Prohászka Ottokár magyar püspök, író, akadémikus (*1858)Tovább
Tartalékos tisztek '56-os magatartását vizsgáló jelentések a Ganzban
1957–1958 folyamán a pártvezetés tisztogató-átrendező akcióinak lezárásaként befejezték a Ganz Vagon- és Gépgyárban is a náluk foglalkoztatott hivatásos és tartalékos tisztek politikai felülvizsgálatát. A jellemzések hiteles forrásai annak, hogy milyen magatartást tekintettek politikailag megfelelőnek vagy elítélendőnek.
Tartalékos tisztnek nem javasolt MSZMP tagok
[1.] N. N. szül.: 1921. Jánosi /N. N./
Az ellenforradalom előtt és jelenleg is a Külföldi üzemellátó osztályon dolgozik. Az MDP-nek tagja volt, jelenleg MSZMP-tag. Erősen helyezkedő típus, véleményünk szerint a pártba is azért kérte átigazolását, hogy beosztását megtarthassa. Az ellenforradalom alatt semleges magatartást tanúsított. Fentiek alapján tiszti rangjának meghagyását nem javasoljuk.
[2.] N. N. 544. m.
Párttag, az ellenforradalom időszaka alatt ingadozó volt a magatartása, sok esetben a hangadókkal egy véleményen volt. Gazdasági munkáját jól végzi, mint a segédgépek művezetője szakképzés területén eredményesen dolgozik.
Javaslat
MDP, majd az MSZMP tagja. Az ellenforradalom alatt tanúsított ingadozó magatartása miatt nem javasoljuk.
N. N. N. N. [aláírás]
[3.] N. N. 547.
Jó szerelő szakember aki már több ízben lett kiküldve szerződésre, a legtöbb pártmunkáját ezen keresztül fejti ki. Ezen kívül komolyabb pártmunkát a műhelyben nem fejt ki, pedig erre minden tehetsége meg van.
Javaslat
MDP majd MSZMP tag. Semmilyen politikai tevékenységet nem fejt ki az alapszervben, nem javasoljuk.
N. N. [aláírás]
[4.] N. N. szül.: 1928. Szeged, N. N.
Az ellenforradalom előtt és jelenleg is az anyagbeszerzési osztályon dolgozik. MDP-tag volt, de átigazolását csak április végén kérte. Jelenleg MSZMP-tag. Az ellenforradalom alatt a VII. parancsnokság kb. 1956. X. 26-a körül behívta szolgálatra. 1956. XI. 2-án bejött a gyárba fizetéséért. Katonaruhában volt és sorban állás alatt azt a kijelentést tette, hogy a „Kilián laktanyánál harcolt az apjával együtt". Magatartása általában passzív volt. Fenti kijelentést vállalatunk Fizgép. főosztályán dolgozó N. N. elvtársnő hallotta. Fentiek alapján nem javasoljuk a tiszti állományban való meghagyását.
[5.] N. N. szül.: 1922. Szolnok, N. N.
Az ellenforradalom előtt és jelenleg is a gyártásfejlesztési osztályon dolgozik Volt MDP-tag, de átigazolását csak április végén kérte. A taggyűlésen beismerte, hogy gyáva volt és félt, ezért kérte ilyen késve az átigazolását is. Gazdasági munkáját jól végzi el. Jelenleg az MSZMP tagja. A fentiek alapján nem javasoljuk a tiszti állományban való meghagyását.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 02.
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő