Vlagyimir Iljics Lenin ünnepélyesen bejelenti a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének, a Szovjetuniónak megalakulását.Tovább
Közvélemény-kutatás vagy szociológiai kémkedés?
„Jelenleg Magyarországon több intézmény (szerv) végez különböző célú közvélemény-kutatást vagy szociológiai felmérést. Az állambiztonsági kérdésekkel összefüggő közvélemény-kutatás célját figyelembe véve, elsősorban a Magyar Rádió és Televízió (MRT) Tömegkommunikációs Kutató Központ közvélemény-kutatásai és az MTA Szociológiai Kutató Csoport által folytatott és tervezett szociológiai felmérések, illetve ezen intézményeknél meglévő lehetőségek hasznosíthatók.”
Kérdőív 2.
3. sz. melléklet
MAGYAR RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ Tömegkommunikációs Központ | Sz: ................................... |
KÉRDŐÍV
Kérdező neve: ..............................................................
Kérdezés napja: ............................................................
KVÓTA: .......................................................................
Általában szokott Ön Tv-t nézni?1 - igen
2 - nem
0 -
Milyen gyakran nézi Ön a TV-Híradót?
1 - minden adásnapon
2 - többször hetenként
3 - ennél ritkábban
4 - egyáltalán nem szoktam TV-Híradót nézni
9 - nem tudom, nehéz megmondani milyen gyakran
0 -
Rádiót szokott hallgatni?
1 - igen
2 - nem
0 -
Milyen gyakran szokott Ön híreket hallgatni a rádióban?
1 - naponta többször
2 - minden nap
3 - többször hetenként
4 - ennél ritkábban
5 - egyáltalán nem szoktam híreket hallgatni a rádióban
9 - nem tudom, nehéz megmondani milyen gyakran
0 -
Amint valószínűleg már észrevette, csaknem valamennyi híradás négy különböző típusú hírből áll: külföldi hírekből, hazai hírekből, sporthírekből és időjárás jelentésből. A négy közül melyiket szokta a legnagyobb figyelemmel hallgatni és melyikre figyel legkevésbé?
Külföldi hírek | Hazai hírek | Sporthírek | Időjárás jelentés | Egyéb | Nem tudom | |
Legnagyobb figyelemmel | ||||||
Legkisebb figyelemmel |
Ha visszagondol az elmúlt hétre, milyen hír volt az, amely legjobban magmaradt az emlékezetében?
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
Meg tudná mondani, miért éppen erre emlékszik legjobban?
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
A hírek szerkesztőinek válogatniuk kell a hozzájuk beérkező hírek között, hiszen nem mindegyik hír fér bele a híradások viszonylag rövid idejébe. Az Ön véleménye szerint mely szempontok alapján választják ki azokat a híreket, amelyeket azután Ön is hall?
1 - érdekességük alapján
2 - politikai fontosságuk alapján
3 - annak alapján, hogy mennyire frissek
4 - annak alapján, hogy kedvezőek számunkra
5 - hitelességük alapján
9 - nem tudnám eldönteni
0 -
(két válasz lehetséges)
Feltételezzük, hogy az alábbi programok egyidőben vannak műsoron a Kossuth és a Petőfi rádióban, az URH-adón és a Televízióban. Kérem válassza ki közülük azt, amelyiket legszívesebben hallgatná, illetve nézné meg!
(I. Kártyák:
........................A. - Beszélgetés a munkaügyi miniszterrel
........................B. - Nemzetközi sajtószemle
........................C. - Jogászok az alkotmányreform előkészületeiről
........................D - 139-660. A rádió közönségszogálata).
(KÉRDEZŐ! A megmaradt műsorokra is tegye fel a kérdést!)
1 - legszívesebben
2 -
3 -
4 - legkevésbé szívesen
9 - nem tudná megmondani
0 -
Bizonyára tudja, hogy a rádióban és a televízióban több különböző osztály állítja össze a műsorokat. Ezek közül a legfontosabbak a szórakozta, a művészeti és a politikai műsorok osztályai. Felsorolom itt néhány rádiós és televíziós műsor címét: arra kérem, mondja meg, véleménye szerint melyiket milyen osztály készítette. A címek önmagukért beszélnek.
Szórakoztató műsorok osztálya | Művészeti műsorok osztálya | Politikai műsorok osztálya | Egyéb műsorok osztálya | Nem tudja | |
A TV jelenti | |||||
Lányok-asszonyok | |||||
Törvénykönyv | |||||
Szabó család | |||||
Jó ebédhez szól a nóta | |||||
Közelebb a vásárlóhoz | |||||
Szovjet költők versei | |||||
Tudósklub | |||||
Munkásmozgalmi indulók |
A rádióban mind gyakrabban az emberi, társadalmi problémákat felvető műsorok. Az Ön által ismert problémák közül miről kellene a rádióban, TV-ben beszélni, műsort készíteni, vitatkozni?
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
Az emberi, társadalmi problémákat felvető műsorok hatásairól, hasznáról különböző véleményekkel találkozhatunk. Ön melyikkel ért egyet leginkább?
(II. Kártyák:
1 - Hasznosak, mert elősegítik a problémák megoldását
2 - Ilyen műsorokra nincs szükség, mert a problémák e nélkül is megoldódnak
3 - Ezek a műsorok hasznosak, mert legalább felhívják a közvélemény figyelmét a problémákra, de a megoldást nem segítik elő
4 - Az ilyen jellegű műsorok helyett jobb lenne, ha mást sugározna a rádió, hiszen ez úgysem segíti elő a problémák megoldását
9 - nem tudná megmondani
0 -
A televízió jelenleg több adásból álló sorozatban foglalkozik a lakáskérdéssel. A rádió is tervez hasonló sorozatot. Ennek a műsorsorozatnak az összeállításában Ön is segítene, ha megmondaná, véleménye szerint a lakáskérdésnek milyen vonatkozásait kellene elsősorban hangsúlyozni a műsorban:
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
Vannak, akik a lakásproblémák megoldásában politikai kérdést is látnak. Egyetért ezzel a nézettel?
1 - igen
2 - nem
9 - nem tudnám megmondani
0 -
Megmagyarázná, miért van politikai vonatkozása is?
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
Most felsorolok néhány munkakört. Ha Ön állapítaná meg fizetésüket, bérüket, hogyan rangsorolná őket? Tegye első helyre, akinek a legtöbbet adna, utolsó helyre, akinek a legkevesebbet.
(III. kártya)
A. Könyvelő .......................
B. Szakmunkás .......................
C. Üzemi párttitkár .......................
D. Középiskolai tanár .......................
E. Újságíró ........................
F. Tsz elnök ........................
G. Művezető ........................
H. Minisztériumi tisztviselő ........................
I. Megyei párttitkár ........................
J. Üzemmérnök ........................ (KÉRDEZŐ! A besorolást az elején és a végén kezdjük!)
Valószínűleg olyan műsorokat is látott vagy hallott már, amelyekben a külföldre szállított magyar árucikkekről van szó, vagy azokról az árukról, amelyeket mi hozunk be külföldi országokból. Azért esik olyan sok szó, mert hazánknak nagyon fontos a külkereskedelem. Engedje meg most ezzel kapcsolatban néhány kérdést! Ha Ön külkereskedő lenne, aki - tegyük fel - fűnyíró gépeket akar vásárolni, s ha három vállalat, egy osztrák, egy lengyel és egy jugoszláv cég kínálna ilyen gépeket, azonos árban, hasonló minőségben, melyiktől vásárolna?
1 - az osztráktól
2 - a lengyeltől
3 - a jugoszlávtól
9 - nem tudja eldönteni
0 -
Meg tudná mondani, miért így választott?
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
Bulgáriától elég nagy tételben vásárolunk olyan kisgépeket, amelyeket nem gyárt a magyar ipar. Véleménye szerint ennek mi lehet az oka?
1 - ezek a gépek jó minőségűek
2 - olcsón kapjuk őket
3 - segíteni akarjuk Bulgária fejlődését
4 - rubelben kell értük fizetni és nem dollárban
5 - az, hogy Bulgária baráti ország
9 - nem tudja
0 -
Mit gondol: ha külkereskedelmünk nyugati országokból vásárol árukat, ezt elsősorban gazdasági vagy politikai meggondolások döntik el?
1 - elsősorban gazdasági meggondolások
2 - elsősorban politikai meggondolások
3 - a kettőt nem lehet elválasztani
9 - nem tudnám megmondani
0 -
És amikor baráti országoktól vásárolunk, mi dönti el?
1 - elsősorban gazdasági meggondolások
2 - elsősorban politikai meggondolások
3 - a kettőt nem lehet elválasztani
9 - nem tudnám megmondani
0 -
Egy politikus azt mondta, hogy manapság a világ olyan, mint egy nagy dob: bárhol ütik is meg, mindenütt belérezeg. Arra utalt ezzel, hogy a modern világban a legtávolabbi földrészen vagy országban történő események is hatással lehetnek az ember életére. Egyetért ezzel a megállapítással?
1 - igen
2 - nem
9 - nem tudja
0 -
Emlékszik olyan külföldi eseményekre az elmúlt évekből, amelyeknek a hatását itt Magyarországon is megéreztük?
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
És milyen hatása volt ennek (ezeknek) az Ön családja életére?
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
Olyan eseményt is tud említeni, amely itt, hazánkban történt az elmúlt évek során, s amelynek hatását határainkon túl, külföldön is megérezték? (Mi volt az?)
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
És milyen hatása volt ennek külföldön?
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
Egy másik államférfi szerint a politikában nincsenek barátok csak szövetségesek. Egyetért Ön ezzel a nézettel?
1 - igen
2 - nem
9 - nem tudja
0 -
Megindokolná válaszát?.................................................................................
.............................................................................................................................
.............................................................................................................................
Elég gyakran beszélünk a politikáról, de sokan sokféleképpen értelmezik ezt a szót. Meg tudná mondani néhány mondatban, hogy Ön szerint mi a politika?
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
Különböző embereknek egyes kérdésekben eltérő a véleményük. Így nagy különbség van aszerint, hogy kinek mi a foglalkozása. Ezért Öntől is megkérdezem, mi a foglalkozása?
.......................................................................................................................................................
(KÉRDEZŐ! Ha a megkérdezett htb. a 31. kérdéssel folytassa, ha nyugdíjaz, a 30. kérdéssel, ha tanuló, a 32. kérdéssel!)
Az eredeti foglalkozása is
1 - igen
2 - nem
0 -
Mi volt az eredeti foglalkozása? ...........................................................................................
Az Ön eltartójának mi a foglalkozása? .................................................................................
Felsorolunk néhány munkakört és foglalkozást. Kérem ítélje meg most ezeket abból a szempontból, hogy milyen mértékben van politikai tartalmuk?
A. Könyvelő .......................
B. Szakmunkás .......................
C. Üzemi párttitkár .......................
D. Középiskolai tanár .......................
E. Újságíró ........................
F. Tsz elnök ........................
G. Művezető ........................
H. Minisztériumi tisztviselő ........................
I. Megyei párttitkár ........................
J. Üzemmérnök ........................
(KÉRDEZŐ! Adja át a IV. kártyát!)
1 - egyáltalán nem politikai
2 - meglehetősen politikai
3 - teljes mértékben politikai
9 - nem tudnám megmondani
0 -
Az emberek foglalkozásukból, tudásukból, jövedelmükből egyszóval helyzetükből eredően különböző helyet foglalnak el a társadalmi ranglétrán. Egyesek magasabban vannak, mások alacsonyabban. Ön személy szerint hol, a társadalmi ranglétra melyik fokán jelölné meg saját helyét?
(V. létra.)
.......................................................................................................................................................
A társadalom különböző osztályokból, rétegekből, csoportokból áll. Szokás munkásosztályról, parasztságról és értelmiségről beszélni. Kérem, sorolja be önmagát e három válaszlehetőség valamelyikébe!
1 - munkásosztályhoz
2 - parasztsághoz
3 - értelmiségihez
4 - egyéb válasz: ...........................................
0 -
Tehát a .......................................................................-hoz tartozónak érzi önmagát. Hogy látja az országos ügyekbe, döntésekbe mekkora beleszólása van a ...........................................-nak? A beleszólás, befolyásolás mértékét egy létrán ábrázoljuk ............................................................................................................................ (A kérdésbe a kérdezett által saját rétegeként megjelölt társadalmi rétegét helyettesítjük be. Ismét odaadjuk az V. létrát)
Kérem, ugyanebből a szempontból helyezze el a létrán a másik két csoportot is!
munkásosztály .........................
parasztság .........................
értelmiség .........................
Eddig a tényleges helyzetről esett szó. Most azt szeretném megkérdezni, hogy Ön mit tart kívánatosnak, a ........................................................-nak mekkora beleszólással, befolyással kellene rendelkeznie az országos ügyekbe, döntésekbe?
.......................................................................................................................................................
Kérem, ugyanebből a szempontból helyezze el a létrán a másik két csoportot is. Tehát arról van szó, hogy az országos ügyekbe mekkora befolyással, beleszólással kellene rendelkezniük.
munkásosztály .........................
parasztság .........................
értelmiség .........................
Ha véletlenül egy időpontra esik a következő négy rendezvény, melyikre menne el, melyiket tartja fontosabbnak?
(VI. kártya
A. Helyi tanácstag beszámolóján való részvétel ................................
B. Szakszervezeti vezetőség-választáson való részvétel ................................
C. Termelési tanácskozás, szövetkezeti közgyűlésen való részvétel .................................
D. Választási jelölőgyűlésen való részvétel .................................)
És a másik 3 közül?
És az utolsó 2 közül?
Miért? Kérjük, mondja el, hogy elsősorban miért a ........................................................... -re menne el? .......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
Most azt szeretném megkérdezni, hogy melyiket milyen mértékben tartja politikai tevékenységnek?
A. Helyi tanácstag beszámolóján való részvétel ................................
B. Szakszervezeti vezetőség-választáson való részvétel ...............................
C. Termelési tanácskozás, szövetkezeti közgyűlésen való részvétel .................................
D. Választási jelölőgyűlésen való részvétel .................................
A válaszoláshoz ezúttal használja ezt az osztályozást (IV. kártya
1 - egyáltalán nem politikai
2 - meglehetősen politikai
3 - teljes mértékben politikai
9 - nem tudnám megmondani
0 - )
Találkozott már személyesen politikusokkal - vagyis olyan emberekkel, akik hivatásszerűen politikával foglalkoznak?
1 - igen
2 - nem
0 -
Ha igen, kik ezek? .....................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
Kik azok a politikusok, akiket hírből - rádióból, televízióból ismer?..................................
.......................................................................................................................................................
Egyik napilapunkból felsorolom néhány cikk címét. Arra kérem, mondja meg, hogy címe után ítélve melyik cikket mennyire tartja politikai tartalmúnak?
1. Hatásköri viták a vállalatoknál a
pártszervezetek és a vállalati vezetés
között. ......................................................
2. Riport a Veszprémi Állami Gazdaság egyik
üzemegységéről .......................................
3. Állami gondozott lányok önállóvá
válása .........................................................
4. Egy nagyvállalat új bérezési
rendszeréről ..............................................
5. Hazánk és Brazília kölcsönösen nagyköveti
rangra emelte diplomáciai
képviseleteit ..............................................
A válaszoláshoz használja ezt a kártyát!
(VII. kártya
1 - egyáltalán nem politikai
2 - kis mértékben politikai
3 - közepes mértékben politikai
4. - nagy mértékben politikai
5. - teljes mértékben politikai
9 - nem tudnám megmondani
0 -)
Mielőtt a további kérdéseket feltenném, néhány személyi adatot szeretnék megkérdezni:
Neme:
1 - férfi
2 - nő
Mikor született?
1 - 1909 előtt
2 - 1909 - 1918
3 - 1919 - 1928
4 - 1929 - 1938
5 - 1939 - 1948
6 - 1968 után
0 -
Legmagasabb iskolai végzettsége:
1 - 8 általánosnál kevesebb
2 - 8 általános (polgári)
3 - középiskola, technikum
4 - egyetem, főiskola
0 -
Felsorolunk néhány társadalmi intézményt és szervezetet. Kérem, jelölje meg, hogy melyiket milyen mértékben tartja politikai jellegűnek? A válaszoláshoz használja ezt a kártyát!
(IV. kártya
1 - egyáltalán nem politikai
2 - meglehetősen politikai
3 - teljes mértékben politikai
9 - nem tudnám megmondani
0 -)
1 - Újságíró Szövetség ...................................................
2 - Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa ...................................................
3 - Szakszervezetek Országos Tanácsa ... ................................................
4 - Művelődésügyi Minisztérium ...................................................
5 - Üzemi Szakszervezeti Bizottság..................................................
6 - Megyei Tanács ...................................................
7 - Üzemi pártszervezet ...................................................
8 - Városi, községi tanács ...................................................
Az eddig elhangzott kérdésekben többször fordul elő a politikai szó. Most felolvasok Önnek néhány szót, s azt kérem, hogy a kártya szerinti osztályzatok segítségével mondja meg Ön milyen mértékben érzi politikai tartalmúnak az egyes szavakat.
1 - ország ..........................................
2 - nép ..........................................
3 - osztály ..........................................
4 - állam ..........................................
5 - haza ..........................................
6 - párt ..........................................
7 - nemzet ..........................................
A válaszoláshoz használja ezt a kártyát!
(VII. kártya
1 - egyáltalán nem politikai
2 - kis mértékben politikai
3 - közepes mértékben politikai
4. - nagy mértékben politikai
5. - teljes mértékben politikai
9 - nem tudnám megmondani
0 -)
A politikáról az emberek sokféleképpen vélekednek. Néhány véleményt idézek ezek közül. Kérem, mondja meg, mennyiben ért egyet ezekkel a kijelentésekkel. Mindehhez használja ezt a kártyát. (VIII. kártya)
1 - A politika hozzátartozik az ember életéhez, éppúgy mint a munka ...........................
2 - A politikában mindig van hamisság, bárki csinálja is ................................................
3 - Az is politika, ha jól dolgozom ..................................................................................
4 - A politika tevékenység azért, hogy a
társadalom nyugodtam fejlődjön.................................................................................
5 - Mindig voltak kicsik és nagyok: a kicsik dolgoznak,
a nagyok politizálnak .................................................................................................
6 - A politikának nincs semmi haszna .............................................................................
7 - Politika az is, ha a gyereket hazaszeretetre nevelem, vagy arra, hogy szóljon, ha valamivel nem ért egyet .............................................................................................
8 - Az a politika, amit a pártszervezet csinál ...................................................................
9 - A politikából az embernek csak baja lehet, aki részt vesz benne,
előbb-utóbb ráfizet .....................................................................................................
10 - A politika harc azért, hogy a dolgok megváltozzanak
és a társadalom fejlődjön ...........................................................................................
11. - Ha valaki teljesen kivonja magát mindenből, ezzel is politizál ...............................
VIII. kártya
1 - teljes mértékig egyetértek
2 - nagyjából egyetértek
3 - nem tudnám eldönteni
4 - nagyjából nem értek egyet
5 - egyáltalán nem értek egyet
0 -
Fontos még számunkra az, hogy mennyi a család átlagos havi jövedelme. Most az Önnel egy háztartásban élők jövedelmét szeretnénk megtudni. Kérem, segítsen nekem kitölteni ezt a táblázatot. Mindegyik oszlop egy-egy, a közös háztartásban élő családtagnak felel meg.
Megkérdezettek | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | |
1. Egyáltalán nincs jövedelme | családtag | |||||||||
2. - 500 | ||||||||||
3. 501-1000 | ||||||||||
4. 1001-1500 | ||||||||||
5. 1501-2000 | ||||||||||
6. 2001-2500 | ||||||||||
7. 2501-3000 | ||||||||||
8. 3001-3500 | ||||||||||
9. 3501-4000 | ||||||||||
10. 4001-4500 | ||||||||||
11. 4500 fölött |
Befejezésül még néhány személyi jellegű adatot szeretnék megkérdezni.
Tagja-e Ön az MSZMP-nek
1 - igen
2 - nem
0 -
Van jelenleg valamilyen társadalmi vagy tömegszervezeti funkciója?
1 - igen (Mi ez a funkció?)
..........................................................
..........................................................
..........................................................
2 - nem
(KÉRDEZŐ! Köszönje meg az interjút!)
A kérdezett lakóhelye
1 - főváros
2 - vidéki város
3 - 5000 lakosnál nagyobb község
4 - 1500-5000 lakosú község
5 - 1500-nál kevesebb lakosú község
0 -
A megkérdezett a bemutatkozáskor - tehát a tulajdonképpeni KÉRDEZÉS MEGKEZDÉSE ELŐTT -
1. elutasítóan viselkedett, és csak hosszabb beszélgetés eredményeképpen volt hajlandó válaszolni
2. tartózkodóan viselkedett ugyan, de könnyen hajlott a válaszolásra
3. azonnal, minden külön beszélgetés nélkül hajlandó volt válaszolni, a kérdezés tényét semlegesen fogadta, tudomásul vette
4. azonnal, minden külön beszélgetés nélkül hajlandó volt válaszolni, és a kérdezés tényét szívesen, örömmel fogadta.
A megkérdezés ideje alatt tartózkodott-e "harmadik" személy a helyiségben, és beleszólt-e a kikérdezésbe
1. a helyiségben nem volt jelen "harmadik" személy
2. a helyiségben jelen volt "harmadik" személy, de a kikérdezés során nem szólalt meg
3. a helyiségben jelen volt "harmadik személy, és a kikérdezésbe is beleszólt
Melyik kérdésnél:..........................................................................................
Mit: ...............................................................................................................
4. egyéb válasz: ................................................................................................
A MEGKÉRDEZÉS ALATTI INTERJÚ-SZITUÁCIÓ jellemzése:
1. alapvető nyílt, oldott, kellemes
2.
3.
4.
5. alapvetően feszélyezett, kellemetlen
A válaszoló a megkérdezés során válaszoláskor többnyire
1 - tétovázó
2 - határozott volt
A megkérdezés során melyek voltak a válaszoló számára a LEGNEHEZEBBNEK mutatkozó kérdések?
Első helyen: .......számú kérdés
Második helyen: .........számú kérdés
Harmadik helyen: .........számú kérdés
A megkérdezés során melyek voltak a válaszoló számára a LEGÉRDEKESEBBNEK mutatkozó kérdések. Melyek keltették fel leginkább érdeklődését.
Első helyen: .......számú kérdés
Második helyen: .........számú kérdés
Harmadik helyen: .........számú kérdés
A megkérdezés ideje: .........................-tól ..........................-ig
A megkérdezés időtartama percben.....................................................................
A kérdőív kérdezőbiztosi sorszáma .....................................................................
A kérdezőbiztos névsor szerinti sorszáma: ..........................................................
A kérdezőbiztos
1 - nő
2 - férfi
[ÁSZTL 1.11.5. 21. d. 45-13-37/69]
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 30.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/5-6.
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.
Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.
Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.
Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.
Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.
Budapest, 2024. december 18.
Miklós Dániel
főszerkesztő