Közvélemény-kutatás vagy szociológiai kémkedés?

„Jelenleg Magyarországon több intézmény (szerv) végez különböző célú közvélemény-kutatást vagy szociológiai felmérést. Az állambiztonsági kérdésekkel összefüggő közvélemény-kutatás célját figyelembe véve, elsősorban a Magyar Rádió és Televízió (MRT) Tömegkommunikációs Kutató Központ közvélemény-kutatásai és az MTA Szociológiai Kutató Csoport által folytatott és tervezett szociológiai felmérések, illetve ezen intézményeknél meglévő lehetőségek hasznosíthatók.”

Kérdőív 2.

3. sz. melléklet

MAGYAR RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ
Tömegkommunikációs Központ
Sz: ...................................

KÉRDŐÍV

Kérdező neve: ..............................................................

Kérdezés napja: ............................................................

KVÓTA: .......................................................................

Általában szokott Ön Tv-t nézni?
1 - igen
2 - nem
0 -

Milyen gyakran nézi Ön a TV-Híradót?
1 - minden adásnapon
2 - többször hetenként
3 - ennél ritkábban
4 - egyáltalán nem szoktam TV-Híradót nézni
9 - nem tudom, nehéz megmondani milyen gyakran
0 -

Rádiót szokott hallgatni?
1 - igen
2 - nem
0 -

Milyen gyakran szokott Ön híreket hallgatni a rádióban?
1 - naponta többször
2 - minden nap
3 - többször hetenként
4 - ennél ritkábban
5 - egyáltalán nem szoktam híreket hallgatni a rádióban
9 - nem tudom, nehéz megmondani milyen gyakran
0 - 

Amint valószínűleg már észrevette, csaknem valamennyi híradás négy különböző típusú hírből áll: külföldi hírekből, hazai hírekből, sporthírekből és időjárás jelentésből. A négy közül melyiket szokta a legnagyobb figyelemmel hallgatni és melyikre figyel legkevésbé?

 Külföldi hírekHazai hírekSporthírekIdőjárás jelentésEgyébNem tudom
Legnagyobb figyelemmel      
Legkisebb figyelemmel      

Ha visszagondol az elmúlt hétre, milyen hír volt az, amely legjobban magmaradt az emlékezetében?
 .......................................................................................................................................................
 .......................................................................................................................................................
 .......................................................................................................................................................

Meg tudná mondani, miért éppen erre emlékszik legjobban?
 .......................................................................................................................................................
 .......................................................................................................................................................
 .......................................................................................................................................................

A hírek szerkesztőinek válogatniuk kell a hozzájuk beérkező hírek között, hiszen nem mindegyik hír fér bele a híradások viszonylag rövid idejébe. Az Ön véleménye szerint mely szempontok alapján választják ki azokat a híreket, amelyeket azután Ön is hall?
1 - érdekességük alapján
2 - politikai fontosságuk alapján
3 - annak alapján, hogy mennyire frissek
4 - annak alapján, hogy kedvezőek számunkra
5 - hitelességük alapján
9 - nem tudnám eldönteni
0 -
(két válasz lehetséges)

Feltételezzük, hogy az alábbi programok egyidőben vannak műsoron a Kossuth és a Petőfi rádióban, az URH-adón és a Televízióban. Kérem válassza ki közülük azt, amelyiket legszívesebben hallgatná, illetve nézné meg!
(I. Kártyák:
........................A. - Beszélgetés a munkaügyi miniszterrel
........................B. - Nemzetközi sajtószemle
........................C. - Jogászok az alkotmányreform előkészületeiről
........................D - 139-660. A rádió közönségszogálata).
(KÉRDEZŐ! A megmaradt műsorokra is tegye fel a kérdést!)
1 - legszívesebben
2 -
3 -
4 - legkevésbé szívesen
9 - nem tudná megmondani
0 -

Bizonyára tudja, hogy a rádióban és a televízióban több különböző osztály állítja össze a műsorokat. Ezek közül a legfontosabbak a szórakozta, a művészeti és a politikai műsorok osztályai. Felsorolom itt néhány rádiós és televíziós műsor címét: arra kérem, mondja meg, véleménye szerint melyiket milyen osztály készítette. A címek önmagukért beszélnek.

 Szórakoztató műsorok osztályaMűvészeti műsorok osztályaPolitikai műsorok osztályaEgyéb műsorok osztályaNem tudja
A TV jelenti     
Lányok-asszonyok     
Törvénykönyv     
Szabó család     
Jó ebédhez szól a nóta     
Közelebb a vásárlóhoz     
Szovjet költők versei     
Tudósklub     
Munkásmozgalmi indulók     

A rádióban mind gyakrabban az emberi, társadalmi problémákat felvető műsorok. Az Ön által ismert problémák közül miről kellene a rádióban, TV-ben beszélni, műsort készíteni, vitatkozni?
 .......................................................................................................................................................
 .......................................................................................................................................................
 .......................................................................................................................................................

Az emberi, társadalmi problémákat felvető műsorok hatásairól, hasznáról különböző véleményekkel találkozhatunk. Ön melyikkel ért egyet leginkább?
(II. Kártyák:
1 - Hasznosak, mert elősegítik a problémák megoldását
2 - Ilyen műsorokra nincs szükség, mert a problémák e nélkül is megoldódnak
3 - Ezek a műsorok hasznosak, mert legalább felhívják a közvélemény figyelmét a problémákra, de a megoldást nem segítik elő
4 - Az ilyen jellegű műsorok helyett jobb lenne, ha mást sugározna a rádió, hiszen ez úgysem segíti elő a problémák megoldását
9 - nem tudná megmondani
0 -

A televízió jelenleg több adásból álló sorozatban foglalkozik a lakáskérdéssel. A rádió is tervez hasonló sorozatot. Ennek a műsorsorozatnak az összeállításában Ön is segítene, ha megmondaná, véleménye szerint a lakáskérdésnek milyen vonatkozásait kellene elsősorban hangsúlyozni a műsorban:
 .......................................................................................................................................................
 .......................................................................................................................................................
 .......................................................................................................................................................

 Vannak, akik a lakásproblémák megoldásában politikai kérdést is látnak. Egyetért ezzel a nézettel?
1 - igen
2 - nem
9 - nem tudnám megmondani
0 -

Megmagyarázná, miért van politikai vonatkozása is?
 .......................................................................................................................................................
 .......................................................................................................................................................
 .......................................................................................................................................................

Most felsorolok néhány munkakört. Ha Ön állapítaná meg fizetésüket, bérüket, hogyan rangsorolná őket? Tegye első helyre, akinek a legtöbbet adna, utolsó helyre, akinek a legkevesebbet.
(III. kártya)
A. Könyvelő .......................
B. Szakmunkás .......................
C. Üzemi párttitkár .......................
D. Középiskolai tanár .......................
E. Újságíró ........................
F. Tsz elnök ........................
G. Művezető ........................
H. Minisztériumi tisztviselő ........................
I. Megyei párttitkár ........................
J. Üzemmérnök ........................ (KÉRDEZŐ! A besorolást az elején és a végén kezdjük!)

Valószínűleg olyan műsorokat is látott vagy hallott már, amelyekben a külföldre szállított magyar árucikkekről van szó, vagy azokról az árukról, amelyeket mi hozunk be külföldi országokból. Azért esik olyan sok szó, mert hazánknak nagyon fontos a külkereskedelem. Engedje meg most ezzel kapcsolatban néhány kérdést! Ha Ön külkereskedő lenne, aki - tegyük fel - fűnyíró gépeket akar vásárolni, s ha három vállalat, egy osztrák, egy lengyel és egy jugoszláv cég kínálna ilyen gépeket, azonos árban, hasonló minőségben, melyiktől vásárolna?
1 - az osztráktól
2 - a lengyeltől
3 - a jugoszlávtól
9 - nem tudja eldönteni
0 -
Meg tudná mondani, miért így választott?
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................

Bulgáriától elég nagy tételben vásárolunk olyan kisgépeket, amelyeket nem gyárt a magyar ipar. Véleménye szerint ennek mi lehet az oka?
1 - ezek a gépek jó minőségűek
2 - olcsón kapjuk őket
3 - segíteni akarjuk Bulgária fejlődését
4 - rubelben kell értük fizetni és nem dollárban
5 - az, hogy Bulgária baráti ország
9 - nem tudja
0 -

Mit gondol: ha külkereskedelmünk nyugati országokból vásárol árukat, ezt elsősorban gazdasági vagy politikai meggondolások döntik el?
1 - elsősorban gazdasági meggondolások
2 - elsősorban politikai meggondolások
3 - a kettőt nem lehet elválasztani
9 - nem tudnám megmondani
0 -

És amikor baráti országoktól vásárolunk, mi dönti el?
1 - elsősorban gazdasági meggondolások
2 - elsősorban politikai meggondolások
3 - a kettőt nem lehet elválasztani
9 - nem tudnám megmondani
0 -

Egy politikus azt mondta, hogy manapság a világ olyan, mint egy nagy dob: bárhol ütik is meg, mindenütt belérezeg. Arra utalt ezzel, hogy a modern világban a legtávolabbi földrészen vagy országban történő események is hatással lehetnek az ember életére. Egyetért ezzel a megállapítással?
1 - igen
2 - nem
9 - nem tudja
0 -

Emlékszik olyan külföldi eseményekre az elmúlt évekből, amelyeknek a hatását itt Magyarországon is megéreztük?
 .......................................................................................................................................................
 .......................................................................................................................................................
 .......................................................................................................................................................
 .......................................................................................................................................................

És milyen hatása volt ennek (ezeknek) az Ön családja életére?
 .......................................................................................................................................................
 .......................................................................................................................................................
 .......................................................................................................................................................
 .......................................................................................................................................................

Olyan eseményt is tud említeni, amely itt, hazánkban történt az elmúlt évek során, s amelynek hatását határainkon túl, külföldön is megérezték? (Mi volt az?)
 .......................................................................................................................................................
 .......................................................................................................................................................
 .......................................................................................................................................................
 .......................................................................................................................................................

 

És milyen hatása volt ennek külföldön?
 .......................................................................................................................................................
 .......................................................................................................................................................
 .......................................................................................................................................................
 .......................................................................................................................................................

Egy másik államférfi szerint a politikában nincsenek barátok csak szövetségesek. Egyetért Ön ezzel a nézettel?
1 - igen
2 - nem
9 - nem tudja
0 -
Megindokolná válaszát?.................................................................................
.............................................................................................................................
.............................................................................................................................

Elég gyakran beszélünk a politikáról, de sokan sokféleképpen értelmezik ezt a szót. Meg tudná mondani néhány mondatban, hogy Ön szerint mi a politika?
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................

Különböző embereknek egyes kérdésekben eltérő a véleményük. Így nagy különbség van aszerint, hogy kinek mi a foglalkozása. Ezért Öntől is megkérdezem, mi a foglalkozása?
.......................................................................................................................................................
(KÉRDEZŐ! Ha a megkérdezett htb. a 31. kérdéssel folytassa, ha nyugdíjaz, a 30. kérdéssel, ha tanuló, a 32. kérdéssel!)

Az eredeti foglalkozása is
1 - igen
2 - nem
0 -

Mi volt az eredeti foglalkozása? ...........................................................................................

Az Ön eltartójának mi a foglalkozása? .................................................................................

Felsorolunk néhány munkakört és foglalkozást. Kérem ítélje meg most ezeket abból a szempontból, hogy milyen mértékben van politikai tartalmuk?
A. Könyvelő .......................
B. Szakmunkás .......................
C. Üzemi párttitkár .......................
D. Középiskolai tanár .......................
E. Újságíró ........................
F. Tsz elnök ........................
G. Művezető ........................
H. Minisztériumi tisztviselő ........................
I. Megyei párttitkár ........................
J. Üzemmérnök ........................

(KÉRDEZŐ! Adja át a IV. kártyát!)
1 - egyáltalán nem politikai
2 - meglehetősen politikai
3 - teljes mértékben politikai
9 - nem tudnám megmondani
0 -

Az emberek foglalkozásukból, tudásukból, jövedelmükből egyszóval helyzetükből eredően különböző helyet foglalnak el a társadalmi ranglétrán. Egyesek magasabban vannak, mások alacsonyabban. Ön személy szerint hol, a társadalmi ranglétra melyik fokán jelölné meg saját helyét?
(V. létra.)
.......................................................................................................................................................

A társadalom különböző osztályokból, rétegekből, csoportokból áll. Szokás munkásosztályról, parasztságról és értelmiségről beszélni. Kérem, sorolja be önmagát e három válaszlehetőség valamelyikébe!
1 - munkásosztályhoz
2 - parasztsághoz
3 - értelmiségihez
4 - egyéb válasz: ...........................................
0 -

Tehát a .......................................................................-hoz tartozónak érzi önmagát. Hogy látja az országos ügyekbe, döntésekbe mekkora beleszólása van a ...........................................-nak? A beleszólás, befolyásolás mértékét egy létrán ábrázoljuk ............................................................................................................................ (A kérdésbe a kérdezett által saját rétegeként megjelölt társadalmi rétegét helyettesítjük be. Ismét odaadjuk az V. létrát)

Kérem, ugyanebből a szempontból helyezze el a létrán a másik két csoportot is!
munkásosztály .........................
parasztság .........................
értelmiség .........................

Eddig a tényleges helyzetről esett szó. Most azt szeretném megkérdezni, hogy Ön mit tart kívánatosnak, a ........................................................-nak mekkora beleszólással, befolyással kellene rendelkeznie az országos ügyekbe, döntésekbe?
.......................................................................................................................................................

Kérem, ugyanebből a szempontból helyezze el a létrán a másik két csoportot is. Tehát arról van szó, hogy az országos ügyekbe mekkora befolyással, beleszólással kellene rendelkezniük.
munkásosztály .........................
parasztság .........................
értelmiség .........................

Ha véletlenül egy időpontra esik a következő négy rendezvény, melyikre menne el, melyiket tartja fontosabbnak?
(VI. kártya
A. Helyi tanácstag beszámolóján való részvétel ................................
B. Szakszervezeti vezetőség-választáson való részvétel ................................
C. Termelési tanácskozás, szövetkezeti közgyűlésen való részvétel .................................
D. Választási jelölőgyűlésen való részvétel .................................)
És a másik 3 közül?
És az utolsó 2 közül?

Miért? Kérjük, mondja el, hogy elsősorban miért a ........................................................... -re menne el? .......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................

Most azt szeretném megkérdezni, hogy melyiket milyen mértékben tartja politikai tevékenységnek?
A. Helyi tanácstag beszámolóján való részvétel ................................
B. Szakszervezeti vezetőség-választáson való részvétel ...............................
C. Termelési tanácskozás, szövetkezeti közgyűlésen való részvétel .................................
D. Választási jelölőgyűlésen való részvétel .................................
A válaszoláshoz ezúttal használja ezt az osztályozást (IV. kártya
1 - egyáltalán nem politikai
2 - meglehetősen politikai
3 - teljes mértékben politikai
9 - nem tudnám megmondani
0 - )

Találkozott már személyesen politikusokkal - vagyis olyan emberekkel, akik hivatásszerűen politikával foglalkoznak?
1 - igen
2 - nem
0 -

Ha igen, kik ezek? .....................................................................................................................
.......................................................................................................................................................

Kik azok a politikusok, akiket hírből - rádióból, televízióból ismer?..................................
.......................................................................................................................................................

Egyik napilapunkból felsorolom néhány cikk címét. Arra kérem, mondja meg, hogy címe után ítélve melyik cikket mennyire tartja politikai tartalmúnak?
1. Hatásköri viták a vállalatoknál a
pártszervezetek és a vállalati vezetés
között. ......................................................
2. Riport a Veszprémi Állami Gazdaság egyik
üzemegységéről .......................................
3. Állami gondozott lányok önállóvá
válása .........................................................
4. Egy nagyvállalat új bérezési
rendszeréről ..............................................
5. Hazánk és Brazília kölcsönösen nagyköveti
rangra emelte diplomáciai
képviseleteit ..............................................
A válaszoláshoz használja ezt a kártyát!
(VII. kártya
1 - egyáltalán nem politikai
2 - kis mértékben politikai
3 - közepes mértékben politikai
4. - nagy mértékben politikai
5. - teljes mértékben politikai
9 - nem tudnám megmondani
0 -)

Mielőtt a további kérdéseket feltenném, néhány személyi adatot szeretnék megkérdezni:
Neme:
1 - férfi
2 - nő

Mikor született?
1 - 1909 előtt
2 - 1909 - 1918
3 - 1919 - 1928
4 - 1929 - 1938
5 - 1939 - 1948
6 - 1968 után
0 -

Legmagasabb iskolai végzettsége:
1 - 8 általánosnál kevesebb
2 - 8 általános (polgári)
3 - középiskola, technikum
4 - egyetem, főiskola
0 -

Felsorolunk néhány társadalmi intézményt és szervezetet. Kérem, jelölje meg, hogy melyiket milyen mértékben tartja politikai jellegűnek? A válaszoláshoz használja ezt a kártyát!
(IV. kártya
1 - egyáltalán nem politikai
2 - meglehetősen politikai
3 - teljes mértékben politikai
9 - nem tudnám megmondani
0 -)

1 - Újságíró Szövetség ...................................................
2 - Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa ...................................................
3 - Szakszervezetek Országos Tanácsa ... ................................................
4 - Művelődésügyi Minisztérium ...................................................
5 - Üzemi Szakszervezeti Bizottság..................................................
6 - Megyei Tanács ...................................................
7 - Üzemi pártszervezet ...................................................
8 - Városi, községi tanács ...................................................

Az eddig elhangzott kérdésekben többször fordul elő a politikai szó. Most felolvasok Önnek néhány szót, s azt kérem, hogy a kártya szerinti osztályzatok segítségével mondja meg Ön milyen mértékben érzi politikai tartalmúnak az egyes szavakat.
1 - ország ..........................................
2 - nép ..........................................
3 - osztály ..........................................
4 - állam ..........................................
5 - haza ..........................................
6 - párt ..........................................
7 - nemzet ..........................................

A válaszoláshoz használja ezt a kártyát!
(VII. kártya
1 - egyáltalán nem politikai
2 - kis mértékben politikai
3 - közepes mértékben politikai
4. - nagy mértékben politikai
5. - teljes mértékben politikai
9 - nem tudnám megmondani
0 -)

A politikáról az emberek sokféleképpen vélekednek. Néhány véleményt idézek ezek közül. Kérem, mondja meg, mennyiben ért egyet ezekkel a kijelentésekkel. Mindehhez használja ezt a kártyát. (VIII. kártya)
1 - A politika hozzátartozik az ember életéhez, éppúgy mint a munka ...........................
2 - A politikában mindig van hamisság, bárki csinálja is ................................................
3 - Az is politika, ha jól dolgozom ..................................................................................
4 - A politika tevékenység azért, hogy a
társadalom nyugodtam fejlődjön.................................................................................
5 - Mindig voltak kicsik és nagyok: a kicsik dolgoznak,
a nagyok politizálnak .................................................................................................
6 - A politikának nincs semmi haszna .............................................................................
7 - Politika az is, ha a gyereket hazaszeretetre nevelem, vagy arra, hogy szóljon, ha valamivel nem ért egyet .............................................................................................
8 - Az a politika, amit a pártszervezet csinál ...................................................................
9 - A politikából az embernek csak baja lehet, aki részt vesz benne,
előbb-utóbb ráfizet .....................................................................................................
10 - A politika harc azért, hogy a dolgok megváltozzanak
és a társadalom fejlődjön ...........................................................................................
11. - Ha valaki teljesen kivonja magát mindenből, ezzel is politizál ...............................

VIII. kártya
1 - teljes mértékig egyetértek
2 - nagyjából egyetértek
3 - nem tudnám eldönteni
4 - nagyjából nem értek egyet
5 - egyáltalán nem értek egyet
0 -

Fontos még számunkra az, hogy mennyi a család átlagos havi jövedelme. Most az Önnel egy háztartásban élők jövedelmét szeretnénk megtudni. Kérem, segítsen nekem kitölteni ezt a táblázatot. Mindegyik oszlop egy-egy, a közös háztartásban élő családtagnak felel meg.

 Megkérdezettek123456789
1. Egyáltalán nincs jövedelme családtag
2. - 500          
3. 501-1000          
4. 1001-1500          
5. 1501-2000          
6. 2001-2500          
7. 2501-3000          
8. 3001-3500          
9. 3501-4000          
10. 4001-4500          
11. 4500 fölött          

Befejezésül még néhány személyi jellegű adatot szeretnék megkérdezni.
Tagja-e Ön az MSZMP-nek
1 - igen
2 - nem
0 -

Van jelenleg valamilyen társadalmi vagy tömegszervezeti funkciója?
1 - igen (Mi ez a funkció?)
..........................................................
..........................................................
..........................................................
2 - nem
(KÉRDEZŐ! Köszönje meg az interjút!)

A kérdezett lakóhelye
1 - főváros
2 - vidéki város
3 - 5000 lakosnál nagyobb község
4 - 1500-5000 lakosú község
5 - 1500-nál kevesebb lakosú község
0 -

A megkérdezett a bemutatkozáskor - tehát a tulajdonképpeni KÉRDEZÉS MEGKEZDÉSE ELŐTT -
1. elutasítóan viselkedett, és csak hosszabb beszélgetés eredményeképpen volt hajlandó válaszolni
2. tartózkodóan viselkedett ugyan, de könnyen hajlott a válaszolásra
3. azonnal, minden külön beszélgetés nélkül hajlandó volt válaszolni, a kérdezés tényét semlegesen fogadta, tudomásul vette
4. azonnal, minden külön beszélgetés nélkül hajlandó volt válaszolni, és a kérdezés tényét szívesen, örömmel fogadta.

A megkérdezés ideje alatt tartózkodott-e "harmadik" személy a helyiségben, és beleszólt-e a kikérdezésbe
1. a helyiségben nem volt jelen "harmadik" személy
2. a helyiségben jelen volt "harmadik" személy, de a kikérdezés során nem szólalt meg
3. a helyiségben jelen volt "harmadik személy, és a kikérdezésbe is beleszólt
Melyik kérdésnél:..........................................................................................
Mit: ...............................................................................................................
4. egyéb válasz: ................................................................................................

A MEGKÉRDEZÉS ALATTI INTERJÚ-SZITUÁCIÓ jellemzése:
1. alapvető nyílt, oldott, kellemes
2.
3.
4.
5. alapvetően feszélyezett, kellemetlen

A válaszoló a megkérdezés során válaszoláskor többnyire
1 - tétovázó
2 - határozott volt

A megkérdezés során melyek voltak a válaszoló számára a LEGNEHEZEBBNEK mutatkozó kérdések?
Első helyen: .......számú kérdés
Második helyen: .........számú kérdés
Harmadik helyen: .........számú kérdés

A megkérdezés során melyek voltak a válaszoló számára a LEGÉRDEKESEBBNEK mutatkozó kérdések. Melyek keltették fel leginkább érdeklődését.
Első helyen: .......számú kérdés
Második helyen: .........számú kérdés
Harmadik helyen: .........számú kérdés

A megkérdezés ideje: .........................-tól ..........................-ig
A megkérdezés időtartama percben.....................................................................

A kérdőív kérdezőbiztosi sorszáma .....................................................................

A kérdezőbiztos névsor szerinti sorszáma: ..........................................................

A kérdezőbiztos
1 - nő
2 - férfi

 

[ÁSZTL 1.11.5. 21. d. 45-13-37/69]

Ezen a napon történt április 18.

1949

Az Ír Köztársaság deklarálja az Brit Nemzetközösségből való kilépését.Tovább

1951

Aláírják a párizsi szerződést. Létrejön az Európai Szén- és Acélközösség, az Európai Unió alapja.Tovább

1955

Hegedüs András a miniszterelnök.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő