőit.

Tájékoztassa a jelenlévőket ügyvivőnknek a görög külügyminisztériumban ezzel kapcsolatban tett tiltakozásáról. Kissé bővebben ismertesse a magyar-görög kapcsolatokat, a kölcsönös személycseréket, s olvassa fel a mellékelten megküldött nyilatkozatot.

A nyilatkozat szövegét bocsássa az újságírók rendelkezésére francia nyelven.

Az újságírók esetleges kérdései elől Követ elvtárs térjen ki.

A rendelet végrehajtásáról és visszhangjáról folyamatos tájékoztatást kérünk.

Budapest, 1959. december 12.

Boros Róbert
az I. sz. Politikai Osztály
mb. vezetője

Ui: Követ elvtárs közölje a sajtókonferencián, hogy a Magyar Posta minden Nagy Imre- bélyeggel ellátott postai küldeményt visszaküld a feladónak.

SZIGORÚAN TITKOS
Puja F. miniszterhelyettes

A Magyar Kormány megütközéssel értesült arról, hogy Görögországban az előzetes magyar diplomácia lépések ellenére, magyar bíróság által hazaárulásért elitélt és kivégzett magyar állampolgár, Nagy Imre képével ellátott bélyegsorozatot jelentettek meg.

Ez arra mutat, hogy egyes görög kormánytényezők sajnálatos módon nem veszik figyelembe a két nép őszinte barátságát és a két nép között az utóbbi években fejlődésnek indult politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat. A Görög Kormány e lépése megzavarhatja az eddig jól fejlődő államközi kapcsolatainkat, amely meggyőződésünk szerint nem lehet érdeke egyik államnak sem.

Ismeretes, hogy a Magyar Kormány semmiféle okot nem szolgáltatott a Görög Kormány e barátságtalan magatartására. Ilyen körülmények között e lépést csakis azoknak a háborús köröknek az évek során tett és jelenleg is megismétlődő magyarellenes lépéseihez lehet hasonlítani, melyek fő feladatuknak tekintik a békés egymás mellett élés egyre terjedő szellemének visszaszorítását.

Budapest, 1959. december 10.

MOL XIX-J-1-j-Görögo.-006650/1/1959. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok 006650/1/1959.)

Ezen a napon történt május 25.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt közel két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő
Nemzetközi kapcsolatok a 20. század második felében

Sokan és joggal vélik úgy, hogy a 20. századi magyar politikai gondolkodás egyik fő jellemzője a kellő nemzetközi kitekintés, a külpolitikai horizont hiánya volt. Ez nagyrészt abból adódott, hogy Magyarország évszázadokon át nem volt független állam, így önálló külpolitikával sem rendelkezett. Függetlenségét ténylegesen 1918 végén, az Osztrák‒Magyar Monarchia szétesésének pillanataiban nyerte el, jogilag pedig paradox módon az ország területét megcsonkító trianoni békeszerződés állította vissza. A két világháború közötti időszakban nem csak a politika iránt érdeklő „átlagemberek”, de nemegyszer maguk a döntéshozók sem látták át teljes egészében a nemzetközi összefüggéseket, vagy pedig ideológiai megfontolásokból figyelmen kívül hagyták azokat. Ez gyakran hibás, átgondolatlan és káros döntéseket eredményezett, ‒ elég, ha csak a Szovjetunió elleni elhamarkodott hadba lépésre gondolunk. A második világháborút követően Magyarország ismét elvesztette függetlenségét, és közel 45 évig az ún. keleti blokk többi országával együtt a Szovjetunió csatlósa volt. Önálló külpolitikáról vagy külpolitikai gondolkodásról ‒ főleg az 1950-es években ‒ nem, vagy csak alig lehetett szó.

Az ArchívNet idei 1. számának fő témája: „Nemzetközi kapcsolatok a 20. század második felében”. Elsődleges célunk az, hogy a magunk szerény eszközeivel hozzájáruljunk a nemzetközi kapcsolatok 20. századi történetének jobb megismeréséhez, ezzel is segítve olvasóink jobb eligazodását a mai kusza külpolitikai viszonyok között. Kiss András az amerikai–iráni kapcsolatokat helyezi történelmi távlatba, Wencz Balázs Kádár János és a keletnémet kommunista vezér, Erich Honecker 1977. márciusi tárgyalásait ismerteti, míg Garadnai Zoltán azt mutatja be, miként látták Magyarországot az 1980-as évek elején francia szemmel. Seres Attila két fiatal magyarországi görög emigráns 1956-os kalandos sorsát eleveníti fel, Kántás Balázs pedig az 1920-as évek elejére kalauzol vissza bennünket, és egy „magyar sörpuccs” tervének történetéről ír.

Budapest, 2020. április 17.

A szerkesztők