Közvélemény-kutatás vagy szociológiai kémkedés?

„Jelenleg Magyarországon több intézmény (szerv) végez különböző célú közvélemény-kutatást vagy szociológiai felmérést. Az állambiztonsági kérdésekkel összefüggő közvélemény-kutatás célját figyelembe véve, elsősorban a Magyar Rádió és Televízió (MRT) Tömegkommunikációs Kutató Központ közvélemény-kutatásai és az MTA Szociológiai Kutató Csoport által folytatott és tervezett szociológiai felmérések, illetve ezen intézményeknél meglévő lehetőségek hasznosíthatók.”

A hivatalos kapcsolatok körében folytatott véleménykutatásról

Belügyminisztérium
III/4. Osztály
 1. sz. melléklet
Szigorúan titkos!

 

Tárgy:


A hivatalos kapcsolatok körében
folytatott véleménykutatásról 

Jelentés
Budapest, 1969. december 1.

Miniszterhelyettes Elvtárs utasítása alapján az 1968. évben végrehajtott véleménykutatási akció folytatásaként ez évben - azonos céllal, hasonló módszerrel - a III. Fcsfség további 43 vezető beosztású hivatalos kapcsolatával folytatott beszélgetés jött létre.

A kérdésekre kapott válaszok megerősítik az elmúlt évben szerzett tapasztalatainkat. A megkérdezettek az állambiztonsági szervek tevékenységét általában pozitívan értékeli, de emellett felhívták a figyelmet munkánk néhány hiányosságára és konkrét javaslatokat is tettek.

  1. A megkérdezettek - egy kivételével - úgy ítélték meg, hogy munkájukhoz jelentős segítséget kaptak az állambiztonsági szervektől és fontosnak tartják az együttműködés további javítását. Többen hangoztatták, a napi konkrét problémák megoldására irányuló megbeszéléseken túl, a rendszeresebb és a lehetőségeket jobban kihasználó kapcsolat kialakításának szükségességét.
    Pl.: Külkereskedelmi vállalatoknál (Nikex, Hungexpo, Kereskedelmi Kamara), több állambiztonsági szempontból felhasználható lehetőséget vetettek fel, amelyeket - megítélésünk szerint - a nem elég intenzív kapcsolat miatt, szerveink eddig nem használtak ki. A MÜM [Művelődésügyi Minisztérium] Zenei Főosztály vezetője - akivel csak néhány hónapja van szerveinknek kapcsolata -, most mondta el, hogy az év elején a Hanglemezgyártó "memorandumot" kapott: ha nem emelik meg 300%-kal a tarifa összegét, a zenészek sztrájkba lépnek. Ő ezt akkor nem tartotta fontosnak szerveinknek jelezni. Az OTH [Országos Tervhivatal] elnökhelyettese - aki kifejezte igényét a rendszeresebb kapcsolattartásra - a beszélgetés alkalmával adott át egy - régebben birtokába jutott - NSZK gyártmányú készüléket, amely rádióadó felderítésére alkalmas.
    Az együttműködés javítását szolgáló néhány szervezési kérdés is felvetődött. Pl. a CSVM [Csepel Vas- és Fémművek] vezetőinek véleménye szerint elhamarkodott intézkedés volt a Művek területén működő állambiztonsági kirendeltség megszüntetése. Javasolják, vizsgáljuk felül ezt a döntést, és ha mégsem állítjuk vissza a kirendeltséget, akkor újabb SZT-tisztek beállításával biztosítsuk a megfelelő elhárítást. Elsősorban ipari vállalatoknál a vezetők hangsúlyozottan vetették fel, hogy hátráltatja a munkát, a jó együttműködést az összekötő tisztek gyakori változása.
  2. Pozitív vélemények hangzottak el a szakterületek részére átadott információk hasznosítási lehetőségeiről, de néhány területen elmondtak ezzel kapcsolatos hiányosságokat is. 
    Pl. Az állambiztonsági szervek által - kapitalista országokból - szerzett egyes gazdasági jellegű adatok részletesen érdekelnék az OTH vezetőit, de csak kivonatokat kapnak - melyek összeállítása sokszor nem szakszerű, - és ez lényegesen csökkenti az információk hasznosítási lehetőségeit Az egyetemeknek küldött szignalizációk - egyes hallgatók magatartásával kapcsolatban - nem elég alaposan indokoltak, ennek következménye, hogy a lefolytatott fegyelmi eljárások nem elég meggyőzőek. Kifogásolják azt is, hogy jelzéseket nem időben kapnak, amikor még lehetőség lenne nevelő intézkedésekre.
  3. A beszélgetések során több észrevétel hangzott el az államtitok védelmével kapcsolatban. A vezetők (KGM [Kohó- és Gépipari Minisztérium], NIM [Nehézipari Minisztérium], NGKT [Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Intézete]) különösen kiemelték a KGST-vel kapcsolatos titkok védelmének fontosságát, véleményük szerint ezen a területen több lazaság tapasztalható. Külön hangsúlyozták a számítástechnikai program védelme fokozásának szükségességét. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkársága Szovjet Osztályának vezetője - szovjet elvtársak közlése alapján - elmondta, hogy magyar szervek vagy személyek Nyugaton ismertté tettek egy titkos jellegű szovjet licence-t. Ezt ingyen kaptuk a SZU-tól, mégis hasonlót vásároltunk kapitalista országból.
    A vélemények szerint az egyetemeken folyó tudományos kutatómunka titkossága nincs biztosítva, és szerveink sem foglalkoznak kellő súllyal e területekkel, amelyek speciális helyzetük folytán speciális védelmet kívánnának. Ebből adódik, hogy pl. az Orvostudományi Egyetemen folyó kutatásokba indokolatlanul betekintést nyernek kapitalista országok szakemberei, nyugati cégek képviselői. Az agráregyetemen folytatott többéves katatás eredménye - ismeretlen úton - kikerült az országból és Nyugaton nyilvánosságra hozták, mielőtt itthon publikálták volna.
    Az államtitok védelemmel összefüggésben többen vetették fel, hogy szervezetlenség tapasztalható a Nyugatra irányuló hivatalos utazásokban. Kapitalista országok és nemzetközi szervezetek, intézmények általában névre szóló meghívásokat küldenek, és a meghívottak helyett más személyt nem fogadnak. A meghívásokat sok esetben nem a szakmailag és politikailag legalkalmasabbak kapják, hanem az ügyeskedők, akik különböző módokon létesítettek nyugati kapcsolatokat. A vélemények szerint központilag kellene rendezni, hogy magyar szervek, vállalatok névre szóló külföldi meghívásokat - néhány nemzetközileg elismert szaktekintély kivételével - ne fogadjanak el. Így biztosítható - a meghívás feltételeinek figyelembevételével - a minden szempontból legalkalmasabb szakemberek utaztatása.
    Koordináció hiánya mutatkozik a magyar külkereskedelmi vállalatok által utaztatott ipari szakemberek esetében is, mert legtöbbször nem kérik az illetékes szakterület vezetőinek véleményét a személy alkalmasságára vonatkozóan. Ehhez kapcsolódó probléma, hogy az így utazó személyek által felhasznált adatok kivételének engedélyezése, ellenőrzése sincs megnyugtatóan biztosítva.
    Az egyes minisztériumok a fenti problémák megoldása érdekében tettek részintézkedéseket, de tapasztalataik szerint csak általános érvényű rendelkezések alapjáén lehetne megfelelően szervezni és koordinálni a külföldi utazásokat. A szakvezetők ebben a kérdésben is kérik az állambiztonsági szervek támogatását és segítségét
  4. Elismerően nyilatkoztak a megkérdezett vezetők a fontos és bizalmas munkakörben dolgozó személyek felülvizsgálatában nyújtott állambiztonsági segítségről. Észrevételezték többen, (KGM) hogy a jelenlegi jóváhagyási rendszer laza, és több kompromittált személy megkapta a jóváhagyást. Javasolják a nomenklatúrába sorolt beosztások fokozatos szűkítését és ezzel párhuzamosan a szigorúbb ellenőrzést, illetve elbírálást. A NIM-ben is felvetették a nomenklatúra változtatásának szükségességét, különös tekintettel arra, hogy az nem követte az új gazdaságirányítási rendszerrel bekövetkezett szervezeti módosulásokat. Javaslatok hangoztak el, hogy felül kellene vizsgálni, a TÜK-ben dolgozó személyeknél mennyiben indokolt a kettős jóváhagyás (feddhetetlenség és külön BM) fenntartása.
    Az 1968-1969-ben lefolytatott beszélgetések során felszínre került problémák biztosítják, hogy célszerű és hasznos hivatalos kapcsolataink véleményének kikérése. Javasoljuk, hogy az operatív csoportfőnökségek ne kampányszerűen, hanem folyamatosan igyekezzenek megismerni a hivatalos kapcsolatok észrevételeit, javaslatait, fokozottabban törekedjenek a velük való rendszeres együttműködésre.

Budapest, 1969. december 1.

[ÁSZTL 1.11.5. 21. d. 45-13-37/69]

Ezen a napon történt szeptember 19.

1938

A müncheni konferencia napja. Csehszlovákia bevonása és megkérdezése nélkül Chamberlain, Daladier, Hitler és Mussolini eldöntik, hogy...Tovább

1991

Megtalálták "Ötzi"-t, egy több ezer éves mumifikálódott similauni férfit, az Alpok Ötz-völgyi gleccserében, Ausztria és Dél-Tirol...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt közel két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő

 

Diaszpórák, személyes sorsok

 

A görög eredetű „diaszpóra” fogalom hosszú ideig a zsidó, görög és örmény szétszóratás leírására szolgált, manapság viszont a kényszerű kiűzetés vagy az önkéntes migráció következtében létrejött külföldi etnikai kisebbségi közösségek szinonimájává vált. A diaszpórák idegen befogadó országban tevékenykednek ugyan, de tagjait – a szociológiai vizsgálatok szerint – erős érzelmi kötelékek fűzik származási országukhoz. Magyar diaszpórán általában a 19. század végétől az országot, illetve a Kárpát-medencét több hullámban önként elhagyó, ma Nyugat-Európában és a tengerentúlon élő szórványmagyarságot értjük. Friss adatok szerint a diaszpórában élő magyarok száma – a leszármazottakkal együtt – körülbelül 2,5 millió fő, akiknek a fele azonban már nem tud magyarul.

Az elmúlt évtizedben a tengerentúli magyarság képviselői jelezték, hogy a diaszpóra tagjainak az évtizedek alatt összegyűjtött értékes dokumentumai egyre nagyobb veszélyben, sok esetben a megsemmisülés határán vannak. A Magyar Diaszpóra Tanács ezért 2013-ban elfogadta a Mikes Kelemen Programot, amelynek célja az, hogy a diaszpóramagyarság könyvtári, levéltári örökségét rendezett módon összegyűjtve Magyarországra szállítsák és gondoskodjanak későbbi méltó felhasználásáról. A Nemzetpolitikai Államtitkárság és az Országos Széchényi Könyvtár szervezésében elindított Mikes Kelemen Program 2014. január 1-jén kezdte el munkáját. A program eredményeként az elmúlt hat év során mintegy négyezer doboznyi iratanyag és tárgy érkezett haza a világ minden részéből.

A Magyar Nemzeti Levéltár szakmai partnerként 2015-ben csatlakozott e kezdeményezéshez, felvállalva a levéltárszakmai koordinációt. A Mikes Kelemen Program és a Nemzeti Kulturális Alap által finanszírozott Ithaka-program segítségével folyamatosan közreműködik az európai és tengerentúli emigráció iratanyagának szervezett hazahozatalában, az iratanyagok levéltári struktúrájának kialakításában, majd kutathatóvá tételében. Ennek eredményeként a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának őrizetébe számos értékes irathagyaték került, amelyekből ízelítőül már az ArchívNet 2017. évi 2–3. összevont száma is közölt két írást.

Idei 4. számunk – „Diaszpórák, személyes sorsok” – fő témája szintén a diaszpóra-lét. Schmidt Anikó Hoffmann Ferenc református lelkésznek az 1920-as, 1930-as években keletkezett, a nyugat-kanadai magyarok életét dokumentáló páratlanul gazdag fényképalbumát mutatja be. Seres Attila varsói levéltári kutatásai alapján ismerteti az erdélyi lengyel diaszpóra életét az 1930-as évek végén, mindemellett közread egy eddig ismeretlen Márton Áron-levelet és egy fényképet, amelyen a püspök is szerepel. Miklós Dániel az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodó Eckhardt Tibor 1943-ban kelt levélrészletét közli. Ebben a kisgazdapárti politikus az amerikai politikai helyzetről tájékoztatja magyarországi ismerőseit, egyúttal saját sorsáról is beszámol. Főcze János Paál Árpád nekrológját publikálja, – az erdélyi magyar politikus és publicista ezt Ovtavian Goga román költő, Ady Endre egykori barátja 1938 májusában bekövetkezett halála alkalmából írta. Összeállításunkat Závoczki Adrienn írásával zárjuk, aki levéltári iratok alapján a két világháború között Magyarországon élt olasz állampolgárok sorsába nyújt betekintést

 

Budapest, 2020. szeptember 14.

 

A szerkesztők