Közvélemény-kutatás vagy szociológiai kémkedés?
„Jelenleg Magyarországon több intézmény (szerv) végez különböző célú közvélemény-kutatást vagy szociológiai felmérést. Az állambiztonsági kérdésekkel összefüggő közvélemény-kutatás célját figyelembe véve, elsősorban a Magyar Rádió és Televízió (MRT) Tömegkommunikációs Kutató Központ közvélemény-kutatásai és az MTA Szociológiai Kutató Csoport által folytatott és tervezett szociológiai felmérések, illetve ezen intézményeknél meglévő lehetőségek hasznosíthatók.”
Tájékoztató
| Belügyminisztérium III/4. Osztály | 2. sz. melléklet Szigorúan titkos! |
AZ MRT TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS KUTATÓKÖZPONT
ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓJA
A vizsgálatot az MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpontja által országosan végzett "Politikum a közgondolkodásban" című téma keretén belül végeztük. A kikérdezést az országos felmérés budapesti mintájának részeként végeztük el, s így semmiféle feltűnést nem kelthetett.
Mintegy 20 fő megtagadta a választ, 136 személy kikérdezése járt sikerrel a következő megoszlás szerint:
| - megszűnt polgári pártok pártfunkcionáriusai | 13 fő |
| - felszabadulás előtti fasiszta pártok funkcionáriusai | 11 fő |
| - volt arisztokraták, tőkések | 10 fő |
| - az ellenforradalom aktív résztvevői | 13 fő |
| - volt horthysta katonatisztek | 46 fő |
| - volt horthysta VKF/2 [Vezérkari Főnökség 2. - katonai hírszerző és elhárító - osztálya] beosztottjai | 6 fő |
| - volt csendőrök | 12 fő |
| - volt horthysta rendőrtiszt, nyomozó | 11 fő |
| - volt horthysta titkos szervezetek tagjai | 14 fő |
Teljes és reális értékelést a minta véleményről, állásfoglalásáról csak az országos minta részletes adatainak ismeretében adhatunk. Az eltérések, nézetbeli különbségek ugyanis csak az országos véleményekkel párhuzamba állítva tükröződnek. Az adott feldolgozás elkészülte után erre a jövő év elején kerülhet sor.
Tájékoztatásunkban kizárólag tényadatokat közlünk elemzés, vagy kommentár nélkül. A különminta egyes adatait ugyanis önmagukban elemezni és értékelni hiba lenne, miután a kérdőív természetéből adódóan a torzítások elkerülhetetlenek lennének. Figyelembe kell venni a minta nagyságát is, ezért ezúttal csak összesen adatokat közlünk, illetve a nyitott kérdésekre adott válaszok közül néhány érdekesebbet és jellemzőbbet.
- Arra a kérdésre, hogy véleménye alapján a Rádió, illetve a Televízió hírszerkesztői hogyan válasszák ki a műsorban elhangzó híreket, a következő válaszokat kaptuk:
- politikai fontosságuk alapján 73 fő - annak alapján, hogy mennyire frissek 53 fő - érdekességük alapján 42 fő - hitelességük alapján 41 fő - annak alapján, hogy kedvezőek-e számunkra 26 fő - nem tudja eldönteni
(2 válasz volt adható)8 fő - A kérdőív 16.) kérdésében 10 munkakört soroltunk fel. Feltettük a kérdést, hogy ha a kérdezett állapíthatná meg a fizetésüket, hogyan rangsorolná őket. Az első helyre kellett tenniük, akinek legtöbb, az utolsóra, akinek legkevesebb bért adna. Ezúttal csak a két szélső kategóriát soroljuk fel.
Munkakör I. helye II. IX. X üzemmérnök 57 fő 27 - - középiskolai tanár 36 25 2 1 üzemi párttitkár - 3 21 29 megyei párttitkár 9 5 29 14 - Arra a kérdésre, hogy milyen társadalmi problémákról szeretne hallani a Rádió, illetve a Televízió műsorában, a következő témákat nevezték meg:
- lakáshelyzet,
- ellátás, árak alakulása,
- munkajogi kérdések,
- nyugdíjasok helyzete,
- fiatalkorú bűnözés,
- az ifjúság problémái általában, nevelés,
- közlekedés, szolgáltatás,
- hazafiasság, nemzeti érzés,
- antiszemitizmus,
- a tsz-ek helyzete, kiöregedés - Arra a kérdésre, hogy emlékszik-e olyan külföldi eseményekre az elmúlt évekből, amelyeknek hatását hazánkban is éreztük az előfordulás számának sorrendjében a következő témák merültek fel:
- cseh-események,
- Vietnam,
- közel keleti konfliktus,
- a Hold utazás,
- a frank leértékelése,
- Kennedy gyilkosság.
Néhány kiragadott érdekesebb megjegyzés:
a.) semmi sem lett belőle."
b.) a cseh-eseményekre vonatkozóan: "Azóta még jobban szeretnek bennünket."
c.) A vietnami háborúval kapcsolatban: "Oda adunk kórházakat, itthon meg nincs elég."
d.) A közel-keleti konfliktussal kapcsolatban: "Nasszer felfalta volna őket. Az emberek kénytelenek palástolni érzelmeiket." "Ilyenek voltak a francia zavargások. Megrázta az embert. Hóförgeteget vártunk, aztán - Arra a kérdésre, hogy olyan eseményt is tud-e említeni, amelyik hazánkban történt, s melynek hatását külföldön is megérezték, általában kevés konkrét válasz érkezett. A legtöbben az 1956-os "eseményeket" említették, de elég gyakori az új gazdaságirányítási rendszer említése is. Szerepelnek azonban olyan témák is, mint például Kodály Zoltán halála, a gyümölcs eladási problémák, a külföldre utazóknak adandóköltség 100 dollárra emelése, stb.
Érdekes megjegyezni, hogy az ellenforradalom aktív résztvevőinek csoportjából erre az eseményre senki nem utalt. Egyikük jellemző megjegyzése: "A felszabaduláson kívül másról nem tudok."
Két érdekes kommentár, mely ennél a kérdésnél hangzott el: "Az utazási lehetőségek bizonyítják, hogy nincs már az a terror nálunk, mint régen."
"Ha valakinek ellenvéleménye van, az nem azért van, mert Horthy-t várja fehér lovon. Aki nem mond véleményt, többet árt a szocializmusnak." - Arra a kérdésre, hogy meg tudná-e mondani, hogy mi szerinte a politika, általában tömör és jól megfogalmazott válaszokat kaptunk. Néhány érdekesebb példát idézünk:
"A társadalmi erők harcának vitája."
"Beletartozik az ember egész élete, jelene, jövője, még a múltja is."
"Különböző nézetek állásfoglalása, semmi más! politikai nézeteiért senkit nem lenne szabad felelősségre vonni."
"Az emberek kölcsönös becsapása."
"Politikát érzelemmel csinálni nem lehet. Ott hangsúlyozzák, ahol csak egy párt van. Ahol ellenzék is van, ott nem hangsúlyozzák ennyire." - Arra a kérdésre, hogy kiket ismer személyesen politikusok közül, igen sok volt politikust sorolnak őszintén fel. Van olyan válasz is, ahol két név szerepel a következő formában: "Bárdossy, Rákossi."
Sokan utalnak különösen a megszűnt polgári pártok funkcionáriusai közül ma is élő politikai személyekre, vezetőkre. Egyik válaszban Kekkonnen neve is szerepel. - Rendkívül érdekes, hogy arra a kérdésünkre, hogy milyen társadalmi osztályhoz tartozónak érzi magát, 33-an válaszolták, hogy a munkásosztályhoz, 4-en hogy a parasztsághoz, a többi pedig az értelmiséghez. Az ezzel kapcsolatos válaszoknál jelentkező megjegyzésekből, mint kuriózumot, egyet idézünk:
"Ezt én nem mondom. Régen a Fehér Klára járt ilyen kérdésekkel és akkor jött volna az ÁVO." Érdekes, hogy ugyanez a személy, végül is minden kérdésre válaszolt. - Érdekes megfigyelni, hogy arra a kérdésre, hogy mi az eredeti foglalkozásuk, általában megmondták az igazat, eltekintve a volt polgári vagy fasiszta pártfunkcionáriusoktól, ahol kitérésre volt lehetőség.
Budapest, 1969. december 2.
[ÁSZTL 1.11.5. 21. d. 45-13-37/69]
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 06.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő