John Irving amerikai író és Oscar-díjas forgatókönyvíróTovább
Mezőgazdasági gépgyárból orosz tankjavító üzem
(1945. január-szeptember)
„már január első napjai óta az oroszok lefoglalták gyárunkat, azt kizárólag tankjavításra rendezték be, emiatt azután faipari gépektől kezdve minden olyan termelési eszközt, gépet, amely a mezőgazdasági gépgyártás céljait szolgálta, leszereltek, és a pincébe dobtak úgy, hogy üzemünk eredeti rendeltetése: a mezőgazdasági gép- és alkatrészgyártás ezen idő óta szünetel."
Erdős feljegyzése az Iparügyi Minisztériumban folytatott tárgyalásairól
1945. május 26.
Feljegyzés
a kispesti üzem által munkabérek kifizetésére f. év 18-án már felvett, 3 millió P. valamint még felveendő további 3 millió P. tárgyában:
- : -
Szakasics Antal iparügyi min. osztályfőnök ma délelőtt erősen kapacitált, hogy írjam alá a nyugtát. Tárgyilagossággal és mint Gestapó fogolytársam, nagy jóindulattal kezeli az ügyet, és ezt kifejezetten hangsúlyozta is.
Előadta, hogy a munkások - mert hiszen nem tehetnek egyebet - azt a javaslatot tették, hogy az Iparügyi Minisztérium nevezzen ki „vállalatvezetőt", aki majd aláírja utólag a már felvett 3 millió P. nyugtáját, és aláírja a kiutalásra kerülő további 3 millió P. nyugtáját is.
Hangsúlyoztam az osztályfőnök úr előtt, hogy elvégre mindent meg lehet tenni, lehet vállalatvezetőt is kirendelni, csak éppen megsértjük a törvényt, egyébként ez a körülmény sem indít arra, hogy a nyugtákat aláírjam.
Még egyszer elmondtam a tényállást, amelyet egyébként az osztályfőnök úr ismert. Azt válaszolta csak, hogy mi volna a teendő? A munkások tényleg nem kapják meg a bérüket, mert az orosz nem fizet. Most már 4 heti a bérhátralék és 3200 munkást mégsem lehet nyugtalanságban tartani. Az oroszt nem kényszeríthetik a fizetésre, mert hiszen a Fegyverszüneti Szerződés keretében tulajdonképpen mi vagyunk minden szolgáltatásra kötelezve. Azt válaszoltam, hogy ha olyan nagy együttérzést tanúsít a munkásság érdekeivel, amelyet egyébként megértek, mert hiszen magam is igen nagy érdeklődéssel figyelem a kérdést, úgy miért szükséges, hogy a H.S.C.S. terhére utalják ki ezt az összeget?
Egyszerűbb lenne, mondtam, ha az Iparügyi Minisztérium, a megvédelmezni kívánt munkásság érdekeire való tekintettel, a munkásságnak, mint kollektív testületnek, közvetlenül adná a kölcsönt, amelyet vagy visszafizetnek, ha az oroszoktól mégis megkapják utólag a bért, vagy pedig ennek az összegnek mikénti sorsáról másképpen kell gondoskodni. Minden esetre, hangsúlyoztam, ez a Minisztérium hatásköre most. Ez azonban biztos, hogy ezek a munkabérek - figyelemmel a Fegyverszüneti feltételekre - a kollektív társadalom kötelezettsége, de semmiképpen sem hárítható át a H.S.C.S.-re, mint az üzem tulajdonosára.
Az osztályfőnök úr végül is annyit mondott csak, hogy gondolkodnia kell a megoldáson, de arra kért, hogy tegyem magam is konszideráció tárgyává álláspontomat, amelynek keretében, még sokat jelentően, annyit is mondott, hogy a fenti célokra folyósítható hitel felvételének kár olyan nagy jelentőséget tulajdonítani!
Budapest, 1945. május 26. Erdős s. k.
Jelzet: MNL OL Z 450 494. tétel (82. d.) - Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Titkársági iratai
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 02.
1942
1956
Marokkó függetlenné válik.Tovább
1967
Országszerte megkezdődött a tanköteles korba lépő gyermekek nyilvántartásba vétele. Március 15-ig a bejelentési kötelezettség mintegy 170...Tovább
1972
Az USA elindítja a Pioneer–10 űrszondát a Naprendszer külső bolygóinak felkutatására.Tovább
1973
Elkezdődik az amerikai csapatok kivonása Vietnamból.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő