Mezőgazdasági gépgyárból orosz tankjavító üzem

3.

Erdős Jenő levele az Iparügyi Miniszterhez

1945. május 26.

Budapest, 1945. május 26.

Miniszter Úr!

Személyesen két ízben, a minisztérium illetékes osztályaiban számtalanszor jelentettük mindazokat az eseményeket, amelyek a felszabadítás óta kispesti üzemünkben történtek.

Röviden: már január első napjai óta az oroszok lefoglalták gyárunkat, azt kizárólag tankjavításra rendezték be, emiatt azután faipari gépektől kezdve minden olyan termelési eszközt, gépet, amely a mezőgazdasági gépgyártás céljait szolgálta, leszereltek, és a pincébe dobtak úgy, hogy üzemünk eredeti rendeltetése: a mezőgazdasági gép- és alkatrészgyártás ezen idő óta szünetel.

Ennek az egészen különleges igénybevételnek a keretében természetesen felhasználják felbecsülhetetlen értékű anyagainkat, és nincs kitől igényelnünk annak megtérítését, miután az oroszok saját regieben dolgozván, minden folyó kiadást átvállalnak, de a felhasznált saját javaink számlázására még csak nem is gondolhatunk, - nem is szólva arról, hogy társulati-, forgalmi-, kereseti-, jövedelem- stb. adók lerovása, leltározás, mérlegkészítés stb. stb. vállalati kötelezettségek is teljesíthetetlenek.

Minderről a Földművelésügyi Miniszter Urat és minisztériumát, éppen így az Újjáépítési Miniszter Urat, hasonlóképpen a Szövetséges Ellenőrző Bizottságot is, állandóan tájékoztatjuk.

Utolsó beadványunk éppen f. hó 15-én kelt, amelyet a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz juttattunk el s ezt a Miniszter Úr is melegen ajánlással záradékolta. Azt kértük, hogy

1.)        kispesti üzemünk a legsürgősebben adassék vissza eredeti rendeltetésének

2.)        amennyiben ez a kérelem, dacára, hogy a háborúnak már vége, egyelőre mégsem volna teljesíthető, úgy legalább irányításunk mellett - akár elkülönítetten és talán szerényebb keretek között - a pótalkatrészek gyártása engedélyeztessék, hogy a gazdaságokban megmaradt és még üzemképes gépek munkáját fenntarthassuk, továbbá, hogy az alkatrészek exportjával az újjáépítéshez annyira szükséges alapanyagokat, mint ércek, koksz, golyóscsapágyak, fémek, vas stb. megszerezhessük.

-: -

Kispesti üzemünkben f. é. január 20-án megjelent ERDŐS JENŐ vezérigazgató PONOMARJOV B/4-53757 számú alezredes, orosz katonai parancsoknál, aki kijelentette, hogy a gyár tulajdonosa egyelőre a Vörös Hadsereg, és ha majd a Hadsereg elvonul, és a műszaki rész is továbbmegy, úgy visszakapjuk ismét gyárunkat. Addig azonban - mondotta - kizárólag ők rendelkeznek a gyárral és saját programmjukat valósítják meg.

Hirdetmények útján, ígérve remek fizetést, élelmezést, közlekedést stb. stb. sikerült is több mint 3000 munkást verbuválni, akik az oroszok által előírt munkaprogram szerint csak tankjavítást végeznek.

F. é. március 3-án újból megjelent a vezérigazgatónk a gyárban, mikoris KOLOMJEC őrnagy úr, a gyár ezidőszerinti katonai parancsnoka már azt közölte, hogy a gyár véglegesen az orosz kormányé és sem a részvényeseknek, sem az igazgatóságnak a gyárhoz semmi köze nincsen, amely kijelentés megtételére - mondotta - közvetlenül Moszkvából van felhatalmazása. Ezt a tényt egyébként Miniszter Úrnak azonnal írásban jelentettük is.

Az oroszok az általuk foglalkoztatott alkalmazottakat egyideig rendesen élelmezték és fizették, később azonban az élelmezés ellanyhult, a bérek kifizetése pedig egyre vontatottabban történik. Információink szerint 3-4 heti a bérhátralék, amelyre csak jelentéktelen á conto fizetések történtek, nem is szólva arról, hogy a f. é. április 20-án lekötött kollektív szerződésnek az a rendelkezése, hogy a felemelt bérek visszamenőleg f. é. február 1-ig fizetendők, sem teljesítettek meg.

E helyzetben kispesti gyárunk Üzemi Bizottsága Miniszter Úrhoz fordult 6 millió pengő hitel folyósítása céljából,

Amely összeg azonban, az előadottakból kivehetőleg nem az indulás, nem a termelés, hanem egyedül és kizárólag csak az ezidő szerinti orosz munkaadók hátralékos bértartozásának kiegyenlítését szolgálná.

Sajnos a minisztérium nem kérdezett meg bennünket, a tulajdonost és az igazgatóságot, s csak f. hó 18-án, a Magyar Nemzeti Bank útján folyósított első 3 millió pengős rész felvétele után szereztünk tudomást minderről. Feltűnő volt természetesen, hogy terhünkre, nélkülünk miként volt folyósítható, illetve a kifizetés teljesíthető és csak akkor tudtuk meg, hogy

Az üzem által adott nyugtát baloldalt az Üzemi Bizottság, jobboldalt pedig, a "cégszerű aláírás" helyén a cégbélyegzőnk alányomásával, két oly üzemi tisztviselő írta alá, akiknek azonban ilyen cégszerű aláírásra sem joguk, sem általunk adott felhatalmazásuk nem volt.

Ezt a tényt az indítási osztályon HEGEDŰS tanácsos úrnak jelentettük, aki meglepetéssel hallgatta a közölteket és ígérte, hogy vizsgálatot indít.

F. hó 24-én igazgatóságunk előtt jelentkeztek az Üzemi Bizottság képviselői, és arra kértek bennünket, hogy az Iparügyi Minisztérium kívánságára utólagosan írjuk alá az itt említett és már kifizetett 3 millió pengő összegű nyugtát, s éppen így írjuk alá a további 3 millió pengőről szóló kifizetést is, mert a munkásságnak pénzre van szüksége, miután az oroszok még mindig nem fizették ki a bérhátralékot. Közölték azonban, hogy ha az oroszok a bérhátralékot kiegyenlítik, úgy ezt a kölcsönösszeget azonnal visszafizetik.

Hangsúlyozzuk, miszerint kispesti üzemünk dolgozóit most már 5 hónapja az oroszok foglalkoztatják saját regieben, a bérfizetés, úgy mint eddig is, az ő kötelezettségük, és miután mi még az anyagainkat sem számlázhatjuk, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy a nem bennünket terhelő béreket kifizessük, illetve e célra hitelt vegyünk igénybe.

Társaságunk alaptőkéje                                             3 900 000 P

Mérlegszerű tartalékjaink kb.                                    2 500 000 "

Úgy, hogy egyedül ez a 6 millió pengő hitel összes saját tőkénket felemésztené, amivel szemben azonban még az 1943. november 30-ai állag szerint is,

            az angol bankoknál                                          79 189 £ - val

            az amerikai bankoknál                                   224 038 $ - val

tartozunk, nem is szólva olyan egyéb kötelezettségekről, amelyek már önmagukban is, minden újabb hitel nélkül, súlyosan veszélyeztetik társaságunk anyagi helyzetét, illetve további fennállásának lehetőségét.

A tényállásnak ezen okmányszerű előtárása alapján arra kérjük a Miniszter Urat, hogy az ügybeni állásfoglalásunkat jóváhagyólag tudomásul venni méltóztassék.

                                   Ezért előre is köszönetünket kifejezve, vagyunk,

                                                                                              Kiváló tisztelettel:

                                               HOFHERR-SCHRANTZ-CLAYTON-SHUTTLEWORTH

                                                                       magyar gépgyári művek r.t.

A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth magyar gépgyári művek rt. igazgatóságának fentiekben előadott állásfoglalásával, annak minden vonatkozásában egyetértünk. Miután azonban ez a fontos kérdés máris több tagvállalatunkat érinti, és a közeljövőben még szélesebb körben merül fel, ajánljuk, méltóztassék:

a PÉNZINTÉZETI KÖZPONT és a SZAKSZERVEZETI TANÁCS bevonásával sürgős értekezletet összehívni, hogy ez az elvi jelentőségű téma megtárgyaltassék, esetleg közös határozattal az ORSZÁGOS GAZDASÁGI TANÁCS-hoz felterjesztessék.

Budapest, 1945. május 26-án

MAGYAR GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

Fenyő s. k.                                      dr. Koffler s. k.

Titkár                                             ügyvezető igazgató

Jelzet: MNL OL Z 450 494. tétel (82. d.) - Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Titkársági iratai