Első világháború: Német csapatok elfoglalják Antwerpent.Tovább
Mezőgazdasági gépgyárból orosz tankjavító üzem
(1945. január-szeptember)
„már január első napjai óta az oroszok lefoglalták gyárunkat, azt kizárólag tankjavításra rendezték be, emiatt azután faipari gépektől kezdve minden olyan termelési eszközt, gépet, amely a mezőgazdasági gépgyártás céljait szolgálta, leszereltek, és a pincébe dobtak úgy, hogy üzemünk eredeti rendeltetése: a mezőgazdasági gép- és alkatrészgyártás ezen idő óta szünetel."
Feljegyzés Erdős tárgyalásáról az Iparügyi Minisztériummal a hitelről
1945. szeptember 12.
MÁSOLAT
Dr. Herczeg ig. úrnak. Budapest, 1945. szeptember 12.
Feljegyzés
Erdős vezérigazgatót felhívta ma délben 1 órakor telefonon az Iparügyi Minisztériumból Hegedűs Márton min. tanácsos és közölte, hogy nála vannak a Hofherr gyár üzemi bizottsági tagjai Zsofinyecz elnök vezetésével, Kisházi [Ödön] szakszervezeti titkár kíséretében és az oroszok által ki nem fizetett hátralékos munkabérek folyósítását kérik.
Hegedűs közölte, hogy a minisztérium hajlandó volna 16 000 000 pengőt e célra likvidálni, de kéri, hogy a nyugtát a HSCS írja alá, mert pénzt csak ily formák között, a HSCS terhére tud kiutalni. - Erdős vezérigazgató elzárkózott e kívánság elől, közölve, hogy a HSCS-nak semmi köze sincs az oroszok által saját rezsiben végzett munkákkal kapcsolatban felmerült bérhátralékokhoz s tekintettel arra, hogy f. év V. 3-án és VI. 5-én hasonló módon folyósított 3-3, összesen 6 millió pengő a Magyar Általános Hitelbanktól legutóbb az Iparügyi Minisztérium készfizetői kezessége mellett ugyancsak ily célra kölcsönkért 18 000 000 pengőt sem kapta még vissza, amely összegekért pedig éppen az Iparügyi Minisztérium kívánsága alapján a gyár is obligoban van, a kérelmet nem teljesítheti. A telefonkagylót ezután Zsofinyecz vette át, akivel folytatott fenti értelmű beszélgetés hasonló eredménnyel zárult, majd Kisházi titkár igyekezett Erdős vezérigazgatót az aláírásra kapacitálni, akinek ugyancsak előadta e tényeket.
Délben ½ 2 órakor kézbesített [!] Erdős vezérigazgatóhoz dr. Perényi vezérigazgató mellékelt levele, amelyek alapján folytatott telefonbeszélgetés során előadta dr. Perényi vezérigazgató, hogy telefonon beszélt Hegedűs min. tanácsossal, aki a kérdéses 16 000 000 pengős nyugta aláírását kérte, hivatkozva arra, hogy a fegyverszüneti szerződés 11.§-a értelmében az oroszok voltaképpen semmiféle fizetésre nem kötelezhetők, viszont az ily természetű kiadások az államot terhelik, miértis ez a 16 000 000 pengős „hitel" nem tekintendő a HSCS tényleg fennálló tartozásának. Kijelentette, hogy hajlandó a napokban dr. Perényi vezérigazgatóval együtt dr. Vásárhelyi p[énzügy]m[inisztériumi] államtitkárhoz elmenni, aki fenti kijelentését - vagyis, hogy az ilyen fegyverszüneti szerződés 11. pontja alapján teljesítendő kötelezettségre folyósított hitelek az állam kötelezettségét képezik, s így nem tekintendők a hitelt végleg felvevő vállalat tartozásának - meg fogja erősíteni, s egyben közölni fogja azt is, hogy az ilyen hitelek alapján folyósított összegek miatt fennálló terhelések később ellentételeztetni fognak. Hegedűs min. tan. úr ezen közlése alapján, mely nyilatkozatot egyébként Erdős vezérigazgató úrnak ismételten telefonon és éppen így az ÜB tagjai előtt is megtette, a 16 000 000 pengő összegről szóló újabb hitelnyugtát aláírtam. A HSCS-nak az 1945. szeptember 13-án folyósításra kerülő 16 000 000 pengőjén kívül a folyó év május 2-án felvett 3 millió pengős és f. é. június 3-én felvett 3 millió pengős ily jellegű névleges tartozása áll fenn az Iparügyi Minisztériumnál.
-.-
Dr. Perényi vezérigazgatóval Hegedűs min[iszteri] tanácsos telefonbeszélgetés során azt is közölte, hogy az Iparügyi Minisztérium kezessége mellett folyósított 18 000 000 pengő rövidesen megfizetésre kerül
Erdős s. k. Berczik s. k.
Jelzet: MNL OL Z 450 494. tétel (82. d.) - Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Titkársági iratai
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 09.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő