Közvélemény-kutatás vagy szociológiai kémkedés?

„Jelenleg Magyarországon több intézmény (szerv) végez különböző célú közvélemény-kutatást vagy szociológiai felmérést. Az állambiztonsági kérdésekkel összefüggő közvélemény-kutatás célját figyelembe véve, elsősorban a Magyar Rádió és Televízió (MRT) Tömegkommunikációs Kutató Központ közvélemény-kutatásai és az MTA Szociológiai Kutató Csoport által folytatott és tervezett szociológiai felmérések, illetve ezen intézményeknél meglévő lehetőségek hasznosíthatók.”

Kérdőív 

1. sz. melléklet

Kedves ...................................Elvtárs!

Szeretnénk általánosítható képet alkotni magunknak a Belügyminisztérium állambiztonsági jellegű tevékenységére, tájékoztató és propaganda munkájára vonatkozó véleményekről.

Ezért azzal a kéréssel fordulunk Önhöz - és hasonló beosztású vezetőkhöz, - hogy a mellékelt kérdőív megválaszolásával is segítse munkánkat. Célunkat azonban csak akkor érhetjük el, ha a válaszok a tapasztalatokat és véleményeket szépítés nélkül tartalmazzák; kérjük tehát: legyen kritikus.

Köszönetet mondunk, amiért véleményével és javaslataival hozzájárul a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének védelme érdekében a külső és belső ellenség aknamunkájával szemben folytatott harcunk eredményesebbé tételéhez.

 Elvtársi üdvözlettel:
...............................

KÉRDŐÍV
(Kérjük, hogy a 23. és a 24. kérdést szövegesen, a többit aláhúzással válaszolja meg)

1. 1967-ben felkeresték-e az állambiztonsági (továbbiakban: áb.) szerv dolgozóit, hogy segítségét, vagy véleményét kérjék?
 - gyakran kerestek fel.
 - csak néhány alkalommal kerestek fel
 -nem kerestek fel
2. Hogyan fogadták szerveink az Öntől kapott jelzéseket, tanácsokat?
 - helyeslően fogadták és ez munkájukban is megnyilvánult
 - helyeslően fogadták, de nem nyilvánult meg
 - nem fogadták el
 - egyáltalán nem reagáltak
3. 1967-ben kapott-e az áb. szervtől a (szak-)területén való hasznosításra szánt információt?
 - több esetben
 - csak néhány esetben
 - egyáltalán nem
4. Véleménye szerint az áb. szerv milyen mértékben ismeri az Ön (szak-)területének problémáit?
 - teljes mértékben ismeri
 - általában ismeri
 - általában nem ismeri
 - egyáltalán nem ismeri
5. 1967-ben kapott-e tájékoztatást az áb. szervtől a (szak-)területét érintő hiányosságokkal kapcsolatban?
 - több esetben
 - csak néhány esetben
 - egyáltalán nem
6. Ha kapott információt az áb. szervtől, milyen mértékben tudta hasznosítani munkája során?
 - teljes mértékben hasznosítani tudtam
 - általában hasznosítani tudtam
 - általában nem tudtam hasznosítani
 - egyáltalán nem tudtam hasznosítani
7. Véleménye szerint az áb. szerv milyen kérdésekkel foglalkozik?
 - csak lényegesekkel
 - mellékes kérdésekkel is
 - csak mellékes kérdésekkel
 - olyan kérdésekkel is, amelyek nem tartoznak rá
 - nem ismeretes előttem
8. Hogyan vélekedik az áb. szerv aktivitásáról általában?
 - megfelelő
 - a szükségesnél nagyobb
 - nem elegendő
 - egyáltalán nem tapasztalható
9. Kielégítőnek tartja-e (szak-)területén az államtitkok védelmét?
 - teljes mértékben kielégítő
 - általában kielégítő
 - általában nem kielégítő
 - egyáltalán nem kielégítő
10. Véleménye szerint az áb. szerv hogyan méltányolta az Ön által nyújtott segítséget?
 - megfelelően
 - elfogadhatóan
 - egyáltalán nem
11. Mi a véleménye az áb. szerv Önt rendszeresen felkereső dolgozóinak magatartásáról?
 - teljes mértékben megfelelő
 - általában megfelelő
 - általában nem megfelelő
 - egyáltalán nem megfelelő
12. Tapasztalatai szerint az áb. szerv mikor figyel fel az ellenséges tevékenységre és hogyan intézkedik?
 - idejében figyel fel és gyorsan intézkedik
 - idejében figyel fel, de lassan intézkedik
 - későn figyel fel
 - nem figyel fel
13. Hogyan vélekedik az áb. szerv befolyásáról az ország közéletében?
 - megfelelő
 - túlzott
 - a szükségesnél kisebb
14. Amennyiben (szak-)területén az ellenséges tevékenység megszakítására került sor, (nyomozás elrendelés, őrizetbevétel stb.) hogyan vélekedik az ennek során alkalmazott módszereinkről?
 - teljes mértékben megfelelőnek tartom
 - kisebb észrevételekkel megfelelőnek tartom
 - nem tartom megfelelőnek
 - komoly kifogásaim vannak
15. A bíróság elé állított ellenséges személyekről és tevékenységükről közzétett tájékoztatást hogyan értékeli?
 - részletes és meggyőző
 - részletes, de nem eléggé meggyőző
 - nem eléggé részletes, de meggyőző
 - nem elég részletes és nem is meggyőző
16. Visszatartó hatásúnak tartja-e ezt a tájékoztatást?
 - igen
 - nem eléggé
 - egyáltalán nem
17. Tapasztalatai szerint az áb. szerv munkája során a törvények, törvényerejű rendeletek és előírások szerint jár el?
 - törvényesen jár el
 - törvényesen jár el, de egyes kérdések értelmezésénél a véleményem eltér
 - nem jár el törvényesen
 - esetenként durván megszegi a törvényességet
18. Véleménye szerint az áb. szerv munkája során milyen mértékben veszi igénybe a társadalom támogatását?
 - a szükséges mértékben
 - túlzott mértékben
 - nem kellő mértékben
 - egyáltalán nem veszi igénybe
19. Hogyan vélekedik az áb. szerv munkáját népszerűsítőpropaganda munkáról?
 - elegendő és színvonalas
 - elegendő, de nem eléggé színvonalas
 - kevés, de színvonalas
 - kevés és nem is színvonalas
20. Több segítséget tudna Ön nyújtani, ha jobban ismerné az áb. szerv feladatait és munkáját?
 - határozottan többet
 - talán többet
 - akkor sem tudnék többet
21. Hogyan vélekedik az Ön és az áb. szerv közötti kapcsolattartás szintjéről?
 - megfelelő szintű
 - a szükségesnél alacsonyabb szintű
 - bántóan alacsony szintű
 - nincs kapcsolattartás
22. Szükségesnek tartana-e időnként kölcsönös konzultációt az áb. szerv vezetőivel?
 - igen
 - a kapcsolattartás megfelelő szintje esetén nem
 - egyáltalán nem
23. Milyen jellegű információkat vár a jövőben az áb. szervtől?
 ..........................................................................................................
 ..........................................................................................................
 ..........................................................................................................
24. Milyen egyéb észrevétele, vagy tanácsa van az áb. szerv munkájával kapcsolatban?
 - általában:
 ..........................................................................................................
 ..........................................................................................................
 ..........................................................................................................
 - az Ön (szak-)területén:
 ..........................................................................................................
 ..........................................................................................................
 ..........................................................................................................

(:Aláírás nem szükséges:)

A kérdőívvel kapcsolatos felvilágosítás:............... telefonszámon. Kérjük, hogy a kérdőívet a kézhezvételtől számított 6 napon belül a mellékelt válaszborítékban küldje vissza.

[ÁSZTL 1.11.5. 21. d. 45-13/6/67]

Ezen a napon történt április 04.

1907

Súlyos vasúti baleset DorozsmánálTovább

1925

Spira György történész (†2007)Tovább

1929

Karl Benz német mérnök, a modern gépjárműtechnika egyik úttörője (*1844)Tovább

1946

Spiró György magyar író, költő, irodalomtörténész, műfordítóTovább

1949

Az észak-atlanti szerződés (NATO) aláírása Washingtonban.Tovább

  •  
  • 1 / 3
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.

Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.

Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.

Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.

Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. február 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő