Puszi” Kádár Jánosnak

Látogatás a Budapesti Harisnyagyárban

„az ’56-os események után az első május elsejei kivonuláson én is részt vettem. Kádár elvtárs, […] ott maradt a dolgozók körében, akik közül igen sokan igyekeztek Kádár elvtárs közelébe férkőzni. Közöttük voltam én is. Egy kézfogás erejéig szerettem volna üdvözölni Kádár elvtársat, tehát a tömegbe furakodtam, és elhatároztam, hogy ha közelébe tudok jutni, akkor nemcsak kézfogással üdvözlöm majd, hanem adok neki egy puszit is. (Derültség.) […] Igaz, 13 évvel idősebb vagyok, őszebb lett a hajam is, mégis úgy érzem, most beválthatom magamnak tett ígéretemet.”

1969. árpilis 10-i jegyzőkönyv

1969/95

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Felvétetett 1969. április 10-én megtartott pártvezetőségi ülésről.

Jelen vannak: B. Gy. rendész

K. J. gondnok
S. Z-né szakszervezet részéről
és a vezetőségi tagok, 6 fő (Nyíregyházi et.ig.t.)

Napirendi pont:

  1. Szocialista tulajdon védelme, a kommunisták ezzel kapcsolatos feladatai.
  2. Bejelentések.

B. et. beszámolójában foglalkozott a társadalmi tulajdon védelmével.
Elmondotta, hogy 1968-ban két alkalommal történt lopás, ami kb. 200,- Ft értéku összeget tett ki.
Az egyik eset fegyelmivel, a másik dorgálással végződött.

Szocialista tulajdon védelme szempontjából nem megfelelően történik a szállítás, melyből következik, hogy 1969-ben szállítás közben egy alkalommal történt lopás. Külső feljelentés alapján jöttek rá, az eljárást megindították ellene, jelenleg még folyamatban van.

Sajnálatát fejezte ki, hogy a portások - mivel csökkent munkaképességuek - nem állnak a helyzet magaslatán.

Motozás sem a legmegfelelőbben történik, itt szeretné kérni a pártvezetőség segítségét. Sajnos még a 15-20 éve itt dolgozóik is sértésnek veszik és sok esetben nézeteltérés, harag származik a kötelességét teljesítővel szemben.
Sértődöttség elkerülése végett kéri a pártvezetőség segítségét, hogy a párttagok segítsenek leszerelni ezeket a sértődöttségi hangokat, mivel előfordult, hogy párttag volt aki megsértődött.

Biztonsági szolgálat mindenkor a legmegfelelőbben történik.

K. et. általában anyagok kezelésében látja a nemtörődömség és felelőtlenséget. Ezen a téren kéri a pártvezetőség segítségét.

T. et. nő kérdése, hogy a kötődében dolgozó nők motozására ki van jelölve valaki, vagy csak ideiglenes jelleggel végzik. Véleménye szerint ha nincs kijelölve senki, akkor az a néhány fő átmehetne a varrodába, ahol felelős személy végzi e munkát.

K. et. közli, hogy ideiglenesen van kijelölve egy személy, aki ezért a munkáért nem kap semmit és így nem is lehet tőle megkövetelni, hogy az előírásnak megfelelően végezze.

Véleménye szerint, mivel 4 főről van szó, irányítsák át a varrodába.

B. et. helyteleníti rendezvények alkalmával, hogy mindkét kaput nyitva tartják. Ugyanis ez visszaélésre ad okot, mivel motozás nélkül távozhatnak a dolgozók. Javasolja, hogy a régi módszert állítsák vissza, mindenki motozás után menjen hátra a kultúrterembe a hátsó kapun.

K. et. megjegyzi, hogy utcai bejáratot már korábban is javasolt és jelenleg is csak így tudná megoldottnak tekinteni e probléma megoldását.

M. et. néhány szóval összefoglalja a hozzászólásokat.
Javasolja továbbítani a vállalat vezetősége felé az alábbiakat:

Mivel a portások alacsony keresete miatt csak csökkentett munkaképességuek jelentkeznek portásnak, ugyanezért a fizetésért teljes értéku nőket is lehetne beállítani.
Javasolja, hogy női portásokat is alkalmazzanak.

Társadalmi tulajdon védelmét különböző fórumokon tudatosítani. Gondol itt a pártcsoport értekezletekre, szakszervezeti taggyulésekre, termelési tanácskozásokra stb.

Az új porta elkészültéig javasolja a kötödei nő dolgozók motozását a varrodában lebonyolítani.

Rendezvények alkalmával javasolja a 2-es kaput lezárni és csak az utca felőli közlekedést biztosítani.

Sch. et. nő javasolja, hogy a párttagok részére mint határozatot kell végrehajtani, a pártonkívülieket pedig a szakszervezeti aktívákon keresztül bevonni.

A pártvezetőség egyetért a javaslattal és kérik Sch. et. nőt, hogy továbbítsa a vállalat vezetősége felé.

Sch. et. nő köszönetet mond Budavári et. jó munkájáért, majd a jövőre vonatkozóan sok sikert, erőt, egészséget kíván a pártvezetőség nevében.

K. et. megköszöni a pártvezetőségnek, hogy meghívták mint pártonkívülit, ígéri, hogy a jövőben is igyekszik tudásának legjavát nyújtani.

MOL-M-BP-8.f. 2.cs. 38. ő.e. (Magyar Országos Levéltár - Budapesti bizottságok és alapszervezetek - MSZMP III. Kerületi Bizottsága - Önálló bizottságok és alapszervezetek - 38. őrzési egység)

Ezen a napon történt november 23.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/4

 

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.

 

Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.

Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.

A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.

Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. november 22.

Miklós Dániel
főszerkesztő