Tartalékos tisztek '56-os magatartását vizsgáló jelentések a Ganzban

1957–1958 folyamán a pártvezetés tisztogató-átrendező akcióinak lezárásaként befejezték a Ganz Vagon- és Gépgyárban is a náluk foglalkoztatott hivatásos és tartalékos tisztek politikai felülvizsgálatát. A jellemzések hiteles forrásai annak, hogy milyen magatartást tekintettek politikailag megfelelőnek vagy elítélendőnek.

Tartalékos tisztnek javasolt pártonkívüliek

[1.] 527/052. N. N. szül. 1923. Rákospalota, a. n. N. N.

MDP-tag volt, most nem tagja a pártnak, a környezete miatt nem kérte az átigazolását. A párt mellett volt mindig, és a nehéz időkben is egyetértett a párt alapvető politikájával. Nagyon jó munkaerő és szorgalmas dolgozó. Rendfokozatának meghagyását javasoljuk.
                                                                                                      N. N. [aláírás] N. N. [aláírás]

[2.] N. N.

Az októberi események alatt magatartása ellen semmi kifogás nem merült fel. Voltak ugyan különböző téves nézetei, ezek azonban a nagy általánosságban elterjedt nézetektől nem voltak nagyobbak. A szovjet csapatok beavatkozását tárgyilagosan katonai szemmel nézte - és helyeselte - általában a demokratikus erők győzelmét kívánta. Nem párttag. Javasoljuk tartalékos tiszti állományban meghagyni.
Budapest, 1957. október 4.
            N. N. [aláírás]
            előadó

[3.] Vg. Termelési o. 719/4621. N. N. szül.: 1927. Köröstarcsa, a. n. N. N.

Több éve dolgozik itt, jó szorgalmas és becsületes munkaerő. Az ellenforradalom idején is becsületesen viselkedett, mint fiatal értelmiségi igen érdeklődik az új fejlődés után. Mint vezető mérnök a Vagongyártáson jó munkát végzett és most is, mint a gyáregység termelési főnöke a tőle telhető legjobb munkát végzi. Javasoljuk rendfokozatának meghagyásában.
                                                                                                         N. N. [aláírás] N. N. [aláírás]

[4.] Vg. Gépappl.
             609/4422. N. N. szül.: 1916. Budapest, a. n. N. N.

Párton kívüli, MDP-nek sem volt tagja. 1945-46 óta dolgozik a gyárban. Polgári beállítottságú ugyan, de ellenséges magatartást sohasem tapasztaltunk vele kapcsolatban. Javasoljuk rendfokozatának megtartásában.
                                                                                    N. N. [aláírás] N. N. [aláírás]

[5.] N. N.

Az ellenforradalom előtt rendszeres látogatója volt a Petőfi-körnek. Innen elég sok téves nézetet hozott magával. Közvetlenül az ellenforradalmi cselekmények alatt azonban helyt állt. Pl. a Népligetben 3 suhanctól elszedte géppisztolyukat és behozta a gyárba. Később /dec.- jan./ újból érezni lehetett rajta a Petőfi-kör romboló hatását, ez azonban később tisztázódott benne. Nem párttag. Javasoljuk tartalékos tiszti állományban megtartani.
Budapest, 1957. október 4.
            N. N.
            [aláírás]

[6.] N. N. szül.: 1932. Kispest, /N. N./

Az ellenforradalom előtt és azóta is a Hajtóműszerkesztésen dolgozik. Félénk, félszeg, lányos természetű - alkalmazkodó. Tekintettel a műszaki képzettségére, tiszti rangjának meghagyását javasoljuk.

[7.] Vg. Kocsiterv.

609/4712. N. N. szül. 1918. Budapest, a. n. N. N.
Párton kívüli, az MDP-ből 1950-51 táján zárták ki. Tudomásunk szerint volt nyugati fogságban /pockingi táborban/ is. Jó képességű, nagy tudású vezető mérnök. A fiatalok szakmai nevelésében sikereket ért el. Az ellenforradalom ideje alatt nem nyilvánított véleményt, de utána az ő csoportja kezdte el itt a rendszeres munkát. Mindig készséggel és láthatólag őszintén állt a párt rendelkezésére. Itteni munkája és magatartása alapján javasoljuk rendfokozatának megtartását.
                                                                                                         N. N. [aláírás] N. N. [aláírás]

[8.] Vg.szerk. Gépappl.

609/44120. Várkonyi Hunor szül. 1909. Sárvár, a. n. Bradl Gizella
Polgári beállítottságú, párton kívüli egyén. MDP-nek sem volt tagja. Az ellenforradalom idején nem nyilvánított véleményt, viszont szoros kapcsolatot tartott és ma is tart fenn régi Ganz-gyári párton kívüli vezetőkkel. Javasoljuk rendfokozatának megtartásában, bár bizalmát nem osztja meg velünk.
                                                                                                         N. N. [aláírás] N. N. [aláírás]

[9.]                                                                                  710./Szem.  1957. december. 17.
                                                                                       N. N.          124.

A tartalékos tisztek felülvizsgálásával kapcsolatban N. N.-ről /szül.: 1925. Miskolc, a. n. N. N./ adott véleményünk téves információn alapszik, így a valóságnak nem felel meg teljes mértékben.

A helyes vélemény a következő:
1956. IV. 9-én került vállalatunkhoz a Hídépítő Vállalat Gépjavító és Gépkölcsönző Ö. E. központi telepéről, ahol mint villanyszerelő dolgozott. Üzemünkbe, műszaki munkakörbe a Vízgépszerkesztésre került, mivel a Villamosipari Technikum III. évfolyamát akkor végezte. Munkáját szorgalmasan és lelkiismeretesen végezte és végzi jelenleg is. Az októberi ellenforradalom alatt üzemünkben semmiféle ellenforradalmi tevékenységben nem vett részt, viselkedése semlegesnek mondható. Általában az egész magatartása szolid, csendes. A villamosipari technikumot elvégezte, jelenleg, mint technikus dolgozik. Fentiek alapján tiszti rangjának meghagyását javasoljuk. Ez a vélemény a pártalapszervezet vezetőségével történt megbeszélés alapján készült el.

XI. ker. Kieg. Parancsnokság                                                                           N. N. [aláírás]
Budapest                                                                                                       szem. oszt. vez.

[10.] Balázs Béla 1905. szül.: Győrszentiván, /Bachmann Katalin/

Az ellenforradalom előtt és azóta is a hajtómű-szerkesztésen dolgozik. Munkáját kiválóan, jól végzi. Szorgalmas, lojális, az ellenforradalom alatti magatartása korrekt volt. Fentiek alapján tiszti rangjának meghagyását javasoljuk.

[11.] 527/052. N. N. szül.: 1921. Tiszaroff, a. n. N. N.

Jó munkaerő, a zavaros időkben nem hőbörgött, rendszeresen bejárt dolgozni. Nem volt párttag. Mint brigádvezetőt szeretik a munkatársai. Egy hibája van, hogy szereti az alkoholt, többször jött be illuminált állapotban. Ezért véleményünk szerint nem veszítheti el rendfokozatát, tehát javasoljuk annak meghagyását.

                                                                                                         N. N. [aláírás] N. N. [aláírás]

[12.] Vg. Kocsiterv.

609/4423. N. N. szül.: 1920. Nyáregyháza, a. n. N. N.

Munkásszármazású technikus, az MDP-ben pártbizalmi volt, az MSZMP-be nem kérte átigazolását. Csendes, szorgalmas dolgozó. Az ellenforradalom ideje alatt még csak nem is szimpatizált az ellenforradalommal. Rendfokozatának meghagyását javasoljuk.

                                                                                                         N. N. [aláírás] N. N. [aláírás]

[13.] N. N.

Nem vett részt semmiféle ellenforradalmi cselekményben. Megjegyzései, viselkedése ingadozó. Sokszor nem tudta határozottan ő maga sem, kinek adjon igazat. Ez a magatartása ma is fennáll. Munkájában igen aprólékos-siránkozó természet, ennek ellenére elvégzi feladatát. Nem párttag. Javasoljuk tartalékos tiszti beosztásban meghagyni.

            N. N. [aláírás]

                        ea.

Budapest, 1957. október 3.

[14.] 720/487. N. N. szül.: 1931. Polgárdi a. n. N. N.

A fiatal mérnökök közül környezetében a legbecsületesebben viselkedett. Az álhazafias fellángolásokat elítélte. Munkáját a sztrájk időszaka alatt is becsületesen végezte. Párttag nem volt, jelenleg sem az. Javasoljuk rendfokozatának megtartásában.

                                                                                                      N. N. [aláírás] N. N. [aláírás]

Ezen a napon történt február 28.

1957

Az Úttörő Központ kommunista frakciójával folytatott megbeszélésen kiderült: a többség nem híve az egységes szervezetnek, félnek a KISZ-...Tovább

1994

Az ENSZ által Bosznia-Hercegovina fölött elrendelt tiltott repülési zónában a Szövetség repülői lelőnek – a tilalmat megsértő – négy harci...Tovább

1997

Budapesten kitör a „Postabank-pánik”.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő

Földkérdés, paraszti társadalom – II.

„Parasztság és magyarság a történelem ábráján gyökeresen egybefonódott” – írta a Magyar Országos Levéltár egykori munkatársa, Szabó István történész egyik tanulmányában. A magyar népi mozgalom képviselőihez hasonlóan ő is úgy vélte, hogy a parasztság felemelése, helyzetének gyökeres javítása nélkül nem lehet megteremteni az új Magyarországot. A magyarság jövője attól függ – állapította meg egy másik művében –, hogy mennyire sikerül a parasztságot „nemcsak formailag, de kultúrában, szellemben a nemzet tagjává tenni, sőt annak vezetését kezébe adni”.

A parasztság évszázadokon át a magyar társadalom legkiszolgáltatottabb rétege volt. Történetének egyik meghatározó vonását a földéhség képezte: nagyon sokan még az 1848-as jobbágyfelszabadítást követően sem jutottak saját földhöz. Vágyálom maradt Németh László Kert-Magyarországról alkotott szép elképzelése, mely szerint a társadalmi kiegyenlítődés jegyében jól gazdálkodó kisbirtokok, tökéletesen ápolt kertek ezrei lepik el az országot, és ezáltal új kultúrtáj jelenik meg. A valóságban ennek pont az ellenkezője következett be a két világháború közötti időszakban. Amint azt Kovács Imre is megírta 1937-ben megjelent, nagy visszhangot – és a hatalom éles tiltakozását – kiváltó szociográfiájában (A néma forradalom), a korabeli agrárlakosság 40%-a nem rendelkezett földtulajdonnal. Az öt kataszteri holdon aluli törpebirtokosokkal, a bérlőkkel és a mezőgazdasági munkásokkal együtt számuk elérte a hárommilliót. A hárommillió agrárproletár a mezőgazdasággal foglalkozók több mint kétharmadát, az egész magyar társadalom mintegy harmadát tette ki. „Magyarország – proletárország” – vonta le keserű következtetését Kovács Imre.

A második világháború befejezését követően úgy tűnt, reális esély van a krónikus földéhség csillapítására. Az 1945-ös földreform során elkobozták a nagyobb birtokokat, és csaknem 650 ezer embert juttattak több mint hárommillió kataszteri holdhoz. Ez a kisgazdaságok számára kedvező időszak azonban igen rövidnek bizonyult, mivel nemsokára megindult a „téeszesítés” folyamata, és az új földtulajdonosokat néhány év leforgása alatt szovjet típusú termelőszövetkezetekbe kényszerítették. Tömegessé vált a földtől való menekülés, a hagyományos paraszti társadalom és életforma pedig eltűnt.

Az ArchívNet idei 5–6. számának fő témája: „Földkérdés, paraszti társadalom”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: az 5-ös december 6-án, míg a 6-os ugyanezen hónap 20-án. A most megjelenő 6. szám első írásának szerzője, Tóth Judit azt mutatja be Tótkomlós példáján keresztül, hogy miként zajlottak le a Rákosi-korszakban a mezőgazdasági versenyek, és azok milyen szerepet töltöttek be az 1950-es években. Katona Klára rendőrségi iratok segítségével illusztrálja, hogyan élte meg a parasztság a konszolidálódó Kádár-rendszerben a téeszesítés befejezését. Tóth-Bartos András a magyar kormány 1940–1944 közötti észak-erdélyi birtokpolitikáját jellemzi, kiemelve, hogy a fő cél az erdélyi magyarság gazdasági pozíciójának megerősítése volt. Az ArchívNet alapvetően 20. századi, ritkább esetben a 19. század második feléből származó forrásokat közöl, ezúttal azonban kivételt teszünk Hegedűs István 18–19. századi forrásokat feldolgozó írásával. E dokumentumközlés ugyanis rávilágít a 20. századi magyar agrárkérdés történeti előzményeire. Nem kapcsolódik a tematikához, de érdekfeszítő a szám utolsó két írása is: Cseh Valentin a csepeli kikötőkomplexum működésének első időszakát vizsgálja, míg B. Stenge Csaba a Németországot megszálló amerikai csapatok és a menekült magyar nők kapcsolatának 1945 nyarán keletkezett verses emlékét idézi fel.

Budapest, 2019. december 20.

A szerkesztők