N. Lajos és társai, köztük 1956-os forradalmárok is, „Igazságot Magyarországnak”, „A nemzeti függetlenségért küzd a...Tovább
Bundabotrány 1983-ban
Pártvizsgálat adatok kiszivárogtatásáért
"Különösen nagy kárt okozó csalást miatt a Fővárosi Bíróságon folyamatban levő ún. „totóügyben" tudomásunkra jutott, hogy egyes vádlottak védői [...] hangoztatták: ebben a kérdésben a nyomozás során már előzetes közös állásfoglalás történt a Legfőbb Ügyészség és az ügyben másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság között. Érvelésük alátámasztására Lakatos András és Láng Zsuzsa szerzők Pótmérkőzés című könyvében írtakra hivatkoztak. [...] a könyv a nyomozati anyagok ismeretében, részletesen tárgyalja a „Totó"-ügyek történetét, ismerteti vádiratot, és részleteket közöl a nyomozati jegyzőkönyvekből."
2.
Belügyminisztériumi feljegyzés a pótmérkőzésben megjelentetett nyomozati anyagokról
1983. október 11.
Feljegyzés a „Pótmérkőzés" című könyv megjelenéséről
A különösen nagy kárt okozó csalás miatt folyamatban lévő ún. „Totó" ügyben az Országos Takarékpénztár vezérigazgatója bejelentése alapján 1982. június 24-től operatív előkészítő eljárást folytatott a budapesti Rendőrfőkapitányság, bevonva az illetékes megyei szerveket. A nyomozást előzetes egyeztetés után mind Budapesten, mind Szekszárdon 1982. december 15-én rendelték el, az eljárást 1983. március 30-án fejezték be, és az ügyészség 1983. május 10-én adta ki a vádiratot.
Az ügy jellegére, a közvélemény várakozására tekintettel a Belügyminisztériumban propagandaterv készült, melynek alapján 1983. februárban a napilapokban kommüniké jelent meg, 1983 március végén a rádió egy órás műsort
, a Kék fény 1983 áprilisi adásában foglalkozott a totócsalási üggyel.Riportkönyv megírásának ötletével Erdős Ákos, az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat Ságvári Endre Könyvszerkesztőségének vezetője jelentkezett. Jóváhagyás után a kiadók kötelezték magukat, hogy a kiadás időpontja nem előzi meg a jogerős bírósági ítéletet, beleegyezés nélkül semmilyen formában nem publikálják az összegyűjtött anyagot.
A Belügyminisztérium ugyan nem tervezte könyv kiadását, de az ötletben megfogalmazott feltételek alapján engedélyezte az adatgyűjtést Lakatos András rendőr főhadnagynak, a Magyar Rendőr újságírójának és Láng Zsuzsá[nak], a Heti Világgazdaság újságírónőjének.
A könyv 1983. június végén, az elsőfokú bírósági tárgyalások előtt megjelent. A szerkesztőség azzal az indokkal szorgalmazta a megjelenést, hogy az eredeti megállapodáshoz képest megváltoztak a feltételek, mert a nagyközönség a
és a rádióból már megismerte az ügyet, valamint a jogerőre - a várható fellebbezések folytán - legalább egy évet kell várni.A Belügyminisztérium illetékes vezetését kész tények elé állították, mert a KB Agitációs és Propaganda Osztályának - Karvalics László elvtárs - hozzájárulása után fordultak az engedély megadásáért.
Ladvánszky Károly rendőr altábornagy elvtárs, belügyminiszter-helyettes a következő megjegyzést tette az okmányra: „Ha a párt illetékesei nélkülünk áldásukat adták, akkor én mit tegyek? Mondjam, hogy nem helyeslem?"
Ami a könyv szakmai részét illeti - rendőri résznyomozati anyagok, vallomások, szembesítés stb. nyilvános megjelenése nem kifogásolható, mert a nyomozás érdekeit már nem veszélyeztették, a megjelenéshez - a rendőrtisztek kivételével az eljárás alá vontak hozzájárultak.
A könyvben több helyen szereplő, de kifejezetten a 60-61. oldalon megjelent Legfőbb Ügyészi, Legfelsőbb Bírósági közös állásponthoz a szerzők belügyi anyagokból nem juthattak hozzá.
Indokoltnak tartom ügyészi és bírói vonalon e kérdést tovább vizsgálni.
Budapest, 1983. október 11.
dr. Németh Ferenc
Jelzet: MNL OL M-KS 288. f. 31. cs. 1983/1. ő. e. - MSZMP Központi Szervei, Közigazgatási és Adminisztratív Osztály - aláírt, eredeti.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 21.
1967
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/5-6.
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.
Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.
Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.
Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.
Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.
Budapest, 2024. december 18.
Miklós Dániel
főszerkesztő