Prohászka Ottokár magyar püspök, író, akadémikus (*1858)Tovább
Bundabotrány 1983-ban
Pártvizsgálat adatok kiszivárogtatásáért
"Különösen nagy kárt okozó csalást miatt a Fővárosi Bíróságon folyamatban levő ún. „totóügyben" tudomásunkra jutott, hogy egyes vádlottak védői [...] hangoztatták: ebben a kérdésben a nyomozás során már előzetes közös állásfoglalás történt a Legfőbb Ügyészség és az ügyben másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság között. Érvelésük alátámasztására Lakatos András és Láng Zsuzsa szerzők Pótmérkőzés című könyvében írtakra hivatkoztak. [...] a könyv a nyomozati anyagok ismeretében, részletesen tárgyalja a „Totó"-ügyek történetét, ismerteti vádiratot, és részleteket közöl a nyomozati jegyzőkönyvekből."
7.
Varga Péter feljegyzése Korom Mihály KB titkár részére a „Pótmérkőzés" című kötetben megjelent „állásfoglalásról"
1983. december 7.
Magyar Szocialista Munkáspárt KB KAC/1121/6/1983. sz.
Közigazgatási és Adminisztratív Osztály Készült 2 példányban
[Kézírással:] Korom elvtárstól az eredeti példány nem érkezett vissza. Irattárba!
1985. 01. 07.
Feljegyzés
dr. Korom Mihály elvtárs részére
Az ún. Totó-üggyel foglalkozó Pótmérkőzés című könyv megjelentetésének körülményeivel kapcsolatban tájékozódtunk a Belügyminisztérium, a Legfőbb Ügyészség, valamint a KB Agitációs és Propaganda, továbbá Tudományos Közoktatási és Kulturális Osztályának illetékeseinél. Az ügyben az alábbiakat lehetett megállapítani.
•1. A könyv megírásának ötletét Erdős Ákos, az Ifjúsági Lapkiadó V. Ságvári Endre könyvszerkesztőségének szerkesztője vetette fel. Az ötlet alapján a Belügyminisztérium Lakatos András rendőr főhadnagynak, a Magyar Rendőr, továbbá Láng Zsuzsa, a Heti Világgazdaság újságírójának engedélyezte az anyaggyűjtést. A könyv megjelentetését eredetileg a jogerős bírósági ítélet meghozatala utáni időre tervezték, de utóbb kiadó - a közvélemény mielőbbi informálásának érdekében - a korábbi megjelenést szorgalmazta. Ez ellen a Belügyminisztérium és a KB Agitációs és Propaganda Osztálya érdemi kifogást nem emelt, így a könyv végül is 1983 júniusában megjelent.
•2. A könyv 60-61.oldalán szereplő, a cselekmény jogi minősítésével foglalkozó dokumentum szószerinti másolata ennek a feljegyzésnek, amelyet az 1983. januárjában a Legfőbb Ügyészségen tartott megbeszélésről készítettek. E feljegyzés egy példányát megkapta a Belügyminisztérium jelenlevő képviselője is, aki az iratot a Budapesti Rendőrfőkapitánysághoz, egy másolatát pedig a Tolna Megyei Rendőrfőkapitánysághoz továbbította. Ez utóbbit tévedésből a nyomozati iratokhoz fűzték. Emiatt a felelősök figyelmeztetésben részesültek.
•3. A bűnügyben - mind Budapesten, mind Szekszárdon - 1983. március 30-án befejeződött a nyomozás. A vádiratot pedig május 10-én nyújtották be. A könyv június végi megjelenését is figyelembe véve alaposan feltehető, hogy a szerzők a nyomozás ideje alatt, rendőrségi forrásból jutottak az említett dokumentumhoz ez azonban - kétséget kizáró módon - csak további vizsgálattal lenne bizonyítható.
•4. Javasoljuk, hogy Korom elvtárs értsen egyet azzal, hogy az ügyet további vizsgálat nélkül lezárhassuk. Véleményünk szerint ugyanis a jelen adatok elegendők ahhoz, hogy az ügy tanulságait a bűnüldöző és igazsági, továbbá az ügyben érdekelt egyéb szervek levonhassák.
Budapest, 1983. december 7.
Varga Péter
Jelzet: MNL OL M-KS 288. f. 31. cs. 1983/1. ő. e. - MSZMP Központi Szervei, Közigazgatási és Adminisztratív Osztály - aláírt, eredeti.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 02.
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő