Forrás

Szigorúan bizalmas!

A nagykátai járásbíróság elnöke

Tárgy: Az ítélkezés érdemleges felügyeletének hatékonyabb gyakorlása.

1950.El.III.G.28/5. szám.

A fenti tárgyban f. évi szeptember hó 16. napján Törvényszéki Elnök Úrnál a járásbíróságok vezetői részére tartott megbeszélésre, valamint ezt követőleg az 1950.Biz.65/2. számú utasításra hivatkozással jelentésemet az alábbiakban terjesztem elő:

A megbeszélt irányadó szervekkel a járási székhelyen, valamint — egyéb ügyekben történt néhány kiküldetés alkalmával — több községben megbeszélést tartottam, s eljárásom eredményéről, illetve a szerzett tapasztalatokról az alábbiakban számolok be:

A járás lakossága általában kis- és középparasztokból, ipari munkásokból s nagygazdákból áll. A lakosság jelentős százaléka Budapestre jár gyárakba dolgozni, de igen sok az ugyancsak túlnyomó részben naponta Budapestre utazó egyéb közületi alkalmazott (MÁV,

Ami a lakosság politikai beállítottságát, hangulatát, a népi demokráciához, illetve a szocializmushoz való viszonyát illeti, ebből a szempontból a járásba tartozó 17 községet hozzávetőlegesen 3 csoportba sorolhatjuk. Az első csoportba sorozom azokat a községeket, melyeknek a lakossága mind politikai beállítottság, mind ugyanebből a szempontból számításba vehető fejlődésképesség szempontjából jónak tekinthető s érzékük a szocialista társadalmi együttéléshez meglehetősen fejlett. Ezek:

1.) Szentlőrinckáta. Politikai szempontból a járás legjobb községe. Viszonya a népi demokráciához jó, a közösséget leginkább sértő beszolgáltatási és ezzel kapcsolatos bűnügyek nincsenek, a község típus bűncselekménye az engedély nélküli vágás és szállítás.

2.) Pánd. Politikailag igen jól áll, különösen iskolapolitikája jó, ebben a vonatkozásban a járásban első helyen áll. Innen fut be a legkevesebb bűnügy, ami van, rendszerint azt sem helybeliek, hanem idegenek követik el.

3.) Tápiószecső. A lakosság legnagyobb százaléka innen jár Budapestre gyárakba dolgozni és egyéb közületi vállalatokhoz. Ez a réteg a leginkább öntudatos része a politikailag egyébként is jól álló és fejlődésképes községnek, itt is az engedély nélküli vágás és szállítás a típuscselekmények.

4.) Szentmártonkáta. A felsorolt szempontokban Tápiószecsővel azonosan bírálható el, lakosságának összetétele azonos, legfeljebb annyiban van kissé elmaradva az elobbi községtől, hogy Nagykátához közeli fekvése s gazdalakosságának Nagykátára gravitálása következtében érződik rajta Nagykáta rossz hatása.

5.) Kóka. Politikailag fejlődoképes község, a közösségi szellem hiányára leginkább utaló beszolgáltatással kapcsolatos bűncselekmények nincsenek. Igaz, hogy a jövedéki kihágások (engedély nélküli dohányvágás és pálinkafozés) a valóságban a társadalmi tulajdon elleni súlyos cselekmények, azonban közismert, hogy a parasztság inkább virtust lát az ily cselekményekben, s ezért nevelésre szorul a község lakossága, különösen ebben a vonatkozásban. A járásban közismert, hogy a kókai szűzdohány és a kókai kisüsti pálinka a legjobb. Bár a jövedéki kihágások nem tartoznak a járásbíróság hatáskörébe, azonban éppen ezekkel a dolgokkal kapcsolatban ebben a községben követik el a legtöbb hatósági közeg elleni erőszakot (pénzügyőrök ellen), s így ezekben a bűnügyekben módja van a bíróságnak nevelő ítéletet hozni.

6.) Tápióbicske. A község lakosságának pártállása a járásban az átlagosnál jobb, s így ebbő a szempontból fejlődőképesnek tekinthető. A község lakossága által elkövetett bűncselekmények közt a földmíves szövetkezet sérelmére elkövetett sikkasztások dominálnak.

Mind a 6 felsorolt községben 1-1

A második csoportba sorozhatók azok a községek, melyekben a lakosság politikai fejlettsége általában kezdetleges fokon áll, vannak fogalmaik a népi demokrácia, s illetve a szociálizmus [!] célkitűzéseiről, azonban mindezekkel szemben általában közömböseknek tekinthetők. Jó népnevelő munka hasznos lenne. Ezek:

7.) Süly-Sáp (Az egyesítés elott Tápiósüly és Tápiósáp, két község volt.) A második csoportról fent általánosságban elmondottak illenek rá, ebben a csoportban azonban ez a község volna a leginkább fejlődőképes, mert a lakosság igen nagy százaléka jár Budapestre munkába. Ennek a községnek, valamint

8.) Farmos községnek fejlődőképességére az ad biztatást, hogy a közösség elleni bűncselekmények általában nem fordulnak elő, típuscselekménynek a különféle testi sértések tekinthetők. Farmosról kevesen járnak Budapestre, így ebben a községben különösen hasznos lehetne a falujárók és a népnevelők helyes munkája.

9.) Tóalmás. Ennek a községnek hátránya, hogy a forgalomtól meglehetősen kiesik, ennek ellenére politikailag közepesen áll, de kellő felvilágosító munka és népnevelés hiányában nem eléggé érett népi demokrácia és a szocializmus célkitűzéseinek felfogására. Általában nem bűnöző község.

10.) Tápióság. Politikai szempontból ebben a községben volna a legtöbb lehetőség, mert kulákjai nincsenek s a lakosság összetétele kis- és középparaszt, valamint gyári munkás, utóbbiak mind Budapestre járnak, s a község lakosságának tekintélyes százalékát teszik ki. Ez sem bűnöző község, s így itt sem jut sok szerep a bíróság nevelő munkájának. Helyes népnevelő munkára volna szükség.

Süly-Sápon 2, Tóalmáson 1 T.SZ.CS. működik, Farmoson és Tápióságon T.SZ.CS. nincs, s ez is a lakosság politikai éretlenségére mutat.

A harmadik csoportba sorozom azokat a községeket, melyekben a népi demokrácia szellemében megkívánt fejlődés nem kielégítő, ahol a föld jelentős része kulák kézben van, s melyekben leginkább érvényesül a reakció és a kulákság káros befolyása, itt van a legtöbb közösség elleni bűncselekmény, s ezért a bíróság is ezeknek a községeknek bűnözőivel szemben hozza a legtöbb és leginkább súlyos ítéleteket. Ezek:

11.) Nagykáta. Sok a kulák, sok a beszolgáltatással és begyűjtéssel kapcsolatos cselekmény. Magának a Pártnak az összetétele sem éppen kielégítő, sok benne a kispolgári elem (kiskereskedő, kisiparos), bár itt is volna lehetőség a fejlődésre, mert igen sok gyári munkás lakik itt, ezek Budapestre járnak s ott szerzett világnézeti tudásukat megfelelő népnevelő munkával továbbadhatnák.

12.) Tápiógyörgye. A járás leggazdagabb községe, ennek hatására a járás legértékesebb termőföldje. A lakosság nagy része kulák s a föld igen nagy része kulák kézben van. Egyebekben ugyanaz, mint Nagykáta, itt azonban személyes tapasztalatom szerint javulás várható, mert a helyi

13.) Újszilvás. Tápiógyörgye községből vált ki, erre is ugyanazok állanak, mint Tápiógyörgyére, bár itt a kulákok befolyása enyhébb, mert jobbára szegényparasztok települése, akik politikailag inkább éretlenek, s így jó népnevelő munkával kivonhatók a kulákbefolyás alól.

14.) Tápiószele. Nagykáta után a járás legnépesebb községe, azonban Tápiógyörgyénél szegényebb, bár itt is sok a kulák s ezeknek a befolyása erősebb, mint a felvilágosító munka. Innen került ki eddig a legtöbb beszolgáltatási bűnügy, de itt tapasztalható néha a baloldali elhajlás is. Itt van szükség leginkább a bíróság nevelő munkájára.

15.) Tápiószőlős. Tápiószele külső települése, nemrég alakult önálló községgé. Nagyjából ugyanaz a helyzet, mint Tápiószelén, azonban éppúgy, mint Újszilvásnál, itt is több a fejlődési lehetőség, mert nagyobb részben szegényparasztok településéből áll. A forgalomból kieső volta inkább az oka elmaradottságának s a kulák befolyásnak, mely egyébként csökkenőben van.

16.) Tápiószentmárton. Igen nagy határú község, a föld jelentős része kulák kézben van, s ezek befolyása ugyancsak erősebb, mint a felvilágosító munka. Itt is a beszolgáltatási bűnügyek dominálnak.

A harmadik csoportba tartozó községek közül Nagykátán mindössze 1 T.SZ.CS., Tápiógyörgyén és Újszilváson egy sem, Tápiószelén 1. T.SZ.CS. és 1 állami gazdaság, Tápiószőlősön 1. T.SZ.CS. és 1 állami gazdaság, Tápiószentmártonban 2 T.SZ.CS. és 1 állami gazdaság működik.

Jelentem tovább, hogy a vezetésemre bízott bíróság bírói kara a járás községeinek az irányadó szempontok szerinti általános helyzetét ismeri. A járási tanács, valamint a járási pártbizottság részéről minden esetben megkapjuk a szükséges tájékoztatást abban a vonatkozásban, hogy mik azok a szempontok, melyek a konkrét üggyel kapcsolatban helyi szempontból jelentősek, s ennek az együttműködésnek eredményeként a bíróság minden esetben már az ügy tárgyalása előtt tisztában van azokkal a körülményekkel, melyek a jelentősebb ügyekben akár általános helyi vagy politikai, akár valamely speciális szempontból lényegesek az ügy elbírálásánál s az alkalmazandó büntetésnél.

Ugyancsak megfelelően tájékozódik a helyi, illetve járási pártbizottság és a járási tanács az ügyek elintézésről, eddig ugyanis minden oly esetben, amikor az ügy jelentős volta miatt a bíróság tőlük felvilágosítást kért vagy ilyent tőlük már az ügy ideérkeztekor kapott, a Párt és Tanács részéről is volt jelen a tárgyaláson minden esetben előzetes értesítés folytán megfigyelő.

Ez az együttműködés továbbra is biztosítva van.

Kelt Nagykátán, 1950. évi október hó 30. napján.

         Dr. O. Károly
         a járásbíróság elnöke.

Jelzet: PML XXV. 1-a-2. 1. doboz 1950/65/6-5.