Endresz György és Magyar Sándor átrepülik a Atlanti-óceánt.Tovább
Puszi” Kádár Jánosnak
Látogatás a Budapesti Harisnyagyárban
„az ’56-os események után az első május elsejei kivonuláson én is részt vettem. Kádár elvtárs, […] ott maradt a dolgozók körében, akik közül igen sokan igyekeztek Kádár elvtárs közelébe férkőzni. Közöttük voltam én is. Egy kézfogás erejéig szerettem volna üdvözölni Kádár elvtársat, tehát a tömegbe furakodtam, és elhatároztam, hogy ha közelébe tudok jutni, akkor nemcsak kézfogással üdvözlöm majd, hanem adok neki egy puszit is. (Derültség.) […] Igaz, 13 évvel idősebb vagyok, őszebb lett a hajam is, mégis úgy érzem, most beválthatom magamnak tett ígéretemet.”
Második emlékeztető
1969/35
E M L É K E Z T E T Ő
az I. pártalapszervezet összevont vezetőségi értekezletéről
1969. IX. 24-én.
Jelen vannak: az alapszervezet 4 vezetőségi tagja:
| T. K-né, T. T-né, P. L-né, P. J-né az alapszervezet gazd. felelőse: I. I-né meghívott: pártcsoport bizalmiak: G. S-né F. J-né E. P-né valamint az alapszervezethez tartozó muhelytitkárok közül: P. S-né (S-né betegség miatt hiányzott) és a III. KISZ alapszervezet titkára: K. Gy-né. |
Napirendi pontok:
- szakszervezetben dolgozó kommunisták munkájának értékelése
- párttagdíj helyzetéről tájékoztató
P-né és T-né elvtársnők elmondották, hogy igen sok segítséget kapnak a muhelybizottságon belül dolgozó kommunistákról. Az új dolgozókkal kapcsolatban van problémájuk, mert jelentkeznek szakszervezeti tagnak, és egy pár nap után kilépnek a vállalattól. A szakszervezeti bizalmiak között az adjusztálóban 3 párttag van, a muhelybizottság minden tagja párttag.
A formázóban a muhelybizottságban 3 párttag, szakszervezeti bizalmi teendőkkel 3 párttag van megbízva. Különösen sok segítséget kapnak N. A-né elvtársnőtől. A formázóban mióta P-né lett megbízva a gazdasági felelős munkával, igen nagy javulás tapasztalható. A brigádokban lévő kommunista brigádtagok példamutatása igen jó hatással van a brigád többi tagjaira. Nagyban elősegítik az eredményes gazdasági munkát és egyéb vállalások teljesítését. A tagdíj besorolást az adjusztálóból 1 fő, a formázóból 4 fő nem írta alá.
A formázóban a szakszervezeti újságból az előző időszakban 80 db-ot árusítottak, jelenleg 40 db-ot tudnak csak eladni. Ezen a területen kért segítséget T-né elvtársnő. Továbbá javasolta, hogy jó lenne, ha a szakszervezeti újságot 1 évre előre lehetne fizetni. A vetélkedőn való részvételét 5 brigád kérte, a brigádokat B. és S. elvtársak patronálják.
I. elvtársnő ismertette, hogy az alapszervezet létszáma 61 fő, 3 párttagunk az utóbbi időben kilépett a vállalattól: M. I-né, adjusztáló dolgozója, VIII. 1-vel kilépett a vállalattól, de párttagságát nem jelentette át. Vidékre költözött, 5 db 3 Ft-os pártbélyege I-nénál maradt, melyet nem is fizetett ki. Közölte, hogy P. J-né 30 Ft-os pártbélyegét elvesztette.
MOL-M-BP-8.f. 2.cs. 35. ő.e. (Magyar Országos Levéltár - Budapesti bizottságok és alapszervezetek - MSZMP III. Kerületi Bizottsága - Önálló bizottságok és alapszervezetek - 35. őrzési egység)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 15.
1931
1944
Vitéz Némay Ferenc százados halála Szlovákiában... pontosabb adataim is vannak róla, hogyan, mikorTovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő