Svédország és Magyarország eltörli a két ország közötti vízumkényszert.Tovább
„Utász előtt nincs akadály..." 2.
„Az áthajózás másnap délutánján megérkezik a haditudósító szolgálat kocsijával Budinszki Sándor a magyar rádió riportere [...] most alig akadt munkám, volt időm szemmel kísérni Budinszki ténykedését, amelyben több volt a blöff, úgy mozzanatokban, mint szövegben, mint a valós helyzet. Most döbbenek rá, hogy milyen más látni egy riport helyszínét és más hallani a riporter szájából. [...] Pethő százados rakodó tiszt, a rakpartnak közelébe sem engedte, így a hátrább várakozó páncélosok között, mesterségesen mímelt motorzajjal és a hozzáadott saját lelkesítő szövegével érzékelteti a komprakodást."
Május
1941. május 28. Szolnok
A hajnali órákban visszajöttem 10 napos szabadságomról. Az irodába visszazökkentem a régi munkámba. Van már egy újonc írnok is, ki engem pótolt, amíg oda voltam.
A v[issza]m[aradó] k[ülönítmény] irodában nagy munka folyik. A tartalékos állomány kartonjait rendszerezik, és mozgósítandó alakulatok szerint csoportosítják,
ellátva, melyre csak a dátumbélyegzőt kell a postázáskor ráütni.A laktanyai élet a szokásos mederben folyik a megszokott formában. Nálunk a zászlóalj irodán is megvan a mindennapi írni, postázni való, amely egésznap lefoglal bennünket munkaidő alatt.
Nagy Gyula törzsőrmester irodafőnököm minden reggel átnézi a laktanyába járó napilapokat, és ha tartalmukról véleményét nem is közli velünk, látni rajta nemtetszését a leírt eseményekkel kapcsolatban. Ti., katona nem foglalkozhat a világ eseményeivel! Június hó 20-án a vmk. iroda parancsot kap, hogy a 152. gépkocsizó utász zászlóaljtörzset újból mozgósítsa, SAS behívóval, melyet a délutáni postával el is küldtek. Ezen irodában dolgozó barátaim közlik velem, hogy készüljek, mert a zászlóaljtörzsnek újból én leszek a zászlóaljírnoka. Nem tudjuk, hogy miért van e mozgósítás. A laktanyában nem hallani semmiről. Irodafőnököm méltatlankodik is hogy már megint itt hagyom, újra gondoskodhat helyettem másról. Június 22-én megkezdődik a mozgósított tartalékosok bevonulása és az alkalmassági vizsgák után a felszerelésük is. 24-én a rádió bejelenti a hírt, hogy a németek megtámadták a Szovjetuniót a Keleti-tengertől a Kárpátokig húzódó vonalon és a hadműveletek tervszerűen folynak. A román erők Besszarábiában ugyancsak előrenyomulóban vannak. Hírek szerint a szovjet már hetek óta nagy erőket vonultatott fel a nyugati határain, hogy alkalmas pillanatban, katonai hatalmát Európára is kiterjessze és bolsevista rendszerét itt is meghonosítsa. Ezt előzte volna meg a németek támadása? A mozgósítottak bevonulása 26-ig tart, mert öt vármegye területéről kell összejönni a létszámnak, és sokan a családi ügyeik rendezése végett és a nagyobb távolság miatt későn érkeznek. Gépjárműveink újból behívott polgári gépkocsiból fog állni, melyre kincstári rendszám és jelzés kerül. Rendkívüli hír! Kassára szovjet repülők bombát dobtak. Az eset miatt tiltakozás, amit orosz részről tagadnak. Emiatt 27-én bejelentik a magyar-szovjet hadiállapotot! Most már tudjuk mozgósításunk okát. Bizonyára voltak, akik ezt már jó előre tudták. A szolnoki VI. utász zászlóaljal csak ezt a mi zászlóaljtörzsünket mozgósítják. A bevonuló tartalékosok kb. 50 %-a az ápr[ilis]i mozgósításkor is bent voltak. Most még több az öregebbek száma, mint a tavaszon volt. Mivel zászlóaljparancsnoknak ismét Nyisztor őrnagyot vezényelték ide az időskorúak miatt újból tiltakozott Hoós alezredes-nél, kérve fiatalabbakkal való leváltásukat, de csak ígéretet kapott. „Mit kezdjek én aggastyánokkal egy háborúban?", mondta. Ugyancsak behívták újra az „öreg" Faller századost, Ács hadnagyot és Ferenci karpaszományos őrmestert, ki ismét a gh. főnöki posztot tölti be. Ezek után érthető Nyisztor őrnagy méltatlankodása. Most sem az ő rugalmasságához való ez az összetétel. A hónap végére a behívott gépjárművek menetkészen állnak, rendeltetésüknek megfelelően felszerelve. Katonaszemmel nézve furcsa látvány ez a különböző típusú és színű gépj[ár]mű park. Most is - mint már az előző két mozgósítás alkalmával - tapasztaltam az emberi kapcsolatok hamar kialakulnak, barátivá válnak, de nem a fegyelem és a kölcsönös tisztelet rovására. Az idős tisztek intézkedései is baráti hangnemben nyilvánulnak meg, mely fokozza az emberekben a személyük iránti szimpátiát. Én, mint tényleges időmet töltő katona, most harmadszor élem már meg ezt a laktanyaitól eltérő baráti, de mégis katonás szellemet. Beosztásomnál fogva, nap mint nap mindenkivel kapcsolatom van és a tiszteken kívül rendfokozatra való tekintet nélkül az idősebbeket bácsinak szólítom, a fiatalabbakkal tegeződöm.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 29.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő
