A világ első élő, egyenes adású televíziós gyilkossága, amikor Jack Ruby lelőtte Lee Harvey Oswaldot.Tovább
Prostitúció a ’70-es évek Budapestjén
„Az üzletszerű kéjelgést – csupán tapasztalati tények alapján megállapítva – leggyakrabban találkahelyeken, szállodákban, az utóbbi időkben IBUSZ lakásokon követik el. Az utóbbi időben gyakran taxi, valamint magángépkocsikban („porcelánfuvar”) bonyolítják le a nemi aktust. A prostituáltak legzüllöttebb része – amennyiben ezt az időjárás lehetővé teszi – a szabadban, parkban stb. közösülnek, sokszor másokat megbotránkoztató módon.”
VI.
Értékelésünkben igyekeztünk bemutatni a prostitúció és a vele összefüggő bűncselekmények társadalmi veszélyességét, a prostitúció mai megjelenési formáit, konzerválását segítő körülményeket. Ezek ismeretében az alábbi főbb társadalmi, egészségügyi és rendőri feladatok végrehajtását látjuk indokoltnak.
1. A prostitúció elleni rendőri intézkedések eredményessége csak a szervek rendszeres összehangolt, a jelenleginél sokkal tervszerűbb koordinatív intézkedéseivel biztosítható. Ezért továbbra is szorosan együttműködünk valamennyi érintett szervvel - elsősorban a Fiatalkorú és Gyermekvédelmi, a Közrendvédelmi Osztállyal, különböző politikai és kerületi bűnügyi, közrendvédelmi szervekkel.
2. Az erkölcsrendészeti munka decentralizálása következtében a kezdő prostituáltak figyelmeztetése nem mindig hatásos, miután más kerületi szerv is eljárhat egy személlyel szemben. (Gyakorlatilag előfordul, hogy egy személynek 4-5 figyelmeztetése is van.)
Ezek megoldása céljából javaslatot készítettünk olyan utasítás kiadására, hogy az előállított prostituáltakról kiállított nyilvántartó lapra (melynek alapján később a priorálás történik)kerüljön rávezetésre a figyelmeztetés ténye is. Ezt minden esetben az előállítással együtt ellenőrizni kell.
3. A hálózati operatív munka színvonalát növelnünk kell, a hálózati operatív eszközöket pedig támadóbban, következetesebben kell felhasználnunk.
Ennek érdekében:
•· A központi csoportnak - helyzeténél, adottságainál és létszámviszonyainál fogva, mivel a főváros egész területén áttekintésük van - a prostituáltak és bűnös kíséretük (szervezett bűnözés) tevékenységéről elsősorban a szállodai prostitúció, a felső kategóriába tartozó prostituáltak, az IBUSZ lakásokon folytatott prostitúció, valamint a prostituáltak bűnös kísérete tevékenységének felderítésére kell az ügynökséget irányítani, illetve ügynököket beszervezni, az op[eratív] felderítéseket kezdeményezni.
•· A kerületi bűnügyi szervek az alsó és középkategóriába sorolt prostituáltak és a hozzájuk kapcsolódó személyek felderítését eszközöljék ügynökség útján.
•· A prostitúció és más bűncselekményekkel való kölcsönhatás további feltárása érdekében folytatni kell a korábbi években végzett, sikeres (éjszaka, alkonyat stb.) sikeres operatív akciókat.
4. A gyakorlati élet megköveteli, hogy a fertőzött - II. V., VI., VII., VIII., IX., XI., XIII. és XIV. - kerületekbe a prostitúció helyzetét jól ismerő, függetlenített erkölcsrendészeti előadók legyenek beállítva. A felsorolásban nem szereplő - kevésbé fertőzött - kerületekben pedig e feladatokat is ellátó, kijelölt előadó végezze.
Szüksége mutatkozik (kerületi kapitányságoknál) annak is, hogy a prostitúció és a vele kapcsolatos bűnügyek vizsgálatát lehetőleg egy vagy két kijelölt előadóra bízzák, a szakmai rutin megszerzése céljából.
5. Fokoznunk kell nyílt intézkedéseinket, a portyákat, az igazoltatásokat, razziákat, elsősorban az első kategóriába sorolt nők tevékenységének felderítése céljából. Törekednünk kell az előállítottak alapos elszámoltatására, mert ennek elmulasztása nagyban gátolja felderítőmunkánk sikerét.
Munkákat javítanunk kell az igazgatásrendi kényszerintézkedések, a ref. (szigorított ref.) és kitiltás tekintetében is.
6. A megelőzés és megszakítás, valamint a felderítés érdekében a jövőben nagyobb nyilvánosságot kell biztosítanunk a prostitúcióval összefüggő kérdések publikálására, elsősorban a televízión (Kék fény), sajtón, rádión keresztül.
Vizsgálat tárgyává tesszük, hogy az 1968. évi I. tv. 22§-ának - a szabálysértési határozatok nyilvános közzététele - alkalmazása mennyiben hasznos a kezdő prostituáltak nevelésére, illetve a további prostituálódástól visszatartására.
7. A rendőrségi kihallgatásokra történő idézések során mellőzzük a bűncselekmény megnevezését. A Fővárosi Bíróság elnökével egyetértésben - a tanúkihallgatásoktól való tartózkodás csökkentése céljából - el kell érni, hogy a bírósági idézéseken se kerüljön feltüntetésre a bűncselekmény megnevezése. Ennek biztosítása érdekében javaslatot készítünk.
8. Társadalmi vonatkozásban legfontosabb célkitűzésnek tartjuk a fiatalok prostituálódásának megelőzését, az utánpótlást elősegítő körülmények megszüntetését, illetve szerepük csökkentését. Ennek megvalósítása céljából.
- Az iskolai nevelést, oktatást jobban ki kell terjeszteni a nemi felvilágosításra, egészségügyi problémák ismertetésére. Megvalósításuk végett javaslattal élünk az illetékes szervek felé, hogy társadalmi aktívák bevonásával az érdekeltek részére tartsanak nevelő jellegű, tájékoztató propaganda-előadásokat.
- A társadalmi szervekkel - főként a KISZ-t, a nőtanácsot, a lakóbizottságokat stb. - a megelőzés és utógondozás nem nélkülözheti. Ezért javaslattal élünk az érintett társadalmi szervek felé, vállaljanak részt e munkából, és a célok megvalósítása érdekében mozgósítsanak aktívákat.
A társadalmi aktívák különösen nagy segítséget nyújthatnak vidékről felkerült fiatal lányok patronálásában, figyelemmel kísérhetnék életútjukat, és megfelelő konkrét segítséget adhatnának. Ilyen mozgalom kezdeményezése szükséges az állami nevelőintézetek irányában is, ahonnan gyakran megszökött - szinte még gyermek - leányok helyzetüknél fogva komoly utánpótlásai ma a prostitúciónak.
- Indokoltnak látjuk a prostitúció mai okainak alapos, kimerítő, tudományos feltárását. Ennek érdekében az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán működő kriminológiai csoport közreműködésével, a hazai és külföldi tapasztalatok figyelembevételével felmérést és kutatást végzünk. Ennek eredményét sikeresen felhasználhatjuk - országos és fővárosi viszonylatban egyaránt - a prostitúció csökkentésére.
9. A fertőző nemi betegségek elleni küzdelem szempontjából a további emelkedés megakadályozása illetve csökkentése érdekében a BRFK Egészségügyi Osztályának bevonásával kialakítjuk a prostitúcióval gyanúsítható és azt ténylegesen folytató személyek szűrő orvosi vizsgálatának ésszerű és megvalósítható rendszerét és módját.
A megvalósításhoz a Fővárosi Tanács Egészségügyi Osztálya vezetőjének, valamint a Budapesti Bőr- és Nemibeteg Gondozó Intézet igazgató főorvosának véleményét - támogatás esetén a fővárosi ügyészség egyetértését kikérjük.
Budapest, 1971. augusztus 2.
dr. Palkó Jenő rendőr ezredes s. k. osztályvezető
A kiadmány hiteles:
Kárpáti Tiborné
•I. o. isgt.
Nytsz: 1175-738/1971.
Készült: 41 példányban.
Készítette: dr. R. Gy. r. őrgy.
Kapják: Elosztó szerint.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 24.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő