Besszarábia csatlakozik Romániához.Tovább
Puszi” Kádár Jánosnak
Látogatás a Budapesti Harisnyagyárban
„az ’56-os események után az első május elsejei kivonuláson én is részt vettem. Kádár elvtárs, […] ott maradt a dolgozók körében, akik közül igen sokan igyekeztek Kádár elvtárs közelébe férkőzni. Közöttük voltam én is. Egy kézfogás erejéig szerettem volna üdvözölni Kádár elvtársat, tehát a tömegbe furakodtam, és elhatároztam, hogy ha közelébe tudok jutni, akkor nemcsak kézfogással üdvözlöm majd, hanem adok neki egy puszit is. (Derültség.) […] Igaz, 13 évvel idősebb vagyok, őszebb lett a hajam is, mégis úgy érzem, most beválthatom magamnak tett ígéretemet.”
Jegyzőkönyv
1969/91
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült 1969. ápr. 23-án az I. pártalapszervezet taggyulésén.
Jelen vannak: 51 párttag, igazoltan távol 13 fő.
A vezetőség tagja T. T-né üdvözli a megjelenteket és bejelenti a napirendi pontot.
Napirendi pont: A munkásosztály helyzetéről szóló KB. határozat végrehajtásának tapasztalatai.
A beszámolót a titkár S. I-né tartotta a Budapesti Harisnyagyár PB. beszámolója alapján.
Hozzászólások
A következő elvtársak szóltak hozzá a beszámolóhoz:
V. F-né, R. F-né, P. J-né, Pa. J., B. Gy., S. K-né, K. Gy-né, Sch. V-né, L-né, D. S-né.
A hozzászólások a következőket tartalmazták:
A beszámolót jónak találták, sok mindenre kitért, alapos képet adott a vállalat dolgozóinak helyzetéről. Többen felvetették az üzemi konyha felé, hogy sok baj van a minőséggel, a választékkal, az árakkal és kérték, hogy az illetékesek vegyék fel a kapcsolatot a konyha vezetőivel a jobb ellátás érdekében. [kézzel írt megjegyzés: "előreváltani"]
Ugyancsak a büffével kapcsolatban, hogy kevés a kiszolgáló személyzet, hátráltatja a munkát, nem tudják beszerezni a reggelit.
Többen elmondták, hogy az SZT orvosi ellátás nem megfelelő, a körzeti orvosok nem elég lelkiismeretesek, sokszor előfordul, hogy nagyon indokolt esetben sem veszik fel betegállományba a dolgozót. Így történt ez egy formázó dolgozóval, akit a mentő szállított be az SZTK-ba a lábával, olyan súlyos volt és előzőleg az orvos nem írta ki betegállományba.
Ugyancsak többen szóltak a nyugdíjasokról, akiknek a nyugdíja nem emelkedik, holott az árak emelkednek, így az életszínvonaluk romlik. Sok esetben a gyerekek segítségére szorulnak.
Ugyancsak a nyugdíjasok kórházi ellátásával kapcsolatban elmondották, hogy csak 3 hónapi ápolást kapnak ingyenesen a további ápolást fizetni kell. Így volt ez az egyik dolgozó édesanyja esetében is. Amíg dolgozott, addig nem kellett igénybe vennie a kórházat, csak most egy esetben és hosszabb időre. Otthon 850 Ft nyugdíjából élt és a kórházi költsége havi 1050 Ft-ot tett ki. A gyerekeinek kellett utólag 9200 Ft-ot fizetni.
Felvetették a lakásproblémákat, ami igen sok dolgozót érint. Igen fájlalják a magas OTP kamatot. Nagyon jó lenne, ha ezen valahogy változtatnának.
Szóltak még egyéb életszínvonallal kapcsolatos kérdésekről, pl. hogy sok család van, ahol különböző folyóiratokra havi 800 Ft-ot fizetnek ki.
Továbbá a fizetésemelkedéssel kapcsolatban, hogy a darabbéres dolgozók keresete nem emelkedik olyan mértékben, mint az időbéres dolgozóké.
A megválaszolások után a titkár bejelentett még egy napirendet.
K. I-né elvtársnőt búcsúztatta az alapszervezet tagsága nyugdíjba vonulása alkalmával.
| KMFT. | |
| Ta. I-né s. k. | S. I-né s. k. a.sz. titkár |
MOL-M-BP-8.f. 2.cs. 35. ő.e. (Magyar Országos Levéltár - Budapesti bizottságok és alapszervezetek - MSZMP III. Kerületi Bizottsága - Önálló bizottságok és alapszervezetek - 35. őrzési egység)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 27.
1918
1921
IV. Károly magyar király első visszatérési kísérlete.Tovább
1934
Csurka István Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, politikus (MIÉP) (†2012)Tovább
1936
Milan Hodža csehszlovák miniszterelnök megbeszéléseket folytat a Hlinka-féle Szlovák Néppárt képviselőivel a párt kormányba lépéséről, de...Tovább
1968
Jurij Gagarin szovjet repülőtiszt, az első űrhajós (*1934)Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő