A Párttörténet Intézet előterjesztést tett az Országos Szervező Bizottságnak az ’56-os anyagok és visszaemlékezések gyűjtésére.Tovább
Közvélemény-kutatás vagy szociológiai kémkedés?
„Jelenleg Magyarországon több intézmény (szerv) végez különböző célú közvélemény-kutatást vagy szociológiai felmérést. Az állambiztonsági kérdésekkel összefüggő közvélemény-kutatás célját figyelembe véve, elsősorban a Magyar Rádió és Televízió (MRT) Tömegkommunikációs Kutató Központ közvélemény-kutatásai és az MTA Szociológiai Kutató Csoport által folytatott és tervezett szociológiai felmérések, illetve ezen intézményeknél meglévő lehetőségek hasznosíthatók.”
Kérdőív
1. sz. melléklet
Kedves ...................................Elvtárs!
Szeretnénk általánosítható képet alkotni magunknak a Belügyminisztérium állambiztonsági jellegű tevékenységére, tájékoztató és propaganda munkájára vonatkozó véleményekről.
Ezért azzal a kéréssel fordulunk Önhöz - és hasonló beosztású vezetőkhöz, - hogy a mellékelt kérdőív megválaszolásával is segítse munkánkat. Célunkat azonban csak akkor érhetjük el, ha a válaszok a tapasztalatokat és véleményeket szépítés nélkül tartalmazzák; kérjük tehát: legyen kritikus.
Köszönetet mondunk, amiért véleményével és javaslataival hozzájárul a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének védelme érdekében a külső és belső ellenség aknamunkájával szemben folytatott harcunk eredményesebbé tételéhez.
| Elvtársi üdvözlettel: ............................... |
KÉRDŐÍV
(Kérjük, hogy a 23. és a 24. kérdést szövegesen, a többit aláhúzással válaszolja meg)
| 1. 1967-ben felkeresték-e az állambiztonsági (továbbiakban: áb.) szerv dolgozóit, hogy segítségét, vagy véleményét kérjék? - gyakran kerestek fel. - csak néhány alkalommal kerestek fel -nem kerestek fel |
| 2. Hogyan fogadták szerveink az Öntől kapott jelzéseket, tanácsokat? - helyeslően fogadták és ez munkájukban is megnyilvánult - helyeslően fogadták, de nem nyilvánult meg - nem fogadták el - egyáltalán nem reagáltak |
| 3. 1967-ben kapott-e az áb. szervtől a (szak-)területén való hasznosításra szánt információt? - több esetben - csak néhány esetben - egyáltalán nem |
| 4. Véleménye szerint az áb. szerv milyen mértékben ismeri az Ön (szak-)területének problémáit? - teljes mértékben ismeri - általában ismeri - általában nem ismeri - egyáltalán nem ismeri |
| 5. 1967-ben kapott-e tájékoztatást az áb. szervtől a (szak-)területét érintő hiányosságokkal kapcsolatban? - több esetben - csak néhány esetben - egyáltalán nem |
| 6. Ha kapott információt az áb. szervtől, milyen mértékben tudta hasznosítani munkája során? - teljes mértékben hasznosítani tudtam - általában hasznosítani tudtam - általában nem tudtam hasznosítani - egyáltalán nem tudtam hasznosítani |
| 7. Véleménye szerint az áb. szerv milyen kérdésekkel foglalkozik? - csak lényegesekkel - mellékes kérdésekkel is - csak mellékes kérdésekkel - olyan kérdésekkel is, amelyek nem tartoznak rá - nem ismeretes előttem |
| 8. Hogyan vélekedik az áb. szerv aktivitásáról általában? - megfelelő - a szükségesnél nagyobb - nem elegendő - egyáltalán nem tapasztalható |
| 9. Kielégítőnek tartja-e (szak-)területén az államtitkok védelmét? - teljes mértékben kielégítő - általában kielégítő - általában nem kielégítő - egyáltalán nem kielégítő |
| 10. Véleménye szerint az áb. szerv hogyan méltányolta az Ön által nyújtott segítséget? - megfelelően - elfogadhatóan - egyáltalán nem |
| 11. Mi a véleménye az áb. szerv Önt rendszeresen felkereső dolgozóinak magatartásáról? - teljes mértékben megfelelő - általában megfelelő - általában nem megfelelő - egyáltalán nem megfelelő |
| 12. Tapasztalatai szerint az áb. szerv mikor figyel fel az ellenséges tevékenységre és hogyan intézkedik? - idejében figyel fel és gyorsan intézkedik - idejében figyel fel, de lassan intézkedik - későn figyel fel - nem figyel fel |
| 13. Hogyan vélekedik az áb. szerv befolyásáról az ország közéletében? - megfelelő - túlzott - a szükségesnél kisebb |
| 14. Amennyiben (szak-)területén az ellenséges tevékenység megszakítására került sor, (nyomozás elrendelés, őrizetbevétel stb.) hogyan vélekedik az ennek során alkalmazott módszereinkről? - teljes mértékben megfelelőnek tartom - kisebb észrevételekkel megfelelőnek tartom - nem tartom megfelelőnek - komoly kifogásaim vannak |
| 15. A bíróság elé állított ellenséges személyekről és tevékenységükről közzétett tájékoztatást hogyan értékeli? - részletes és meggyőző - részletes, de nem eléggé meggyőző - nem eléggé részletes, de meggyőző - nem elég részletes és nem is meggyőző |
| 16. Visszatartó hatásúnak tartja-e ezt a tájékoztatást? - igen - nem eléggé - egyáltalán nem |
| 17. Tapasztalatai szerint az áb. szerv munkája során a törvények, törvényerejű rendeletek és előírások szerint jár el? - törvényesen jár el - törvényesen jár el, de egyes kérdések értelmezésénél a véleményem eltér - nem jár el törvényesen - esetenként durván megszegi a törvényességet |
| 18. Véleménye szerint az áb. szerv munkája során milyen mértékben veszi igénybe a társadalom támogatását? - a szükséges mértékben - túlzott mértékben - nem kellő mértékben - egyáltalán nem veszi igénybe |
| 19. Hogyan vélekedik az áb. szerv munkáját népszerűsítőpropaganda munkáról? - elegendő és színvonalas - elegendő, de nem eléggé színvonalas - kevés, de színvonalas - kevés és nem is színvonalas |
| 20. Több segítséget tudna Ön nyújtani, ha jobban ismerné az áb. szerv feladatait és munkáját? - határozottan többet - talán többet - akkor sem tudnék többet |
| 21. Hogyan vélekedik az Ön és az áb. szerv közötti kapcsolattartás szintjéről? - megfelelő szintű - a szükségesnél alacsonyabb szintű - bántóan alacsony szintű - nincs kapcsolattartás |
| 22. Szükségesnek tartana-e időnként kölcsönös konzultációt az áb. szerv vezetőivel? - igen - a kapcsolattartás megfelelő szintje esetén nem - egyáltalán nem |
| 23. Milyen jellegű információkat vár a jövőben az áb. szervtől? .......................................................................................................... .......................................................................................................... .......................................................................................................... |
| 24. Milyen egyéb észrevétele, vagy tanácsa van az áb. szerv munkájával kapcsolatban? - általában: .......................................................................................................... .......................................................................................................... .......................................................................................................... - az Ön (szak-)területén: .......................................................................................................... .......................................................................................................... .......................................................................................................... |
(:Aláírás nem szükséges:)
A kérdőívvel kapcsolatos felvilágosítás:............... telefonszámon. Kérjük, hogy a kérdőívet a kézhezvételtől számított 6 napon belül a mellékelt válaszborítékban küldje vissza.
[ÁSZTL 1.11.5. 21. d. 45-13/6/67]Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 27.
1956
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő