Prostitúció a ’70-es évek Budapestjén

V.

A prostitúció megelőzéséért, visszaszorításáért nem küzdhetünk eredményesen, amennyiben nem vizsgáljuk a fennmaradását elősegítő okokat, nem tárjuk fel reálisan azokat a körülményeket, amelyek lehetőséget teremtenek ma is az üzletszerű kéjelgés és a vele kapcsolatos bűncselekmények megvalósításához.

Bár a prostitúciót tápláló bizonyos objektív feltételek ma is fennállnak, azonban ezek egyre inkább háttérbe szorulnak, és a szubjektív okok kerülnek előtérbe. Ennek igazolásaként gondolunk itt annak a megállapítására, hogy ma alapvetően más célból űzik a prostitúciót, mint a felszabadulás előtt.

Az okok rendkívül sokrétűek, feltárásuk bonyolult és egy-egy befolyásoló tényező vizsgálata külön tanulmányt is megérne. Ennek az értékelésnek nem lehet a feladata, éppen ezért - részben a felelősségre vont személyeknél előforduló konkrét, valamint gyakorlati munkánk tapasztalatán alapuló tények ismeretében a - teljesség igénye nélkül bemutatunk néhányat, a legjellemzőbbeket.

Az objektív okok közé sorolható:

• A prostitúció alakulására befolyással van a főváros gazdasági szempontból gyakorolt hatása főként a fiatalok generációra. A nagy- illetve világvárosias légkör, a munkahelyválasztás jobb lehetősége, szórakozás stb. általában jövőjük biztosítása érdekében szívesen jönnek a városba.

Emiatt gyakran bizonytalan helyzetbe, kétes személyek vonzási körébe kerülnek, munka-, lakás- vagy társkeresés közben. A fiatalok kiszolgáltatottsága, tájékozatlansága, a családtól külön élők különböző igénye lehetőséget teremt a prostitúcióhoz.

Bár az utóbbi időben a gazdaságpolitikai elvek érvényesítése révén (helyi ipartelepítés) kétségtelenül csökken e tényező szerepe, megszűnéséhez azonban még nagyon hosszú időre van szükség. Az egészséges feláramlás megakadályozása nem csupán anyagi kérdés.

• Az idegenforgalom ugyancsak a prostitúció kedvezőtlen irányú alakulását befolyásolja. Sőt, a külföldi állampolgárokkal szemben tanúsított bizonyos fokú elnézés, félreértelmezett megértés még tovább növeli a veszélyt, melyet erősít az, hogy a prostituáltak növekvő rétege veszi őket körül. Támogatást nyernek ebben a vendéglátóipar alkalmazottaitól is, ahol többen vallják, hogy „a jó üzlet alapkövetelménye a nő" ezért - természetesen megfelelő honoráriumért -a rábíró és kerítő szerepet is betöltik.

Bizonyos mértékben elősegíti a prostitúciót, hogy szélesedik a belőle hasznot húzók, élősdiek köre. Ezek kétszeresen veszélyesek a társadalomra, mert egyrészt igyekeznek minél több nőt bevonni a prostituáltak közé, másrészt maguk számára is megteremtik - és ez a fontosabb -a könnyelmű, léha életet.

• A társadalomban fennálló, objektív okok közé sorolható a prostitúció morális megítélése is, mely nem egészen egyértelmű. A társadalmi veszélyesség lebecsülésére több körülmény utal: alacsonynak tűnik a jogszabályban megalkotott (BTK 283§ (1) ük. alapesete) büntetési tétel, nincs kötelező orvosi szűrővizsgálatra lehetőség, a munkahellyel rendelkező prostituáltak enyhébb bűnüldöző eljárás alá esnek stb. Van olyan helytelen nézet, hogy a prostitúcióra - bár ez kétségtelenül szerepet játszik - a férfiak szexuális igénye miatt - szükség van.
• Hozzájárul a prostitúcióhoz a különböző társadalmi - különösen pedig a rendőri - szervek aktivitásának hiánya. A megelőzés és felderítés hiányossága bátorítólag hat a prostituáltakra, és újabb és újabb személyeket inspirál az elkövetésre. Különöse nagy feladat hárulna ebben a munkában a KISZ-re, a Nőtanácsra, a lakóbizottságokra, az önkéntes rendőrökre stb., akik főként a fiatalok nevelésében, emberré formálásában, szabadidejük hasznos kitöltésében, tehetségük kibontakoztatásában lehetnének a társadalom segítségére.
• Külön kell szólnunk a fiatalok prostituálódását elősegítő sajátos tényezőkről:

Tapasztalatunk szerint ez is sok tényezőtől függ. Így szerepet játszhat a szülők helytelen nevelési módszere, az alkoholizmus, a szülők erkölcstelen élete - mint negatív példa, az iskolai nevelés hiányossága, rossz baráti környezet stb.

Fiatal lányok pozitív nevelés hiányában túlzottan magukra hagyva az „erkölcsi szabadság" rossz értelemben vett jelszavával könnyen tévedhetnek a prostitúció útjára.

A megfelelő erkölcsi értékrendszer hiánya gyakran kiütközik a fiatalok között. Főként a galeriken belül jellemző ez, ahol a szabadabb erkölcsi felfogás tipikusnak mondható. A „mindenki mindenkivel" nemi kapcsolat eleinte pénz nélkül, később anyagi ellenszolgáltatásért, mint prostitúció jelentkezik.

•·         Hatással lehetnek - legalábbis közvetett módon - a fiatalokra a szexuális, erotikus témájú filmek, könyvek (pornográfia) stb. Ugyanakkor még gyenge az ilyen irányú felvilágosító propagandamunka a prostitúció káros (antiszociális, antimorális) hatásáról.

•·         Véleményünk szerint hozzájárulnak a prostitúció fennmaradásához a fiatalok és sokszor az idősebb generáció szexuális életének megoldásában mutatkozó nehézségek. A sokszor emlegetett

•·         Befolyásoló körülményként értékelhetjük, hogy a prostituáltak reszocializációja nem megoldott (utógondozás, munkába helyezés, lakás stb.). Fokozottabban és tartósabban kellene törődni az ük. és a kmk. miatt elítéltekkel szabadulásuk után, mivel helyzetük - az előbb említett körülmények miatt - különösen nehéz.

A fennálló társadalmi okok mellett azonban döntően a szubjektív okok dominálnak. Az ilyen motívumok sokrétűsége miatt ugyancsak nincs lehetőség a teljes felsorolásra. Talán a legjelentősebb szerepet tölti be a gyors és könnyű pénzszerzés utáni vágy - természetesen munka nélkül -, [a] munkától való idegenkedés, [a] közömbösség úgy a saját, mint mások problémái iránt.

Azokat a nőket, akik e célból választják a prostitúciót, a tudati elmaradottság és az általános műveltség hiánya jellemzi. Nincs távolabbi életcéljuk, a mának élés, a könnyelműség jellemzi őket. Vágyaikban, elképzeléseikben csupán a dologtalan élet, a nagyon költséges divat és a szórakozás szerepel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a prostituáltak általában antiszociális, fogyatékos erkölcsi érzékű személyek.

A hosszú felsorolás végén megállapíthatjuk, hogy a prostitúció elleni küzdelem - éppen az elősegítő okok széles skálája következtében - nagyon bonyolult, komplex társadalmi probléma. A sok-sok összetevő közül meg kell találnunk azokat, amelyek egy-egy időszakban a prostitúció fennmaradását, intenzitását leginkább biztosítják, fel kell tárnunk az illetékes munkájának hiányosságait, és ezek ismeretében kell kidolgoznunk a legeredményesebb eszközöket. Mindez a társadalmi, egészségügyi és rendőri szervek összehangolt tevékenységét igényli, melynek hiányában a sikeres előrelépés nem lehetséges.