Mezőgazdasági gépgyárból orosz tankjavító üzem

(1945. január-szeptember)

„már január első napjai óta az oroszok lefoglalták gyárunkat, azt kizárólag tankjavításra rendezték be, emiatt azután faipari gépektől kezdve minden olyan termelési eszközt, gépet, amely a mezőgazdasági gépgyártás céljait szolgálta, leszereltek, és a pincébe dobtak úgy, hogy üzemünk eredeti rendeltetése: a mezőgazdasági gép- és alkatrészgyártás ezen idő óta szünetel."

7.

Átadás-átvételi jegyzőkönyv

1945. szeptember 22.

                       

                        

A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth magyar gépgyári művek r.t. 1945. I. 12-IX. 22-ig igénybevett kispesti üzemének átadás-átvételi jegyzőkönyvének magyar nyelvű másolata

 

JEGYZŐKÖNYV

 

Felvétetett a SZ.E.B. elnökének K. JE. Vorosilov tábornagy úrnak parancsára az Acéltank, mechanikai Alakulatok, a hadsereg kiegészítő-csapat parancsnoka Novikov vezérezredes meghagyása alapján, általam a 96192. sz. Vörös Hadsereg parancsnoka V. M. Kolomjec mérnök őrnagy egyrészről, másrész a Magyar Iparügyi Minisztérium meghatalmazottja Csűrös László miniszteri tanácsos között, a Vörös Hadsereg 96192. sz. alakulata által, az 1945. I. 12-e óta használt Hofherr és Schrantz gyár átvétel-átadása tárgyában.

2.)     A gyár teljes épségben adatott át, kijavított épületekkel, villany-, gáz- és gőzvezetékekkel, valamint az ezekkel kapcsolatos összes felszerelésekkel, amelyeket a 96192.es katonai alakulat a 2. U.F. Zsákmányparancsnokságától vett át, és amely gyár előbb is a Hofherr és Schrantz tulajdona volt, kivéve azon gépeket és felszereléseket, amelyek a külön jegyzék szerint a gyár elkülönített részén vannak, és ideiglenesen a 96192. sz. katonai alakulat használatában maradnak.

3.)     A gyár a Vörös Hadsereg katonai használatának ideje alatt rendbehozatott, és az üzembe helyezés érdekében a munkálatok egész sorozata hajtatott végre, a gyár kitakarítása, az épületek kijavítása, a gépek és egyéb gyári felszerelések rendbehozatala. A katonai alakulat e célra fordított kiadásai az elszámolási jegyzőkönyvnek megfelelően térítendők.

4.)     A Hofherr-Schrantz gyár műszaki adattára, amely a korábbi gyártásokra, úgy mint a mezőgazdasági gépekre, traktorokra és azok alkatrészeire, valamint készülékekre és félkész gyártmányokra vonatkozik, megőriztetett és az Iparügyi Minisztériumnak átadatott.

5.)     A gyár átadásával egyidejűleg átadattak az összes munkások és tisztviselők, nevezetesen 3514 ember, akiket a katonai alakulat alkalmazott. A katonai alakulat kötelezi magát, hogy ezeknek illetményeit a gyár átadása napjáig elszámolja. A munkásoknak és alkalmazottaknak illetményeit f. é. VII. 30-ig lettek folyósítva, természetbeni élelmezéssel pedig f. é. VIII. 1-ig lettek ellátva.

6.)     Ilyenképpen a Hofherr-Schrantz gyár a 96192. sz. katonai alakulat által üzemképes állapotban lett átadva, úgy, hogy a gyártást azonnal meg is kezdheti.

7.)     A Hofherr-Schrantz gyár összes felszereléseinek és kellékeinek átadása a műhelyek szerint felfektetett, csatolt jegyzőkönyvek alapján történik. A Magyar Iparügyi Minisztérium a 96192. sz. katonai alakulattal szemben semmiféle követelést kizárólag a Hofherr és Schrantz felszerelését, gépeit, épületeit illetőleg nem emel, kivéve azon épületeket, felszereléseket és gépeket, melyek ideiglenesen a katonai alakulat által még elfoglalt területen maradnak.

8.)     Minden kölcsönös anyagi elszámolást illető kérdés utólag áttekintendő és egyeztetendő.

9.)     Az Iparügyi Minisztérium kiküldöttjének véleménye szerint az alkalmazottak azon részének, akiket a 96192. sz. katonai alakulat alkalmazott és a Hofherr-Schrantz gyár részére ezidő szerint szükségtelenek, s ezért elbocsátandók, a 96192. sz. katonai alakulatnak kell a törvényes felmondási időre járó illetményeket folyósítani. A 96192. sz. katonai alakulat parancsnoka úgy véli, hogy miután az Iparügyi Minisztériumnak átadott és szükségtelenné vált tisztviselők felmondását a Minisztérium eszközli, a Minisztérium tartozik a felmondási időre járó törvényes illetményeket is viselni.

10.)   A Hofherr-Schrantz gyár átadja a 96192. sz. katonai alakulatnak az 1945. évi június 15-től a gyár átadása napjáig felhasznált és elszállított anyag és egyéb értékek számláját. A felhasznált, vagy kiadott anyagok jegyzékét a Hofherr-Schrantz gyár készíti el, a 96192. sz. katonai alakulat pedig ellenőrzi.

11.)   Ezenkívül a Hofherr-Schrantz gyár bejelentette igényét az 1945. évi június 15-ig elhasznált anyagokra, valamint a kiszállított mezőgazdasági gépek ellenértékére.

Ezeket az igényeket a 96192. sz. katonai alakulat nem fogadja el, miután úgy véli, hogy a követelés a Fegyverszüneti Szerződés 11.§-a értelmében számolandó el.

 

Kispest, 1945. szeptember 22-én

 

a 96192. sz. katonai alakulat                                                 a Magyar Iparügyi Minisztérium

            nevében:                                                                                            nevében:

Kolomjec s. k.                                                                       Csűrös László s. k.

 

                        A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth

                                   Magyar Gépgyári Művek rt.

                                   Igazgatósága

                                   nevében:

                                   Erdős Jenő s. k.

 

Jelzet: MNL OL Z 450 494. tétel (82. d.) - Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Titkársági iratai

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt november 21.

1905

Megjelenik az "Annalen der Physik"-ben Albert Einstein negyedik dolgozata „Függ-e a test tehetetlensége az energiájától?” címmel, és benne...Tovább

1910

Megzületik Both Béla magyar rendező, színművész (Bacsó Péter "A tanú" című filmjében Bástya elvtárs alakítója) († 2002).Tovább

1916

I. Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója, osztrák császár, magyar és cseh király halála után IV. Károly lesz az utolsó...Tovább

1956

Romániába, Snagovba viszik Nagy Imrét és társait.Tovább

1956

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megakadályozza az Országos Munkástanács megalakulását.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.

Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.

Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.

A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.

Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).

Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2024. szeptember 19.

Miklós Dániel
főszerkesztő