Tartalékos tisztek '56-os magatartását vizsgáló jelentések a Ganzban

1957–1958 folyamán a pártvezetés tisztogató-átrendező akcióinak lezárásaként befejezték a Ganz Vagon- és Gépgyárban is a náluk foglalkoztatott hivatásos és tartalékos tisztek politikai felülvizsgálatát. A jellemzések hiteles forrásai annak, hogy milyen magatartást tekintettek politikailag megfelelőnek vagy elítélendőnek.


Források

Tartalékos tisztnek javasolt MSZMP-tagok

a.) Osztályhű, párthű magatartást mutatók

[1.] N. N. MEO

Komoly politikai képzettséggel rendelkező elvtárs mint propagandista dolgozik, nevel és tanít pártunk politikájának érdekében. Fegyelmezett, rendszerető jó munkaerő, az ellenforradalmi események alatt nem ingadozott. A Honvédség bátran támaszkodhat reá.
MDP, MSZMP tagsága
Javaslat
MDP-, majd MSZMP-tag, a fentiek ismertetése alapján javasoljuk.
N. N. [aláírás] N. N. [aláírás]

[2.] N. N. szül.: 1921. Nagykereki, /N. N./

Az ellenforradalom előtt a villanyszerelő műhelyben dolgozott mint villanyszerelő. Munkáját lelkiismeretesen és pontosan végezte. Az ellenforradalom alatt és után is kiállt a párt politikájának megvalósításáért. Az MDP-nek tagja volt, januárban kérte átigazolását az MSZMP-be. Lelkiismeretes becsületes elvtárs. Vállalatunktól 1957. II. hóban kilépett, mivel személyi ellentétei voltak egyes dolgozókkal. Nagy érdeme van az ellenforradalmárok által az üzemfenntartáson elrejtett fegyverek felkutatásában. Fentiek alapján tiszti állományban való meghagyását javasoljuk.

[3.] 555/4663. N. N. szül.: 1920. Budapest, a. n. N. N.

MDP-tag volt, most MSZMP-tag, alapszervi vezetőségi tag. Az ellenforradalmi időszak alatt rendszeresen bejárt, az ellenőrzése alatt tartotta a műhelyét, mivel ott robbanó és gyúlékony anyagok voltak. A műhelye szintén rendszeresen dolgozott, nem állt le, amikor voltak a sztrájk felhívások. Javasoljuk rendfokozatának meghagyását.
                                                                                                         N. N. [aláírás] N. N. [aláírás]

[4.] 523/4663. N. N. szül.: 1921. Dég, a. n. N. N.

Csendes természetű, a párt mellett kiállt a többi műszaki vezetővel együtt. MSZMP-tag, nem túlságosan harcos szellemű, de becsületes dolgozója a társadalomnak. Rendfokozatának meghagyását javasoljuk.
                                                                                                         N. N. [aláírás] N. N. [aláírás]

[5.] N. N. 545. m.

Agilis elvtárs, az alapszerv politikai munkáját, mint pártcsoportbizalmi végzi. KISZ vezetőségi tag, népszerű a fiatalság körében, az 545. műhelyben a kommunista ifjúság megszervezésében igen nagy része van.
Javaslat
MDP majd az MSZMP tagja, párthű harcos kiállásáért javasoljuk.
N. N. [aláírás] N. N. [aláírás]

[6.] N. N. 545. m.

Munkásosztályhoz hű, megbízható, becsületes, parasztszármazású elvtárs, aki az ellenforradalmi időben megállta a helyét. Agitált a fiatalok között a disszidálás ellen, helyeselte a SZU segítségét az ellenforradalmi bandák leverésére.
Párttagság
Javaslat
MDP majd MSZMP tagja, a fentiek alapján javasoljuk.
N. N. [aláírás] N. N. [aláírás]

[7.] 720/487. N. N. szül.: 1922. Balatonszabadi, a. n. N. N.
Mint alapszervi titkár az ellenforradalom alatt is töretlenül kitartott a marxi-lenini eszme mellett. Ezzel a magatartásával sok dolgozó megbecsülését vívta ki. Amikor a munkástanács a gyár vezető kádereinek leváltását tervezte, az ellen az első sorban harcolt és szervezte a becsületes dolgozók ellenállását. Jelenleg is, mint alapszervezeti titkár dolgozik. Javasoljuk rendfokozatának megtartásában.
                                                                                                         N. N. .[aláírás] N. N.[aláírás]

[8.] 720/487. N. N. szül.: 1931. Zsip, a. n. N. N.

Az ellenforradalom alatt a BM operatív csoportjánál dolgozott, részt vett az épület közvetlen védelmében, és napokon át harcolt az ellenforradalom ellen. Párttag és a gyári KISZ vezetőségének, és agitációs bizottságának tagja. Rendfokozatának meghagyását javasoljuk.
                                                                                                         N. N. [aláírás] N. N. [aláírás]

[9.] N. N. szül.: 1916. Dévaványa, a. n. N. N.

1956 nyarán szerelt le, addig, mint aktív katonatiszt teljesített szolgálatot éveken keresztül. Ahogy visszakerült műhelyünkbe bizonyos fokig sértődött volt. Az ellenforradalom ideje alatt nem tapasztaltunk nála demokrácia-ellenes megnyilvánulást itt az üzemben, hanem igyekezett egyes demagóg hangokat leszerelni. Ennek ellenére a pártba csak többszöri vele való beszélgetés után áprilisban lépett be. Az elvtársat rendes, becsületes embernek tartjuk, akit ülnöknek is javasoltunk, és az alapszerv vezetőségének is tagja. Rendfokozatának meghagyását javasoljuk.
                                                                                                         N. N. [aláírás] N. N. [aláírás]

[10.] 620-6/4663. szül.: 1923. a. n. N. N.

N. N. elvtárs, az üzemfenntartás dolgozója. Jelenleg a 620-6. villamos műhely művezetője. Az MDP-nek tagja volt, az ellenforradalom ideje alatt jól megállta a helyét, a párttal állandóan tartotta a kapcsolatot, műhelyében igyekezett a hőbörgőkkel szemben fellépni, és a termeléssel foglalkozni. Az ellenforradalmi idők alatt dolgozóinak többségét sikerült megnyerni, munkába állítani. Így biztosították a villamosenergia-szolgáltatást. A sztrájkolókkal szemben munkára szólította fel, mint művezető a műhely dolgozóit. Amikor a párt kitiltásával foglalkoztak a munkástanácsnál, és a főosztályvezetőt is ki akarták tiltani a gyárból, N. N. elvtárs  és a műhelyben lévő kommunisták aláírást gyűjtöttek, a párt és a főosztályvezető mellett. Az MSZMP-be belépett, a múltban is vezetőségi tag volt, jelenleg is az MSZMP vezetőségi tagja. Tartalékos tisztnek továbbra is javasoljuk.

Budapest, 1957. szeptember hó 23.

                     N. N. [aláírás]                  N. N. [aláírás]              N. N. [aláírás]

 

[11.] 523/0531. N. N. szül.: 1931. Debrecen, a. n. N. N.

Az ellenforradalom idején, mikor az üzemi munkástanács azzal foglalkozott, hogy legyen-e az üzemben párt vagy nem, ill. ne legyen, akkor ő határozottan kiállt a párt mellett és kijelentette, hogy a pártra szükség van, és a tanács a termeléssel foglalkozzon és ne a párttal, meg a sztrájk szervezésével. Ez a határozott fellépés maga után vonta, hogy a többi becsületes dolgozó is csatlakozott az ő véleményéhez, evvel meg tudták hiúsítani a párt szétverését. MDP-tag volt, most MSZMP-tag, pártbizalmi. Javasoljuk a rendfokozatának meghagyását.
                                                                                                      N. N. [aláírás] N. N. [aláírás]

[12.] Vg. II. sz. term. főn.

715/465 N. N. szül.: 1930. a. n. N. N.
MDP-tag volt, jelenleg MSZMP-tag. Iskoláit a Szovjetunióban végezte, és így is viselkedett, és jelenleg is ez tapasztalható nála. Részt vett a gyár fegyveres védelmében. A lakóterületén pedig, mint tolmács segített a szovjet seregeknek felszámolni az ellenforradalmi gócokat. Most, mint a Vagon Gyáregység II. sz. termelési főnökhelyettese végzi a munkáját jól. Rendfokozatának meghagyását javasoljuk.
                                                                                    N. N. [aláírás]           N. N. [aláírás]

 

b.) Munkásőrök, karhatalmi csapat tagjai

[1.] N. N. szül.: 1921. Újszász, /N. N./

Az ellenforradalom előtt és jelenleg is az Anyag- és áruforgalmi főoszt. vezetője. Az ellenforradalom alatt részt vett a gyári fegyveres őrség megszervezésében, majd az ellenforradalom után aktívan harcolt a gyárunkban lévő ellenforradalmi elemek ellen. Az MSZMP-be megalakulásakor belépett, és részt vett annak megszervezésében. A gyári Munkásőrségnek megalakulásától kezdve mint nehézfegyvernemű rajparancsnok tagja. Fentiek alapján javasoljuk tiszti rangjának megtartását.

[2.] N. N.

Tartalékos tiszti beosztásra továbbra is javasoljuk. Jelenleg is a karhatalomnál teljesít szolgálatot.
N. N. előadó
Budapest, 1957. október 3.

[3.] N. N. 545.

Politikailag megbízható, jó elvtárs, aki az ellenforradalom alatt, a Népköztársaság karhatalmában tevékenyen részt vett a fasiszták elleni harcban, ezért kormány kitüntetésben is részesült.
Párttagság
Javaslat
MDP majd MSZMP tagja, osztályhűség alapján javasoljuk.
                                                                                                         N. N. [aláírás] N. N. [aláírás]

[4.] Kilépett '57. VII. 25.

N. N. szül.: 1920. Felsőszeli, a. n. N. N.
MDP-tag volt, most MSZMP-tag, munkásőr. Az ellenforradalom időszakában rendszeresen bejárt. Rendszerető, szorgalmas munkaerő, egy hibát azonban elkövetett, a fizetése miatt önkényesen kilépett, de véleményünk szerint emiatt nem lehet őt megfosztani rendfokozatától. Javasoljuk rendfokozatának meghagyását.
                                                                                    N. N. [aláírás]           N. N. [aláírás]

c.) Önkritikát gyakorló személyek

[1.] N. N.

Az októberi időkben, kezdetben jobboldali elemek befolyása alatt állt. Ennek hatására - bár nem vett részt semmiféle ellenforradalmi cselekményekben - szimpatizált az ellenforradalommal. Annak dacára, hogy ő maga is MDP-tag volt, egy időben pártellenes kijelentéseket tett. Később belátta hibáit, s az MSZMP megalakulása után /1957 januárjában/ belépett a pártba. Tartalékos tiszti állományban meghagyni javasoljuk.
Budapest, 1957. október 3.
N. N. előadó

[2.] N. N.

Üzemünk lapjának a „Motor"-nak volt felelős szerkesztője. Az ellenforradalom előtt a Petőfi--kör szelleme megmérgezte az ő gondolkodását is. Az értelmiség vezető szerepét elismerte, támogatta az erre vonatkozó törekvéseket. Később azután 1957 elején megváltozott az álláspontja, majd belépett a pártba is. Jelenleg már nem dolgozik nálunk. Tartalékos tiszti beosztásában továbbra is meghagyni javasoljuk.
Budapest, 1957. december 23.                                                             N. N. [aláírás]
                                                                                                            szem. előadó
VIII. ker. Kiegészítő Parancsnokságnak elküldve

d.) Semleges magatartásúak

[1.] N. N.

A Motorgyártásnál mint a tervcsoport vezetője dolgozik. Munkájával meg vannak elégedve. Tagja a Motorgyári Egyeztető Bizottságnak. Az ellenforradalmi események idején tartózkodó álláspontra helyezkedett. Igyekezett mindenfajta politikai állásfoglalástól távol tartani magát. Tagja volt az MDP-nek. Jelenleg MSZMP-tag. Semmi olyan cselekedetéről nem tudok, ami méltatlanná tenné a tart. tiszti rendfokozatra.
                     '957. IX. 24.                                                        N. N. [aláírás]

[2.] N. N. elvtárs a 620-3. csőszerelő műhely dolgozója, MDP-nek tagja volt, az ellenforradalmi idők alatt semmiféle tevékenységet nem fejtett ki, csendes viselkedésű, jól dolgozó, a hőbörgésben nem vett részt. Csendes szemlélője volt az eseményeknek. Márciusban lépett be a pártba, jelenleg a 24. alapszervezetben vezetőségi tag.
N. N. a fent említett viselkedése miatt /nem állt ki a párt mellett/ nem javasolja, N. N. és N. N. elvtárs javasolja.
1957. szeptember hó 23.
                                 N. N. [aláírás]      N. N. [aláírás]                N. N. [aláírás]

Ezen a napon történt augusztus 14.

1901

A lotaringiai csatában a francia hadsereg sikertelenül támadja a németeket.Tovább

1920

Csehszlovákia és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (a későbbi Jugoszlávia) magyarellenes szövetségre lépnek, ez lesz a kisantant első...Tovább

1945

Japán kapitulációjával véget ér a második világháborúTovább

1952

Rákosi Mátyás lesz Magyarország miniszterelnöke.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt közel két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő
Megszállás, impériumváltás, Trianon – II.

Trianon – második Mohács. Így látta a korabeli közvélemény az 1920. június 4-én aláírt magyar békeszerződést, és több mint egy évtizeddel később Szekfű Gyula is Mohácshoz hasonlította a Három nemzedék című művében. A tizennégy részből, egy jegyzőkönyvből és egy nyilatkozatból, összesen 364 cikkelyből álló békeszerződés Magyarország számára nemzeti tragédiát jelentett: megcsonkított országot nehezen védhető határokkal, aránytalan településszerkezettel, az állameszme és a nemzeti öntudat megrendülését, több mint hárommillió magyar kisebbségi kiszolgáltatottságát. Trianon széleskörű társadalmi elutasítottságának legfőbb oka a békeszerződés előírásainak durvasága és elvszerűtlensége volt. Ehhez nagymértékben hozzájárult az is, hogy a határok megállapításánál elsősorban stratégiai szempontok, az új államok gazdasági érdekei s a vae victis („jaj a legyőzötteknek”) elve érvényesült.

Az 1947-es párizsi békeszerződésben megismételt Trianon, az általa okozott újabb sokk, majd az államszocialista diktatúra hatalomra kerülése azt eredményezték, hogy a téma hosszú ideig feldolgozatlan és kibeszéletlen maradt. Közel negyven évnyi kényszerű hallgatás után Trianon az 1980-as évek elejétől szűnt meg tabutémának lenni Magyarországon, és azóta számos feldolgozás – irodalmi mű, dokumentumfilm, tanulmány, monográfia – született e kérdésről.

Ennek ellenére a trianoni sokk hatása máig jelen van a magyar társadalomban. A századik évforduló kapcsán végzett friss, reprezentatív magyarországi közvéleménykutatás adatai szerint a megkérdezettek 94%-a gondolja úgy, hogy a trianoni békeszerződés alapvetően igazságtalan és túlzó volt a magyarokkal szemben. Ennél valamivel kevesebben, de a lakosság még így is több mint háromnegyede, 77%-a azzal is egyetért, hogy e traumát máig nem heverte ki az ország. A békeszerződés pontos évszámát ugyanakkor a válaszadók csupán 43%-a idézte fel helyesen, mintegy harmada (34%) pedig – tévesen – azt gondolja, hogy az csupán száz évig érvényes, és 2020. június negyedike után hatályát veszti.

Ezért is rendkívül fontos, hogy Trianonról minél több kiegyensúlyozott szemléletű, a reális nemzeti önismeret irányába mutató tudományos mű szülessen. Reményeink szerint ezt a célt szolgálják az ArchívNet idei 2–3. számában megjelenő dokumentumközlések is. Szerzőinkhez hasonlóan „Trianont” nem egyetlen dátumhoz – 1920. június 4-éhez – köthető eseményként, hanem hosszabb, évekig tartó folyamatként értelmezzük. E folyamat szerves részét képezte az elveszített háború, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása, a történeti Magyarország egyes részeinek idegen katonai megszállása, csakúgy, mint az utóbbi nyomán bekövetkezett fokozatos főhatalomváltás: a magyar közigazgatás felszámolása és az új hatalmi struktúrák kiépítése.

Összeállításunk témája tehát: „Megszállás, iserifmpériumváltás, Trianon”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 2-es június 4-én, míg a 3-as ugyanezen hónap 16-án. A most megjelenő 3. szám első írásának szerzője, Völgyesi Zoltán azt bizonyítja meggyőzően, hogy 1918 novemberében és december első felében a szlovák lakosság egy része ‒ főleg a Felvidék keleti felében ‒ ellenezte a csehszlovák orientációt, és nyíltan kifejezte a Magyarországhoz való lojalitását. Bojtos Gábor az első világháború ideje alatt, majd 1918 után a szülőföldjüket tömegesen elhagyó menekültekről ír. Öt sikeres egyéni integrációs életutat vázol fel, mind az öt személy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei menekült tisztviselő volt. Demjén Ágnes a gróf Batthyány Tivadar belügyminisztersége idején, 1918 végén eszközölt főispáni kinevezéseket elemzi, és arra keresi a választ, hogy mivel magyarázható a főispáni karban történt személyi változások magas száma. Péterffy Gergely vasúttörténeti írása nem kapcsolódik ugyan a témához, viszont szemléletes módon tárja az olvasó elé a magyar állam által 1947-ben viszontagságos körülmények között vásárolt 510 amerikai gőzmozdony ügyét. Dokumentumközlését mindeddig ismeretlen, látványos korabeli fotókkal illusztrálja.

 

Budapest, 2020. június 16.

A szerkesztők