A Szabad Nép Új tavaszi seregszemle című vezércikke október 23-án szintén a felszabadult aktivitást erősítette az ifjúságban, bár egyúttal...Tovább
Közvélemény-kutatás vagy szociológiai kémkedés?
„Jelenleg Magyarországon több intézmény (szerv) végez különböző célú közvélemény-kutatást vagy szociológiai felmérést. Az állambiztonsági kérdésekkel összefüggő közvélemény-kutatás célját figyelembe véve, elsősorban a Magyar Rádió és Televízió (MRT) Tömegkommunikációs Kutató Központ közvélemény-kutatásai és az MTA Szociológiai Kutató Csoport által folytatott és tervezett szociológiai felmérések, illetve ezen intézményeknél meglévő lehetőségek hasznosíthatók.”
Kérdőív
1. sz. melléklet
Kedves ...................................Elvtárs!
Szeretnénk általánosítható képet alkotni magunknak a Belügyminisztérium állambiztonsági jellegű tevékenységére, tájékoztató és propaganda munkájára vonatkozó véleményekről.
Ezért azzal a kéréssel fordulunk Önhöz - és hasonló beosztású vezetőkhöz, - hogy a mellékelt kérdőív megválaszolásával is segítse munkánkat. Célunkat azonban csak akkor érhetjük el, ha a válaszok a tapasztalatokat és véleményeket szépítés nélkül tartalmazzák; kérjük tehát: legyen kritikus.
Köszönetet mondunk, amiért véleményével és javaslataival hozzájárul a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének védelme érdekében a külső és belső ellenség aknamunkájával szemben folytatott harcunk eredményesebbé tételéhez.
| Elvtársi üdvözlettel: ............................... |
KÉRDŐÍV
(Kérjük, hogy a 23. és a 24. kérdést szövegesen, a többit aláhúzással válaszolja meg)
| 1. 1967-ben felkeresték-e az állambiztonsági (továbbiakban: áb.) szerv dolgozóit, hogy segítségét, vagy véleményét kérjék? - gyakran kerestek fel. - csak néhány alkalommal kerestek fel -nem kerestek fel |
| 2. Hogyan fogadták szerveink az Öntől kapott jelzéseket, tanácsokat? - helyeslően fogadták és ez munkájukban is megnyilvánult - helyeslően fogadták, de nem nyilvánult meg - nem fogadták el - egyáltalán nem reagáltak |
| 3. 1967-ben kapott-e az áb. szervtől a (szak-)területén való hasznosításra szánt információt? - több esetben - csak néhány esetben - egyáltalán nem |
| 4. Véleménye szerint az áb. szerv milyen mértékben ismeri az Ön (szak-)területének problémáit? - teljes mértékben ismeri - általában ismeri - általában nem ismeri - egyáltalán nem ismeri |
| 5. 1967-ben kapott-e tájékoztatást az áb. szervtől a (szak-)területét érintő hiányosságokkal kapcsolatban? - több esetben - csak néhány esetben - egyáltalán nem |
| 6. Ha kapott információt az áb. szervtől, milyen mértékben tudta hasznosítani munkája során? - teljes mértékben hasznosítani tudtam - általában hasznosítani tudtam - általában nem tudtam hasznosítani - egyáltalán nem tudtam hasznosítani |
| 7. Véleménye szerint az áb. szerv milyen kérdésekkel foglalkozik? - csak lényegesekkel - mellékes kérdésekkel is - csak mellékes kérdésekkel - olyan kérdésekkel is, amelyek nem tartoznak rá - nem ismeretes előttem |
| 8. Hogyan vélekedik az áb. szerv aktivitásáról általában? - megfelelő - a szükségesnél nagyobb - nem elegendő - egyáltalán nem tapasztalható |
| 9. Kielégítőnek tartja-e (szak-)területén az államtitkok védelmét? - teljes mértékben kielégítő - általában kielégítő - általában nem kielégítő - egyáltalán nem kielégítő |
| 10. Véleménye szerint az áb. szerv hogyan méltányolta az Ön által nyújtott segítséget? - megfelelően - elfogadhatóan - egyáltalán nem |
| 11. Mi a véleménye az áb. szerv Önt rendszeresen felkereső dolgozóinak magatartásáról? - teljes mértékben megfelelő - általában megfelelő - általában nem megfelelő - egyáltalán nem megfelelő |
| 12. Tapasztalatai szerint az áb. szerv mikor figyel fel az ellenséges tevékenységre és hogyan intézkedik? - idejében figyel fel és gyorsan intézkedik - idejében figyel fel, de lassan intézkedik - későn figyel fel - nem figyel fel |
| 13. Hogyan vélekedik az áb. szerv befolyásáról az ország közéletében? - megfelelő - túlzott - a szükségesnél kisebb |
| 14. Amennyiben (szak-)területén az ellenséges tevékenység megszakítására került sor, (nyomozás elrendelés, őrizetbevétel stb.) hogyan vélekedik az ennek során alkalmazott módszereinkről? - teljes mértékben megfelelőnek tartom - kisebb észrevételekkel megfelelőnek tartom - nem tartom megfelelőnek - komoly kifogásaim vannak |
| 15. A bíróság elé állított ellenséges személyekről és tevékenységükről közzétett tájékoztatást hogyan értékeli? - részletes és meggyőző - részletes, de nem eléggé meggyőző - nem eléggé részletes, de meggyőző - nem elég részletes és nem is meggyőző |
| 16. Visszatartó hatásúnak tartja-e ezt a tájékoztatást? - igen - nem eléggé - egyáltalán nem |
| 17. Tapasztalatai szerint az áb. szerv munkája során a törvények, törvényerejű rendeletek és előírások szerint jár el? - törvényesen jár el - törvényesen jár el, de egyes kérdések értelmezésénél a véleményem eltér - nem jár el törvényesen - esetenként durván megszegi a törvényességet |
| 18. Véleménye szerint az áb. szerv munkája során milyen mértékben veszi igénybe a társadalom támogatását? - a szükséges mértékben - túlzott mértékben - nem kellő mértékben - egyáltalán nem veszi igénybe |
| 19. Hogyan vélekedik az áb. szerv munkáját népszerűsítőpropaganda munkáról? - elegendő és színvonalas - elegendő, de nem eléggé színvonalas - kevés, de színvonalas - kevés és nem is színvonalas |
| 20. Több segítséget tudna Ön nyújtani, ha jobban ismerné az áb. szerv feladatait és munkáját? - határozottan többet - talán többet - akkor sem tudnék többet |
| 21. Hogyan vélekedik az Ön és az áb. szerv közötti kapcsolattartás szintjéről? - megfelelő szintű - a szükségesnél alacsonyabb szintű - bántóan alacsony szintű - nincs kapcsolattartás |
| 22. Szükségesnek tartana-e időnként kölcsönös konzultációt az áb. szerv vezetőivel? - igen - a kapcsolattartás megfelelő szintje esetén nem - egyáltalán nem |
| 23. Milyen jellegű információkat vár a jövőben az áb. szervtől? .......................................................................................................... .......................................................................................................... .......................................................................................................... |
| 24. Milyen egyéb észrevétele, vagy tanácsa van az áb. szerv munkájával kapcsolatban? - általában: .......................................................................................................... .......................................................................................................... .......................................................................................................... - az Ön (szak-)területén: .......................................................................................................... .......................................................................................................... .......................................................................................................... |
(:Aláírás nem szükséges:)
A kérdőívvel kapcsolatos felvilágosítás:............... telefonszámon. Kérjük, hogy a kérdőívet a kézhezvételtől számított 6 napon belül a mellékelt válaszborítékban küldje vissza.
[ÁSZTL 1.11.5. 21. d. 45-13/6/67]Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 23.
1956
1956
A Szabad Nép Új tavaszi seregszemle című vezércikke október 23-án szintén a felszabadult aktivitást erősítette az ifjúságban, bár egyúttal...Tovább
1957
A belügyi szervek szerint Szegeden a „legerősebb és legsokrétűbb” az ellenséges elemek tevékenysége.Tovább
1958
Az [emigráns] magyar diákok III. világkongresszusa a Vatikán dísztermében emlékezett meg a forradalomról.Tovább
1989
Az Országgyűlés ünnepi ülését követően az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezve koszorúzási ünnepséget tartottak a...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő