Közvélemény-kutatás vagy szociológiai kémkedés?

„Jelenleg Magyarországon több intézmény (szerv) végez különböző célú közvélemény-kutatást vagy szociológiai felmérést. Az állambiztonsági kérdésekkel összefüggő közvélemény-kutatás célját figyelembe véve, elsősorban a Magyar Rádió és Televízió (MRT) Tömegkommunikációs Kutató Központ közvélemény-kutatásai és az MTA Szociológiai Kutató Csoport által folytatott és tervezett szociológiai felmérések, illetve ezen intézményeknél meglévő lehetőségek hasznosíthatók.”

Kérdőív 

1. sz. melléklet

Kedves ...................................Elvtárs!

Szeretnénk általánosítható képet alkotni magunknak a Belügyminisztérium állambiztonsági jellegű tevékenységére, tájékoztató és propaganda munkájára vonatkozó véleményekről.

Ezért azzal a kéréssel fordulunk Önhöz - és hasonló beosztású vezetőkhöz, - hogy a mellékelt kérdőív megválaszolásával is segítse munkánkat. Célunkat azonban csak akkor érhetjük el, ha a válaszok a tapasztalatokat és véleményeket szépítés nélkül tartalmazzák; kérjük tehát: legyen kritikus.

Köszönetet mondunk, amiért véleményével és javaslataival hozzájárul a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének védelme érdekében a külső és belső ellenség aknamunkájával szemben folytatott harcunk eredményesebbé tételéhez.

 Elvtársi üdvözlettel:
...............................

KÉRDŐÍV
(Kérjük, hogy a 23. és a 24. kérdést szövegesen, a többit aláhúzással válaszolja meg)

1. 1967-ben felkeresték-e az állambiztonsági (továbbiakban: áb.) szerv dolgozóit, hogy segítségét, vagy véleményét kérjék?
 - gyakran kerestek fel.
 - csak néhány alkalommal kerestek fel
 -nem kerestek fel
2. Hogyan fogadták szerveink az Öntől kapott jelzéseket, tanácsokat?
 - helyeslően fogadták és ez munkájukban is megnyilvánult
 - helyeslően fogadták, de nem nyilvánult meg
 - nem fogadták el
 - egyáltalán nem reagáltak
3. 1967-ben kapott-e az áb. szervtől a (szak-)területén való hasznosításra szánt információt?
 - több esetben
 - csak néhány esetben
 - egyáltalán nem
4. Véleménye szerint az áb. szerv milyen mértékben ismeri az Ön (szak-)területének problémáit?
 - teljes mértékben ismeri
 - általában ismeri
 - általában nem ismeri
 - egyáltalán nem ismeri
5. 1967-ben kapott-e tájékoztatást az áb. szervtől a (szak-)területét érintő hiányosságokkal kapcsolatban?
 - több esetben
 - csak néhány esetben
 - egyáltalán nem
6. Ha kapott információt az áb. szervtől, milyen mértékben tudta hasznosítani munkája során?
 - teljes mértékben hasznosítani tudtam
 - általában hasznosítani tudtam
 - általában nem tudtam hasznosítani
 - egyáltalán nem tudtam hasznosítani
7. Véleménye szerint az áb. szerv milyen kérdésekkel foglalkozik?
 - csak lényegesekkel
 - mellékes kérdésekkel is
 - csak mellékes kérdésekkel
 - olyan kérdésekkel is, amelyek nem tartoznak rá
 - nem ismeretes előttem
8. Hogyan vélekedik az áb. szerv aktivitásáról általában?
 - megfelelő
 - a szükségesnél nagyobb
 - nem elegendő
 - egyáltalán nem tapasztalható
9. Kielégítőnek tartja-e (szak-)területén az államtitkok védelmét?
 - teljes mértékben kielégítő
 - általában kielégítő
 - általában nem kielégítő
 - egyáltalán nem kielégítő
10. Véleménye szerint az áb. szerv hogyan méltányolta az Ön által nyújtott segítséget?
 - megfelelően
 - elfogadhatóan
 - egyáltalán nem
11. Mi a véleménye az áb. szerv Önt rendszeresen felkereső dolgozóinak magatartásáról?
 - teljes mértékben megfelelő
 - általában megfelelő
 - általában nem megfelelő
 - egyáltalán nem megfelelő
12. Tapasztalatai szerint az áb. szerv mikor figyel fel az ellenséges tevékenységre és hogyan intézkedik?
 - idejében figyel fel és gyorsan intézkedik
 - idejében figyel fel, de lassan intézkedik
 - későn figyel fel
 - nem figyel fel
13. Hogyan vélekedik az áb. szerv befolyásáról az ország közéletében?
 - megfelelő
 - túlzott
 - a szükségesnél kisebb
14. Amennyiben (szak-)területén az ellenséges tevékenység megszakítására került sor, (nyomozás elrendelés, őrizetbevétel stb.) hogyan vélekedik az ennek során alkalmazott módszereinkről?
 - teljes mértékben megfelelőnek tartom
 - kisebb észrevételekkel megfelelőnek tartom
 - nem tartom megfelelőnek
 - komoly kifogásaim vannak
15. A bíróság elé állított ellenséges személyekről és tevékenységükről közzétett tájékoztatást hogyan értékeli?
 - részletes és meggyőző
 - részletes, de nem eléggé meggyőző
 - nem eléggé részletes, de meggyőző
 - nem elég részletes és nem is meggyőző
16. Visszatartó hatásúnak tartja-e ezt a tájékoztatást?
 - igen
 - nem eléggé
 - egyáltalán nem
17. Tapasztalatai szerint az áb. szerv munkája során a törvények, törvényerejű rendeletek és előírások szerint jár el?
 - törvényesen jár el
 - törvényesen jár el, de egyes kérdések értelmezésénél a véleményem eltér
 - nem jár el törvényesen
 - esetenként durván megszegi a törvényességet
18. Véleménye szerint az áb. szerv munkája során milyen mértékben veszi igénybe a társadalom támogatását?
 - a szükséges mértékben
 - túlzott mértékben
 - nem kellő mértékben
 - egyáltalán nem veszi igénybe
19. Hogyan vélekedik az áb. szerv munkáját népszerűsítőpropaganda munkáról?
 - elegendő és színvonalas
 - elegendő, de nem eléggé színvonalas
 - kevés, de színvonalas
 - kevés és nem is színvonalas
20. Több segítséget tudna Ön nyújtani, ha jobban ismerné az áb. szerv feladatait és munkáját?
 - határozottan többet
 - talán többet
 - akkor sem tudnék többet
21. Hogyan vélekedik az Ön és az áb. szerv közötti kapcsolattartás szintjéről?
 - megfelelő szintű
 - a szükségesnél alacsonyabb szintű
 - bántóan alacsony szintű
 - nincs kapcsolattartás
22. Szükségesnek tartana-e időnként kölcsönös konzultációt az áb. szerv vezetőivel?
 - igen
 - a kapcsolattartás megfelelő szintje esetén nem
 - egyáltalán nem
23. Milyen jellegű információkat vár a jövőben az áb. szervtől?
 ..........................................................................................................
 ..........................................................................................................
 ..........................................................................................................
24. Milyen egyéb észrevétele, vagy tanácsa van az áb. szerv munkájával kapcsolatban?
 - általában:
 ..........................................................................................................
 ..........................................................................................................
 ..........................................................................................................
 - az Ön (szak-)területén:
 ..........................................................................................................
 ..........................................................................................................
 ..........................................................................................................

(:Aláírás nem szükséges:)

A kérdőívvel kapcsolatos felvilágosítás:............... telefonszámon. Kérjük, hogy a kérdőívet a kézhezvételtől számított 6 napon belül a mellékelt válaszborítékban küldje vissza.

[ÁSZTL 1.11.5. 21. d. 45-13/6/67]

Ezen a napon történt március 28.

1914

Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább

1943

Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább

1945

A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább

1955

Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább

1969

Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő