„Utász előtt nincs akadály..." 2.

Béres Lajos naplója - második rész

„Az áthajózás másnap délutánján megérkezik a haditudósító szolgálat kocsijával Budinszki Sándor a magyar rádió riportere [...] most alig akadt munkám, volt időm szemmel kísérni Budinszki ténykedését, amelyben több volt a blöff, úgy mozzanatokban, mint szövegben, mint a valós helyzet. Most döbbenek rá, hogy milyen más látni egy riport helyszínét és más hallani a riporter szájából. [...] Pethő százados rakodó tiszt, a rakpartnak közelébe sem engedte, így a hátrább várakozó páncélosok között, mesterségesen mímelt motorzajjal és a hozzáadott saját lelkesítő szövegével érzékelteti a komprakodást."

Augusztus 

Augusztus 1. péntek

Az éjszakát ismét a szabadban töltöttük, melynek csendjét hajnalban a vonalbeli fegyverek zaja törte meg. Alakulataink a hídon és a tengelyig érő homokban egész nap vonulnak. A zászlóaljtörzs a délelőttöt a Bug folyóban fürdésre és mosásra használta és 14 h-kor Szolgutovból áttelepül a túlparti Kasuvate-ba. Itt az irodát a főutcán egy üres, üzletszerű helyiségbe helyezzük, honnan minden mozgolódást jól látunk, ami az utcán folyik. A helység itt is csaknem lakatlan, piszkos, melynek közepén zömében zsidók laknak, kik nagy része elmenekült, míg az orosz nép a falu peremterületén lakik. A kiürítési parancsra elvonult lakosság itt is visszatér a megmenteni sikerült kevés holmijával, egy-két állatával. Alakulataink feladata a hozzánk tartozó területen lévő hhídjainkon a forgalom biztosítása. Az oroszok által hátrahagyott szükséghidak 8-16 t[onná]ra való helyreállítása, ill megerősítése, valamint a hozzátartozó utak karbantartása, valamint a Gyorshadtest sávjában lévő utak és műszaki építmények szemrevételezése.

 

Augusztus 2. szombat. Kasuvate

A zászlóaljtörzs felderítői anyagbeszerzésre indulnak a szükséghidak helyreállításához. A Gyorshadtest részére Faller százados út szemrevételezést végez. A déli órákban magyar huszárok vonulnak át a főutcán, melyek között felismertem Szilágyi Kálmán és Végh Mihály szoboszlói 

. A nap folyamán is több család tér vissza. A távolabbra menőknek a hidaknál néha várakozni kell a hídjavítási munkálatok miatt.

Idő: napos, meleg, délben kiadós záporeső.

 

Augusztus 3. vasárnap

A helyzet, mint előző nap. Délután fürdés, tisztálkodás a Bug-ban.

Idő: délelőtt záporeső, délután napos.

 

Augusztus 4. hétfő

Munkálatok, mint előző napokban. Ács hadnagy visszatér az út szemrevételezésekről. Mivel az általunk uralt térségben kizárólag földutak vannak, így járhatóságuk állandó ellenőrzést kíván, melyek karbantartása alosztályainkat nap mint nap leköti. Hihetetlen óriási távolságra található csak műút, az is mind a cári idők alatt épült.

 

Augusztus 5. kedd

Jámbor hadnagy 10 h-kor a Golovaneszk-Josefpol-Puskov közötti útszakaszok szemrevételezésére indul. A mai postával érkezik meg a VI. utász zászlóaljtól a tizedessé való kinevezésem.

 

Augusztus 6. szerda

Jámbor hadnagy a tegnapi út szemrevételezésről megérkezik, és délután ismét kimegy a Danyilovo-Baksa-Lozuvatka-Moldovka-i útszakaszok és a Szinjuka pataktól Nyugatra lévő műszaki tárgyak szemrevételezéére. Tolotti alezredes hadtest 

. Megtekinti a hídépítési munkálatokat és ebédre a zászlóalj tisztikar vendége. Az oroszok által visszahagyott Gyemidovkai fahíd leszakadt. Helyreállítására intézkedés megtörtént. Az orosz túlerő Pervomajszk felől a gyengén támogatott német rajvonalat visszanyomta, mely támogatására a pihenő magyar  vetik be, amely Kasuvate át vonult fel és alkalmas helyen védőállásba helyezkedik. Ezután a mélyen benyomult orosz erőket három oldalról tűz alá vették, és megsemmisítették.

Délután sok menekült érkezik a helységbe.

 

Augusztus 7. csütörtök

A Gajvoron és Pervomajszk-ig vasútvonal üzembe helyezéséről megbeszélés folyik a 

 oszlop parancsnokával. Mivel a harcok miatt az aratás elhúzódott és a környéken megszűntek a harcok, a visszatért lakosság hozzánk fordult a jövőjüket illetően. Ti., eddig minden munka, a települések élete a központi kormányzat által kihelyezett komiszár hatalmi intézkedései szerint zajlott. Faller százados - aki tud velük beszélni - értésükre adja, hogy mi nem vagyunk illetékesek erre, de a munka és az élet továbbfolytatása érdekében válasszanak elöljárókat, és azok intézzék a község életét. Tekintettel az aratás sürgős beindítására, még a nap folyamán megválasztották a község vezetőit, kik megbeszélték a munka beindulását.

 

Augusztus 8. péntek

Nyisztor őrnagy és Faller százados szemrevételezik a Gajvoron-Pervomajszk-i vasútvonalat. Jámbor hadnagy visszaérkezik a kétnapos út szemrevételezésről. Gépkocsi jav[ítás] és karbantartás.

Idő: napos, meleg.

 

Augusztus 9. szombat

A lakosság már tegnap hozzáfogott az aratáshoz, mely ma még nagyobb lendülettel folyik. Eddig a kolhozban traktorvontatású aratógépekkel arattak, de a traktorokat a hadsereg elvitte ágyút vontatni, így a kézi kaszákat keresték elő, és azzal aratnak. A zászlóalj parancsnok a tegnapi vasút szemrevételezésükkor Gajvoronnál az oroszok által hátrahagyott j[ár]művekből egy üzemképes lánctalpas traktort és egy tehergépkocsit szerzett a gépkocsipark bővítésére, a traktort a sáros utakon elakadt j[ár]műveink vontatására, melyek ma meg is jöttek. Így az eléggé zsúfolt tehergépkocsik málháit megosztottuk. Van a zászlóaljtörzsnél két polgári ruhás, motorhoz értő szökött orosz katona, kik vállalták a két j[ár]mű vezetését. Eddig is a g[ép]j[ár]művek között tevékenykedtek. Abban a reményben csatlakoztak hozzánk, hogy egyszer velünk együtt hazajutnak családjukhoz. Reggel 8 h-kor parancs érkezik, hogy az összes alosztályokkal vonuljunk Pervomajszkba. Ezután a hadihidak lebontatnak, csak a szükséghidak maradnak. Menetkészültség elrendeltetik. Az ittlétünk ideje alatt mindennap sok hadifoglyot kísértek át a községen a fogolytáborokba.

 

Augusztus 10. vasárnap

A Kazavcsin és Lugovói szükséghidak építésének befejezése, a kasuvatei híd lebontása után alosztályainknál is menetkészültség. A szemrevételezésre küldött Jámbor hadnagy gyomorvérzéssel a 18. dandár egészségügyi oszlopához ment. (Ez a feszített tempó nem idős embernek való.) A zászlóaljparancsnok még mindig a vasút szemrevételezésre ment. Vasárnap lévén nem aratnak, és a környéki dombokon lakók - a helyreállt nyugalom folytán- benépesítették a helységet, mely ittlétünk óta még nem volt ilyen. A fiatalság a Bug partján sétál vagy fürdik.

Idő: derült, napos, meleg.

 

Augusztus 11. hétfő. Pervomajszk

A lakosság már kora reggel folytatja az aratási munkát. 7 h-kor indulunk Pervomajszkba. Az utakon végig hihetetlen mennyiségű elpusztult orosz hadianyag gépekben, fegyverekben, lőszerben. Számos katonasírok jelzik azon csaták nyomait, melyről az aug. 6-i feljegyzésemben megemlékeztem. Szinjukánál ismét heves harcok nyomai fogadnak. Óriási fogolytábor, igen sok német katonasír, amely egy része a templomkertben van szép sírhalmokkal, melyek még frissek. Az itt értesült hírek szerint itt pusztult el 

 marsall híres lovashadosztálya, mellyel megrohamoztatta a támadásra kész magyar páncélokat. Az ütközet helyszínén ló és emberhulla tömeg, melyek eltakarítása folyamatban van. Ilyen borzalmas látványban ez ideig még nem volt részünk. Az itt töltött néhány perces pihenő alatt megtudjuk, hogy az ütközet alatt elhullott lovak 50%-a sebesülve vergődött a földön, melyeket agyon kellett lőni, hogy szenvedésüktől megszabaduljanak. A déli órákban érkezünk Pervomajszkba. A város a Bug és Szinjuka torkolatánál fekszik. Az utóbbi folyón nagy vízi erőmű. A város birtokbavételéért súlyos harcok folytak, melyek következtében majdnem minden épület kiégve, rombadőlve. A lakosságtól csaknem teljesen kihalt, de annál élénkebb az átvonuló német, magyar, olasz katonai egységektől. Szállásunk egy elhagyott üres szanatóriumban vált lehetővé, ahol borzalmas felfordulás fogadott bennünket. A zászlóaljparancsnok a tegnapi vasút szemrevételezésről ma utolért bennünket.

Idő: napos, meleg.

 

Augusztus 12. kedd. Pervomajszk

A német 

 felfegyverzi a városban megalakult nemzetőrséget. 8 h-kor parancs érkezik a zászlóaljtörzsnek a Konsztantinovkán át Vosznyeszenszkbe vonulására. A menetkészültség elérése után az első rész 14 h-kor elhagyja a várost. Én a vonatparancsnokkal, négy személygépkocsi javítása végett visszamaradok.

 

Augusztus 13. szerda. Vosznyeszenszk

6 h-kor a visszamaradt résszel mi is elindulunk Vosznyeszenszkbe. A várost elhagyva a már megszokottat látjuk. A visszavonuló vagy bekerített orosz csapatokat ért támadás következtében elpusztult vagy kiégett gépjárművek, harckocsik a bennük megszenesedett legénység holtteste borzalmas látvány. Az útmentén itt is sok a ló hulla, melyek a meleg időben oszlásnak indulva kellemetlenné teszik a levegőt. A szerencsétlen lakosság nem tudja, mit csináljon, arasson vagy dögöt temessen, mert mindkettő végzése szükségszerű. Az utakon csapatok nyomában vonul előre, míg az útmentén az elmenekült és visszatérő családok karavánjai igyekszik[!] a lakóhelye felé. Migijan-Sztyepanovka-Konsztantinovka kisközségek a Bug partján, melyeket mintha elkerülték volna a harcok. Ugyanez nem mondható már el Alexandrovka kb. 20 000 lakosú helységre, amelynek birtokba vételéért heves harcok folytak. 11 h-ra érkeztünk Vosznyeszenszkbe, mely szintén sokat szenvedett, főleg légitámadásoktól. Utcák egész sora leégve. A pályaudvar, gyárak, számos nagyépület esett áldozatul a heves támadásoknak. Állítólag 50 Stuka támadta egyszerre. Egy volt gyermekszanatóriumban találtunk szállást a város szélén. Délután szállásunktól nem messze megnéztünk egy találat ért légoltalmi pincét, hol a hullák még bent voltak. Borzalmas látvány volt.

  

Augusztus 14. csütörtök. Áp. ua.

Éjfél után ellenséges légitámadás a város ellen. Bombák közelünkbe is hullottak. Kár nem történt. Egyik századunk Szvatrockoje-ban szükséghidat épít. 15 h-kor parancs érkezik, hogy zászlóaljunk vonuljon Mihajlovkára, hogy a zászlóalj szűkebb törzse - mellyel én is mentem - 20 h-ra beérkezett. A helység 2 sor házból álló csendes kis falu a Bug partján, hol az iskolába és házakhoz szállásolunk be, ahol helyet találunk a családokon kívül egy-két személyre. Úgy látszik, hogy hosszabb ideig maradunk, így deszkapriccs fekvőhelyet készítünk. Mivel élelemellátásunk kifogástalan, így az e hiányban szenvedő háziaknak is tudunk juttatni belőle, amiért igen hálásak. Főleg a kenyérhiány a legkatasztrófálisabb, amit főtt burgonyával pótolnak. Iszonyatos mindenütt az élelemhiány. A falvakban bolt sehol nincsen. Elmondásuk szerint a legszükségesebb sóért is több helyütt kétnapi járóföldre lévő város vagy nagyobb településre kell menni gyalog.

 

Augusztus 16. - 20-ig. Mihajlovka

16-án Nyisztor őrnagy Kirovográdra megy egy német egészségügyi oszlophoz fogkezelés végett. A zászlóaljtörzs legénysége karbantartást végez és a Bug folyóban tisztálkodik. 17-én a 152. kerékpáros utászszázad a Gyorshadtest részére szemrevételezi a Novaja-Ogyessza - Nyikolajev, Novaja-Ogyessza - Novo-Smidtovka - Kaszperovszkij - Kandibina útszakaszokat. Faller százados a Trockoje-ban épülő szükséghidat szemléli meg. (Bámulom ezt az 50 éves embert, hogy ilyen jól bírja a mindennapi ideg és fizikai megpróbáltatásokat!) 18-án a 151. kerékpáros utászszázad a Trockoje-i szükséghidat építi. A 152. kerékpáros utászszázad a Voszjatszkoje Északtól DK-i irányban fekő Novo Dancig-ig terjedő területsávot szemrevételezi. A zászlóalj többi része pihenőben. Tisztálkodás, fürdés a Bugban.

 

19-én

A gh. főnök gyümölcs és zöldség felderítésre indul egy a környéken lévő kertészetbe, hol már nem talál semmit. D. átkísérik a falun a Nyikolajev-i harcokban fogságba került hadifoglyokat, kb 4-5000 fő. Ez még csak egy részük. 11:30 h-kor parancs érkezik futár útján, hogy a zászlóaljtörzs, alakulataival együtt vonuljon Krivoj-Rog-ba. Útvonal: Novaja-Ogyessza-Jelanez-Olgopolje és Kazanka-n át. A szálláscsinálók azonnal indulnak.

 

Augusztus 20.

Utolsó napunk Mihajlovkán, holnap indulunk. Faller százados előre megy útjelzésre. Ti. egyes alakulatok különböző felségjelet készítettek, amit az útkereszteződéseknél, útelágazásoknál leállított oszlopokra az irány felé állítva felszegeznek, hogy az odaért alakulat melyik irányba folytassa útját. Az elvon[ulás]ra az előkészület megtörtént.

 

Augusztus 21. csütörtök

6 h-kor indulás. Én az őrnagy vezetésével a szűkebb törzzsel megyek. Ács hadnaggyal az őrnagy kocsijában utazunk. Novij-Bug helységben ebédszünet, mely után 14 h-kor indulás és 20 h-ra elérjük Krivoj-Rog-ot. A zsúfolt forgalmú nagyvárosban elvétettük az irányítótáblát, így szállásunkat nem találva a 150. híradó zászlóaljnál töltjük az éjszakát. Az elmúlt napok időjárása ma esti száraz, meleg, napos.

 

Augusztus 22. péntek. Krivoj-Rog

Reggel megkeressük a szállásunkat, mely az Ulica Marxovkán egy emeletes épületben van. A város szép, több gyárral, kb. 200 000 lakossal, kiktől élénkek az utcák. Harcok nyomai a városon nem láthatók, erre vall a lakosság hangulata is. A németek kezdik a gyárakat beindítani. Délután kb. 3-4000 foglyot kísérnek át a városon. Szomszédunkban van egy német tábori kórház, melyből délután 2 német katonát temetnek, melyre kivonult egy kisebb díszegység is. A járókelők közül sokan nézték végig a temetési menetet.

Idő: borult, délután esős.

 

Augusztus 23. szombat. Áp. ua.

Dálnoki Miklós Béla vezérőrnagy hadtestparancsnok és Nyisztor őrnagy a mai nap szemrevételezésre mennek a Dnyeper folyó Zaporozsje körüli partvidéke, Tomakovka felőli oldalát. Faller százados és 

 pedig út és műszaki tárgyak szemrevét[elezésére], ill. felderítésére indulnak. A városban élén az utcai élet. Sok az átvonuló és rövid pihenőket tartó, német, magyar, olasz alakulat, kikkel hamar ismeretséget kötne a járókelők. Az átvonulások kisebb megszakításokkal egész nap tartanak, valamint a hadifoglyok táborba kísérése. Idő: délelőtt borult, délután derült.

 

Augusztus 24. vasárnap. Áp.: ua.

A tegnap szemrevételezésre ment Faller százados és Molnár hdpr. délelőtt visszatértek. A zászlóaljtörzs Tetra oltást kap. Vasárnapra való tekintettel az utcákon a lakosságtól élénk az élet. A katonákhoz barátságosak (különösen az iskoláskorúak), és elbeszélik eddigi életük folyását, és érdeklődnek a mi hazai életkörülményeink után, természetesen tolmács segítségével. Ez nem nehéz, mert köztünk szép számmal vannak Békés megyei szláv anyanyelvű bajtársak.

Idő: derült, napos, este kissé hűvös.

 

Augusztus 25. hétfő. Áp.: ua.

Javítás, karbantartás. Csapatok átvonulása. Különös esemény nincs.

Idő: szórványosan gyenge záporok.

 

Augusztus 26. kedd. Áp.: ua.

A Gyorshadtesttől parancs érkezik, hogy a zászlóalj az összes alárendelt alakulataival meneteljen Dnyepropetrovszkba, és jelentkezzen a 627. német utász ezred parancsnokánál. Menetintézkedést kiadjuk, egyben elrendeljük a menetkészültséget.

Idő: derült, napos.

 

Augusztus 27. szerda. Dnyepropetrovszk

6h-kor indulás Krivoj-Rog-ból. A zászlóaljparancsnokság a törzzsel együtt vonul az összes alárendelt alosztályaival és a 151. hadihíd-csoport összes hadihíd-oszlopaival. A várost elhagyva, kb. fele útig a harcoknak jóformán semmi nyoma, csak Krasznopolje-nál látható már a Dnyepropetrovszkért vívott csaták nyomai. E vidéken nem búza, hanem kukoricatáblák borítják a határt, ameddig csak ellátni. A zászlóalj szűkebb törzs, mellyel én is jövök, az őrnagy vezetésével 12 h-ra eléri a várost. A város D-i bejárata előtt látható a városvédő orosz csapatok által felállított és itt hagyott tankcsapdák és földbeásott tankok, viszont a kukoricásban már német messze hordó ágyúk nyújtogatják csövüket, szórványosan tüzelve a ma reggel túlpartra szorított ellenségre. A németek alaposságára vall, hogy az elindulásunkkor, már Krivoj-Rog-ban megkaptuk utcanév és házszám szerint szálláshelyünk címét, pedig csak a hajnali órákba foglalták el a várost. Az útkereszteződésekben német tábori csendőrök irányítják a forgalmat, mintha mindent ismernének már a városban. Az ők irányításával [!] jutunk el az Ulica Lipnyeszkaja utcába [!], ahol a megadott házszám egy üres (kb. banképület volt) épület van számunkra kijelölve, amelyet birtokba is veszünk. Kellemetlen érzésünk van e nagyváros teljes kihaltsága miatt, mivel az utcán egy-két jövő-menő német katonán kívül senki. Még nem tudjuk mi itt a helyzet, de a sejtésünk rossz. Feljárjuk az emeletes épületet, kijelöltetik minden helyiség funkciója és megkezdjük a beszállásolást, ebbe a csupa irodahelyiségekből álló épületbe. Fekvőhely csak az íróasztalok vagy a padló, szalmazsák a pokróc, takaró a köpeny, vagy fordítva. Ideérkezésünk után Nyisztor őrnagy elment jelentkezni a Dnyeperi hídfőben lévő német utászoknál. Ez idő alatt rossz sejtésünk valóra is válik, mert szovjet bombázó egység repül a város felé, melyeket két német vadászgép - mielőtt bombáikat ledobták volna - szétszórt, hármat az ötből le is lőttek. A zászlóaljparancsnok visszatérve Ács hadnaggyal 

 jelentkeznek, ki a szívélyes üdvözlet után tájékoztatja őket az itteni műszaki helyzetről és leendő feladatokról. A mai naptól kezdve a  vezette 1. német páncélos csoport kötelékébe tartozó 511. német utászezredhez tartozunk. Élelmezést is tőlük kapunk. A zászlóaljparancsnokunk még részletes szemrevételezést tesz a Dnyeperi hídfőben. Megérkezésünkkor feltűnést keltettünk az itt lévő német katonák körében, kik eddig nem találkoztak magyar katonával. Megtudva jövetelünk célját, rövid idő múlva valahonnan egy kb. 100 literes hordó bort gurítottak végig az utcán és be a szállásunk udvarára, amelyből csak „kéztől" kapunk a gh. által elosztva több alkalomra. A város a Dnyeper jobb partján terül el, kb. 5-600 000 lakosú. A város fekvése, területi elrendezése, a cári időbeli épületeinek díszes formái jó hatással van a szemlélőre. A szállásunkig tartó úton alig találtunk kárt az épületekben. Egészen más a kép szállásunktól a Dnyeper felé eső részen. A folyóval párhuzamosan fekvő utca csaknem teljesen romba dőlve, kiégve. Több helyen még most is égnek a felgyúlt raktárak, gyárak, olajtartályok. A Dnyeperen volt két 1200 m-es köz- és vasúti híd, melyek lerobbantva fekszenek a vízben. Ezenkívül még kettő hátrahagyott tutajhíd van, az egyik derékba kettészakítva. A németeknek a túlparton sikerült - gyors átkeléssel - egy hídfőt létesíteni - kb. egy gyalogos ezred erősségűt -, mely állandó harcban áll az oroszokkal. E hídfőben lévő németek utánpótlásának átszállítását segíteni jöttünk mi is délelőtt. A zászlóaljtörzs tágabb része és az alosztályaink este 20 h-ra érkeztek be. Este élénk tüzérségi tevékenység volt mindkét részről.

Idő: meleg, napos.

 

Augusztus 28. csütörtök. Áp.: ua.

A hajnali órákban ellenséges tüzérségi tűz a városra. Szállásunk szomszéd épületét becsapódások érik. A zászlóaljparancsnok a felderítő rajjal szemrevételezni megy. Mivel az ellenség a túlpartról tüzérségi tűz alatt tudja tartani az innenső partot és a hidak környékét, így nehéz minden tevékenység a parton. Az alsó vasúti híd szemrevételezése nappal lehetetlen a rajtafekvő tüzérségi tűz miatt. 14 h-kor ellenséges tüzérségi tűz. 17-18 h között ellenséges légitámadás a hidakra, melyet az erős német légvédelmi lövegek visszafordulásra kényszerítettek. A sötétség beálltával ismét ellenséges tüzérségi tűz a városra. A nap folyamán a német vadászok 5 szovj[et] bombázót lőttek le, közülük egy a tutajhídra esett. Az ellenséges légitevékenység mindjobban érezhetővé válik. 23 h-tól erős légitámadás több hullámban a város ellen. Szállásunk melletti emeletes házat is bomba éri, mely romba dől. A lakók között néhány halott, több sebesült. Mivel éjjel légvédelem nincs, így egyes gépek egész alacsonyan repülnek. A zászlóaljtörzs távbeszélő csoportja összekötő vonalat épít a 

 palotában székelő német parancsnoksághoz. Az ellenséges légitámadások a hajnali órákig tartott. Gyújtóbombákat is dobtak.

 

Augusztus 29. péntek. Áp.: ua.

Századaink a repülőgépgyár udvarára anyagot hordanak és állítanak össze az alsó vasúti híd helyreállításához. 12, 13, 15, 17 h-kor ellenséges légitámadás a város ellen. Egész nap szórványos tüzérségi tevékenység mindkét részről. 21 h-tól csend állott be egész éjszakára. A város légvédelmét az légvédelmi ágyúk mellett csak két német vadászgép biztosítja. Ők éjjel is felszállnak. A nap folyamán 6 orosz bombázót lőttek le. A déli 12 órai ellenséges légitámadás során a zászlóaljunk vesztesége a 151. hadihídoszlopnál 2 halott, 12 seb[esült]. A 156. hadihídoszlopnál 1 seb. A 151. kerékpáros utászszázad 1 seb. Anyagi veszteség: 4 Hoffer vontató, 6 gerendakocsi és leégett 1 aljzat kocsi. Ezek a város ellen intézett orosz tüzérségi és légi támadások nap-nap után több épületkárt és a polgári lakosságban sok veszteséget okoznak. Mivel a harci tevékenység lent a folyón és két partján zajlik, nem értjük mi értelme a nagy kiterjedésű város össze-vissza történő lövetésének, bombázásának. A délelőtti csendben néhány itt élő magyar család keresett fel bennünket, hogy ha lehet, segítsünk rajtuk valami élelemmel, mert az oroszok teljesen élelem nélkül hagyták a várost. Mivel gh. főnök élelmessége folytán kiadós élelemkészletünk van, ígéretet kaptak rá, hogy az itt tartózkodásunk ideje alatt mindennap ebédet kapnak.

 

Augusztus 30. szombat. Áp.: ua.

Századaink feladata változatlan. A zászlóaljtörzs felderítő járőre szükséghíd-anyag felderítést végez. Ellenséges légi, tüzérségi támadások esetén szállásépületünk pincéjébe húzódunk. A hajnali órákban ellenséges tüzérségi tűz szórványosan. 8 és 13 h-kor ellenséges légitámadás, 17 h-kor erős ellenséges tüzérségi tűz, mely során szállásépületünk tetejét is találat érte. Kár csekély. Este szórványos tüzérségi tűz. 23 h-kor ellenséges bombatámadás a város ellen, mely során sok bombát dobtak. A nap folyamán egy sebesülés volt. Az oroszok város ellen intézett, esztelen támadásai óriási megpróbáltatásnak teszik ki e szerencsétlen lakosságot, amelyek miatt alig mernek az óvóhelyekről kijönni, hogy valahonnan élelmet szerezzenek ebben az élelem nélkül hagyott városban. A csendes idők alatt az utcákra tóduló, élelem után járó lakosság soraiból egy váratlan tüzérségi támadások áldozatot követel.

 

Augusztus 31. vasárnap. Áp.: ua.

Éjfél után másfél óráig tartó ellenséges tüzérségi tűz. A délelőtti légitámadás során egy lelőtt ellenséges bombázó rázuhant a túlparttal összeköttetést biztosító egyetlen tutajhídra, melyet erősen megrongált. 11 h-kor parancs érkezik Luschnig ezredestől, hogy a zászlóaljunk a vegyes köz- és vasúti híd előtt egy 

, az innenső parton egy 130 m-es kikötőhidat építsen, valamint állítsa helyre a lezuhant bombázó által kettészakított tutajhidat, melyet még az oroszok hagytak itt. Mivel zászlóaljunknak csak két százada van itt, így a tutajhíd helyreállítását a napokban ideérkezett olasz utászzászlóaljnak adta feladatul. Századaink beszüntetik előző munkálataikat, megkezdik a gyalogbürühíd építését, amely 8 órai váltással éjjel-nappal folyik. A helyzetből előre látható, hogy a munkálatok végrehajtás nehéz feladat lesz, mert az építendő területen és környékén igen erős tüzérségi tűz fekszik, éjjel pedig erős légitámadás alatt áll. A munkálatokat pedig minden körülmények között végre kell hajtani a hídfőben küzdő német csapatok utánpótlása és erősítése miatt, mely csak a bürühíd megépítésével lehetséges. 12 h-kor félórás ellenséges tüzérségi tűz, délután szórványos tüzérségi tevékenység mindkét részről. Este csend 23 h-ig. Ekkor 24 h-ig erős ellenséges légitámadás az átkelési helyek és a város egyes részei ellen, ejtőernyős rakétákkal. Éjjel a német légvédelem továbbra sem működik.

Zászlóaljunk vesztesége egy 

.

  

Ezen a napon történt március 28.

1914

Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább

1943

Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább

1945

A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább

1955

Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább

1969

Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő