1919 – P. Ábrahám Dezső vezetésével Szegeden ellenkormány alakult.Tovább
Mezőgazdasági gépgyárból orosz tankjavító üzem
(1945. január-szeptember)
„már január első napjai óta az oroszok lefoglalták gyárunkat, azt kizárólag tankjavításra rendezték be, emiatt azután faipari gépektől kezdve minden olyan termelési eszközt, gépet, amely a mezőgazdasági gépgyártás céljait szolgálta, leszereltek, és a pincébe dobtak úgy, hogy üzemünk eredeti rendeltetése: a mezőgazdasági gép- és alkatrészgyártás ezen idő óta szünetel."
Beszámoló az oroszok tevékenységéről
1945. május 15.
A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. (Központja: VI. Vilmos császár út 57.) kispesti üzemét az oroszok tankjavítás céljaira tartják, teljes egészében, lefoglalva. Ezzel kapcsolatban, a gyár területén, de az üzemtől teljesen elkülönítetten fekvő alkatrész-raktárból még a pótalkatrészek kiadását sem engedélyezték, és a Magyar Iparügyi Miniszter Úr szinte napok óta tartó, kitartó küzdelme eredményeként történt csak meg, hogy, vagy 10 nappal ezelőtt, legalább a kész alkatrészek elszállítása megtörténhet.
Pár nappal ezelőtt azonban az történt, hogy az alkatrészraktár azonnali kiürítését rendelte el a gyári orosz parancsnok. Becslés szerint 200 waggon olyan gépalkatrészt szállítanak el, amelyet csak a gyár által gyártott és főleg itthon dolgozó gépekhez használható, amely részek nélkül viszont a hazai mezőgazdaság bénul meg, mert a munkaerő hiánya miatt az amúgy is jelentékeny megcsökkent gépállomány teljesen használhatatlanná válik.
Amikor az orosz rendelkezés megtörtént, a gyári üzemi tanács megbízásából Tunhardt Jenő a gyári üzemi bizottság titkára és Dr. Gál István, az alkatrészosztály vezetője megjelentek Nagy Imre földművelésügyi miniszter Úrnál, aki intézkedését kilátásba is helyezte, eddig azonban semmi nem történt, legfeljebb csak annyi, hogy az orosz katonai parancsnok rendelkezett aziránt is, hogy most már nemcsak az alkatrészek, hanem a készen lévő mezőgazdasági gépek, traktorok, vetőgépek, ekék, stb. stb. stb. is elszállítandók, amely kész gép, becslés szerint ugyancsak további kb. 200 waggon árumennyiséget jelent.
Budapest, 1945. évi május hó 15-én
Jelzet: MNL OL Z 450 494. tétel (82. d.) - Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Titkársági iratai
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 12.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő