Prohászka Ottokár magyar püspök, író, akadémikus (*1858)Tovább
Tartalékos tisztek '56-os magatartását vizsgáló jelentések a Ganzban
1957–1958 folyamán a pártvezetés tisztogató-átrendező akcióinak lezárásaként befejezték a Ganz Vagon- és Gépgyárban is a náluk foglalkoztatott hivatásos és tartalékos tisztek politikai felülvizsgálatát. A jellemzések hiteles forrásai annak, hogy milyen magatartást tekintettek politikailag megfelelőnek vagy elítélendőnek.
A hadkiegészítő parancsnokság megkeresése
MAGYAR NÉPHADSEREG
XVIII. ker. Kieg. Pság.
Ganz Vagon és Gépgyár /Sz. ü.o./
Bp. VIII. [!]
Kérem a Vállalat /Intézmény/ Igazgatóját, hogy a csatolt „Feljegyzési lap"-on szereplő tartalékos tisztről a véleményt megadni és azt posta fordultával parancsnokságomnak visszaküldeni.
A jellemzésben térjen ki az alábbiakra:
1. az ellenforradalom alatti magatartásra,
2. a párt és a kormányhoz való viszonyára,
3. munkához való viszonyára.
N. N. alezredes [aláírás]
kieg. pk.-h.
Tartalékos tisztnek fenntartással javasolt személy
522/4663. N. N. szül.: 1926. Budapest, a. n. N. N.
MDP-tag volt, most MSZMP-tag. A nehéz időkben rendszeresen bejárt, de erősen ingadozott és ez a magatartása befolyásolta a műhely dolgozóit is, mert mint műszaki vezető állandóan a dolgozók között volt. Rendfokozatának megtartását azzal a fenntartással javasoljuk, ha a hadseregnél megfelelően viselte magát.
N. N. [aláírás] N. N. [aláírás]
Felülbírált jelentés
A jellemzés első változata:
N. N.
Régi ludovikás tiszt. Munkahelyén sem munkája, sem politikai magatartása ellen kifogás nem merült fel. Munkatársai elmondják, sokszor meséli /N. N./ milyen jó módban élt azelőtt, házaik, földje voltak a szüleinek /régi nagybirtokos családból származik/. Az alapszerv vezetősége, dacára hogy magatartása ellen pillanatnyilag kifogás nincs, nem javasolja tartalékos tiszti beosztásban meghagyni. Nem párttag.
Budapest, 1957. október 14.
N. N. [aláírás]
A jellemzés módosított változata:
1451/Szem. 1958. június 26.
N. N.
Kérésükre közöljük, hogy N. N. ügyében az alapszerv vezetőségével egyetértésben a következő javaslatot tesszük:
N. N. üzemünkben 9 éve dolgozik és munkája ellen az eltelt idő alatt kifogás nem merült fel. Annak dacára, hogy horthysta katonatiszt volt, politikailag nem eshet kifogás alá magatartása, mert, bár mint párton kívüli nem aktív támogatója az alapszerv politikai munkájának elfogadását, elismerését tükrözi. Az ellenforradalom alatt sem volt ellene kifogás, ellenforradalmi cselekményekben nem vett részt. Amennyiben tartalékos tiszti rang meghagyásának az nem akadálya, hogy aktív tiszt volt a múlt rendszerben, úgy az alapszerv vezetősége a tartalékos tiszti rangjának meghagyását javasolja, gyáron belüli magatartása alapján.
XVII. ker. Kieg. Parancsnokság N. N. [aláírás]
Budapest szem. oszt. vez.
[olvashatatlan cím]
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 02.
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő