Prohászka Ottokár magyar püspök, író, akadémikus (*1858)Tovább
Bundabotrány 1983-ban
Pártvizsgálat adatok kiszivárogtatásáért
"Különösen nagy kárt okozó csalást miatt a Fővárosi Bíróságon folyamatban levő ún. „totóügyben" tudomásunkra jutott, hogy egyes vádlottak védői [...] hangoztatták: ebben a kérdésben a nyomozás során már előzetes közös állásfoglalás történt a Legfőbb Ügyészség és az ügyben másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság között. Érvelésük alátámasztására Lakatos András és Láng Zsuzsa szerzők Pótmérkőzés című könyvében írtakra hivatkoztak. [...] a könyv a nyomozati anyagok ismeretében, részletesen tárgyalja a „Totó"-ügyek történetét, ismerteti vádiratot, és részleteket közöl a nyomozati jegyzőkönyvekből."
4.
A Legfőbb Ügyészség Nyomozásfelügyeleti Osztályának levele Siklói György rendőr vezérőrnagy főcsoportfőnök helyettes részére
1983. július 28.
Legfőbb Ügyészség
Nyomozásfelügyeleti Osztály
Nyfl. 10.508/1983.
dr. Siklói György elvtársnak
rendőr vezérőrnagy
főcsoportfőnök helyettes
Budapest
Belügyminisztérium
Kedves Siklói elvtárs!
A különösen nagy kárt okozó
bűntette és más bűncselekmények miatt Molnár Tibor és társai ellen folyó bűnügyben következőket hozom szíves tudomásodra.A totóügy megindulása után a jogi megítélés kérdésében kialakított közös álláspontunkról Nyomozás Felügyeleti Főosztály egy emlékeztetőt készített a nyomozást és a nyomozás felügyeletét végző szervek vezetői részére az egységes álláspont képviseletének biztosítására.
A Tolna Megyei Rendőrfőkapitányság Bü. 75/1983. számú eredeti iratai közé valaki befűzte ennek az állásfoglalásnak a másolatát. Ez elkerülte a felügyeletet ellátó ügyész figyelmét is, és feljegyzés másolata így a nyomozás irataival együtt átkerült a vádemeléskor a Szekszárdi megyei Bíróságra. A megyei bíróság elnöke az Igazságügyi Minisztérium közbejöttével küldte vissza a bírósági iratokból kiemelt feljegyzés-másolatot.
Dr. Nyíri Sándor Legfőbb Ügyész helyettes elvtárs kivizsgáltatta az ügyész mulasztást, a mulasztó ellen megfelelő intézkedést tett.
Szíveskedj kivizsgáltatni, hogy kinek a mulasztása folytán került a nyomozati iratok közé az oda nem való belső állásfoglalás a Tolna Megyei Rendőrfőkapitányságon. Megjegyzem, hogy Lakatos András és Láng Zsuzsa tollából megjelent, Pótmérkőzés című könyv 60. oldalán ugyancsak található idézet az említett Legfőbb Ügyészségi emlékeztetőből, méghozzá úgy, hogy ez a Legfőbb Ügyészség és Legfelsőbb Bíróság álláspontja.
Tudomásom szerint a szerzők a Budapesti Rendőrfőkapitányságtól kaptak információkat, amelyek között szerepelnek a nyomozati iratok között található bizonyítékok fotokópiái is. Egy feltehető, hogy a szerzők az említett állásfoglalást is a Budapesti Rendőrfőkapitányságtól szerezték meg. Ezt látszik megerősíteni az is, hogy a Tolna megyei főügyész jelentése szerint az említett nyomozati iratok közé fűzött állásfoglalás-másolatot a megyei rendőrkapitányság vizsgálati osztálya a budapesti Rendőrfőkapitányság vizsgálati osztályától kapta.
Talán nem kell külön hangsúlyoznom, milyen veszélyt rejt magában annak propagálása -még félremagyarázott fogalmazásban is - hogy az ügyben a Legfőbb Ügyészség és a Legfőbb Bíróság előzetes álláspontot foglalt.
Budapest, 1983. július 28.
Elvtársi üdvözlettel
•1. Átirat címnek eredeti aláírással.
•2. Bnyt: augusztus 25.
A Bfl 21.454/1983. sz. ügyben Nyíri et. adott utasítást a levél megírására
Jelzet: MNL OL M-KS 288. f. 31. cs. 1983/1. ő. e. - MSZMP Központi Szervei, Közigazgatási és Adminisztratív Osztály - aláírt, eredeti.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 02.
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő