A KISZ vezetői az MSZMP IKB titkársági ülésén a KISZ első kongresszusának összehívására tettek javaslatot. A Titkárság nem tartotta „...Tovább
Osztályharc – bélyegharc – diplomácia
„A Magyar Kormány megütközéssel értesült arról, hogy Görögországban az előzetes magyar diplomácia lépések ellenére, magyar bíróság által hazaárulásért elítélt és kivégzett magyar állampolgár, Nagy Imre képével ellátott bélyegsorozatot jelentettek meg. Ez arra mutat, hogy egyes görög kormánytényezők sajnálatos módon nem veszik figyelembe a két nép őszinte barátságát és a két nép között az utóbbi években fejlődésnek indult politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat. A Görög Kormány e lépése megzavarhatja az eddig jól fejlődő államközi kapcsolatainkat.”
Görögök által kibocsátott Nagy Imre-bélyeg
II. sz. Politikai Osztály
Rác Lajos II.o. tanácsos
osztályvezetőhelyettes
39/II.Pol.
SZIGORÚAN TITKOS
Készült: 8 pld-ban.
1./ Puja min. h.
2./ Tömpéné oszt. vez.
3./ Boros oszt. vez. h.
4./ Nagykövetség Prága
5./ Nagykövetség Berlin
6./ Nagykövetség Varsó
7./ Osztály
8./ TÜK
Feljegyzés
Tárgy: Görögök által kibocsátott Nagy Imre-bélyeg
Mai napon bekérettem Vincze elvtársat, a Csehszlovák Nagykövetség II. titkárát, Mosczenski tanácsost a Lengyel Nagykövetség első beosztottját, Bart titkárt, az NDK Nagykövetség első beosztottját.
- Vincze elvtárssal kb. félórás beszélgetést folytattam.
Bevezetőben tájékoztattam őt a Nagy Imre-bélyeg kibocsátásával kapcsolatos korábbi lépésünkről. Közöltem, hogy az eljárásnak eredménytelen volt, így görög részről a bélyegek kibocsátásra kerülnek. Megkértem őt, közvetítse azt a kérésünket, miszerint ha Csehszlovákiába Görögországból Nagy Imre-bélyeggel ellátott postai küldemény érkezik, küldjék vissza a feladónak.
Vincze közölte, hogy az ügyet ismeri, ezt figyelemmel kísérte.
Kérésünket azonnal továbbítja.
Megítélése szerint azt végrehajtják.Tájékoztattam Vincze elvtársat arról, hogy 1960 I. 11-én magyar-osztrák vagyonjogi albizottsági megbeszélések kezdődnek.
Megígértem neki, hogy a kérdésről annak idején megfelelő információkat fognak kapni.
Vincze elvtárs megköszönte a tájékoztatást. - Mosczenski tanácsost ugyancsak tájékoztattam a Nagy Imre- féle bélyeggel kapcsolatban, kértem őt is továbbítsa kérésünket.
Nevezett nem ismerte az előzményeket, amikor megmagyaráztam, hogy mi az eredője, akkor azt mondta, hogy most már emlékszik, a piros- csíkban olvasta valahol. Megjegyezni kívánom nem volt tudomása arról, hogy mi az előzménye.Aztán feltette a kérdést, hogy kinek a megbízásából történt a közlés. Azt mondtam, hogy természetesen a Külügyminisztérium megbízásából közlöm, amely a kormány álláspontja.
Megígérte, hogy kívánságunkat továbbítja.
A beszélgetés kb. 10 percet tartott. - Bart elvtárs, az NDK első beosztottja, bejelentésemet tudomásul vette, megígérte, hogy soron kívül továbbítja, és leghatározottabban kijelentette, hogy kívánságunkat az NDK postája végre fogja hajtani.
Budapest, 1959. december 15.
MOL XIX-J-1-j-Görögo.-006650/5/1959. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok 006650/5/1959.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 19.
1957
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő