„Utász előtt nincs akadály..." 2.

Béres Lajos naplója - második rész

„Az áthajózás másnap délutánján megérkezik a haditudósító szolgálat kocsijával Budinszki Sándor a magyar rádió riportere [...] most alig akadt munkám, volt időm szemmel kísérni Budinszki ténykedését, amelyben több volt a blöff, úgy mozzanatokban, mint szövegben, mint a valós helyzet. Most döbbenek rá, hogy milyen más látni egy riport helyszínét és más hallani a riporter szájából. [...] Pethő százados rakodó tiszt, a rakpartnak közelébe sem engedte, így a hátrább várakozó páncélosok között, mesterségesen mímelt motorzajjal és a hozzáadott saját lelkesítő szövegével érzékelteti a komprakodást."

Május 

1941. május 28. Szolnok

A hajnali órákban visszajöttem 10 napos szabadságomról. Az irodába visszazökkentem a régi munkámba. Van már egy újonc írnok is, ki engem pótolt, amíg oda voltam.

A v[issza]m[aradó] k[ülönítmény] irodában nagy munka folyik. A tartalékos állomány kartonjait rendszerezik, és mozgósítandó alakulatok szerint csoportosítják, 

 ellátva, melyre csak a dátumbélyegzőt kell a postázáskor ráütni.

A laktanyai élet a szokásos mederben folyik a megszokott formában. Nálunk a zászlóalj irodán is megvan a mindennapi írni, postázni való, amely egésznap lefoglal bennünket munkaidő alatt.

Nagy Gyula törzsőrmester irodafőnököm minden reggel átnézi a laktanyába járó napilapokat, és ha tartalmukról véleményét nem is közli velünk, látni rajta nemtetszését a leírt eseményekkel kapcsolatban. Ti., katona nem foglalkozhat a világ eseményeivel! Június hó 20-án a vmk. iroda parancsot kap, hogy a 152. gépkocsizó utász zászlóaljtörzset újból mozgósítsa, SAS behívóval, melyet a délutáni postával el is küldtek. Ezen irodában dolgozó barátaim közlik velem, hogy készüljek, mert a zászlóaljtörzsnek újból én leszek a zászlóaljírnoka. Nem tudjuk, hogy miért van e mozgósítás. A laktanyában nem hallani semmiről. Irodafőnököm méltatlankodik is hogy már megint itt hagyom, újra gondoskodhat helyettem másról. Június 22-én megkezdődik a mozgósított tartalékosok bevonulása és az alkalmassági vizsgák után a felszerelésük is. 24-én a rádió bejelenti a hírt, hogy a németek megtámadták a Szovjetuniót a Keleti-tengertől a Kárpátokig húzódó vonalon és a hadműveletek tervszerűen folynak. A román erők Besszarábiában ugyancsak előrenyomulóban vannak. Hírek szerint a szovjet már hetek óta nagy erőket vonultatott fel a nyugati határain, hogy alkalmas pillanatban, katonai hatalmát Európára is kiterjessze és bolsevista rendszerét itt is meghonosítsa. Ezt előzte volna meg a németek támadása? A mozgósítottak bevonulása 26-ig tart, mert öt vármegye területéről kell összejönni a létszámnak, és sokan a családi ügyeik rendezése végett és a nagyobb távolság miatt későn érkeznek. Gépjárműveink újból behívott polgári gépkocsiból fog állni, melyre kincstári rendszám és jelzés kerül. Rendkívüli hír! Kassára szovjet repülők bombát dobtak. Az eset miatt tiltakozás, amit orosz részről tagadnak. Emiatt 27-én bejelentik a magyar-szovjet hadiállapotot! Most már tudjuk mozgósításunk okát. Bizonyára voltak, akik ezt már jó előre tudták. A szolnoki VI. utász zászlóaljal csak ezt a mi zászlóaljtörzsünket mozgósítják. A bevonuló tartalékosok kb. 50 %-a az ápr[ilis]i mozgósításkor is bent voltak. Most még több az öregebbek száma, mint a tavaszon volt. Mivel zászlóaljparancsnoknak ismét Nyisztor őrnagyot vezényelték ide az időskorúak miatt újból tiltakozott Hoós alezredes-nél, kérve fiatalabbakkal való leváltásukat, de csak ígéretet kapott. „Mit kezdjek én aggastyánokkal egy háborúban?", mondta. Ugyancsak behívták újra az „öreg" Faller századost, Ács hadnagyot és Ferenci karpaszományos őrmestert, ki ismét a gh. főnöki posztot tölti be. Ezek után érthető Nyisztor őrnagy méltatlankodása. Most sem az ő rugalmasságához való ez az összetétel. A hónap végére a behívott gépjárművek menetkészen állnak, rendeltetésüknek megfelelően felszerelve. Katonaszemmel nézve furcsa látvány ez a különböző típusú és színű gépj[ár]mű park. Most is - mint már az előző két mozgósítás alkalmával - tapasztaltam az emberi kapcsolatok hamar kialakulnak, barátivá válnak, de nem a fegyelem és a kölcsönös tisztelet rovására. Az idős tisztek intézkedései is baráti hangnemben nyilvánulnak meg, mely fokozza az emberekben a személyük iránti szimpátiát. Én, mint tényleges időmet töltő katona, most harmadszor élem már meg ezt a laktanyaitól eltérő baráti, de mégis katonás szellemet. Beosztásomnál fogva, nap mint nap mindenkivel kapcsolatom van és a tiszteken kívül rendfokozatra való tekintet nélkül az idősebbeket bácsinak szólítom, a fiatalabbakkal tegeződöm.

 

Ezen a napon történt április 16.

1944

Második világháború: a brit–amerikai szövetséges légierő bombázza Belgrádot, 1100 ember hal meg.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.

Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.

Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.

Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.

Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. február 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő