A kispesti SZDSZ vezető esete a munkásőr antennákkal

„Az elmúlt három hónapban [...] munkásőr laktanyák udvarán, beton alapokra helyezett acél antenna tartószerkezetet állítottak fel. [...]
Le kívánjuk szögezni, hogy jelen helyzetben, amikor az ország a demokratizálódás útjára lépett, és a független politikai szervezetek és pártok egyként követelik a munkásőrség teljes felszámolását, az MSZMP burkolt fegyveres hadseregének megszüntetését, teljesen oktalan és felelőtlen döntés újabb milliós nagyságrendű kiadásokkal terhelni a Nemzetet!"

Források

A kispesti SZDSZ szórólapjai a kerületet érintő kérdésekről

a.

Tájékoztató levél a budapesti parancsnok részére a kispesti SZDSZ szervezet Munkásőrség elleni támadásairól

MUNKÁSŐRSÉG BUDAPESTI PARANCSNOKSÁGA
Forró Dezső Parancsnok Elvtárs
Budapest

Tárgy: információ

Jelentem, hogy a kerületünkben az elmúlt hét során két alkalommal munkásőrséget is érintő szórólapokat juttattak el hozzánk, melyeket a Szabad Demokraták Szövetsége terjeszt.

Az egyik szórólapok főként a XIX. kerület 22. sz. tanácstag-választó körzet területén terjesztették - ezt egyik munkásőrünk juttatta el hozzánk 1989. 04. 21-én. (A benne foglaltakat Soós Kálmán elvtárnak 04. 22-én jelentettem.) a 22-es lakókörzet területén egységünkhöz tartozó munkásőr nem lakik.

A másik szórólapot ismeretlen személy vagy személyek 1989. 04. 22-én 16.00 és 17.00 óra közötti időben az egységparancsnokság bejáratára ragasztották fel, melyre egy szolgálaton kívüli munkásőrünk hívta fel az ügyelet figyelmét. A röplap leszedése után jelentették az ügyeletes parancsnoknak. (Az eseményről a Budapesti Parancsnokságot 04. 24-én szóban tájékoztattam.)

A kerületben - a mindkét szórólapon szereplő 04. 27-i SZDSZ-es programmal kapcsolatosan - plakátokat is ragasztottak ki, ezeken a munkásőrséget érintő megjegyzések nem szerepelnek.

A két szórólapot mellékelten csatolom.
Melléklet: 2 lap

(Markov András)

Egy pld. kettő lap -+ mell.
Kapja: 1. sz. pld. címzett + mell.
2. sz. pld. Irattár

b.

A kispesti SZDSZ szervezet vezetőjének beszámoló körlevele és felhívás a párt helyi programismertető gyűlésére

Tisztelt Lakótársak! (22. sz[ám]ú körzet)

Mint azt Önök már tudják, közel három éve kezdtem el azt a munkát, melyet most siker koronázott. A Báthory u-i régi kiskeresztmetszetű gázvezeték cseréjét kértem az Önök aláírásának összegyűjtésével is, a Fővárosi Gázművektől. Ebben a munkában, bár ezt többször kértük a terület tanácstagjától, D. J-tól, nem tett semmiféle lépést. Sőt, az elmúlt utolsó alkalommal megtartott beszámolóján ezzel kapcsolatos kérdésemre, válaszként egy több mint két éves levéllel próbált válaszolni.

Most levelemhez mellékelem a Fővárosi Gázművek ezzel kapcsolatos 

 és kérem, hogy akik a gázvezetékre rá kívánnak csatlakozni, téli tüzelőjük beszerzését ennek figyelembevételével tegyék meg. A gázvezeték cseréje senkire költségterhelést jelenteni nem fog. Rövidesen beszámolok Önöknek a Televízió adások vételét illetően milyen megoldás válik lehetségessé, hogy Önök azt élvezhető formában venni tudják Ezen kívül levelet intéztem a a kispesti munkásőr laktanya udvarán felállított antenna tartó acéltorony tárgyában, mely nem csak helyi probléma, hanem úgy állapítottam meg, hogy egyféle gyorsriasztást célzó Budapest összes kerületében létesített rádiótorony.

Levelemben megkérdeztem, milyen költséggel, mi célból, kinek a megbízásából költik az ország a költségvetés s egyben az Önök pénzét, akkor, amikor hazánk gazdasági helyzete a takarékosságra kell, hogy intsen minden, a döntésekért felelősséget vállaló kormányzati szervet. A munkásőrség megszüntetése minden felelősen gondolkodó állampolgár akarata kell, hogy legyen, hiszen tevékenységükkel egyáltalán nem töltenek be semmiféle fontosszerepet.

Fentieken túlmenően közlöm a 22-es körzetben élő Tisztelt lakótársakkal, hogy az elkövetkező napokban, mint a terület - lakóbizottságának elnöke és a Szabad Demokraták Szövetségének Kispesti szervezetének megbízottja, visszahívást kérő aláírásgyűjtést indítok más lakótársak segítségével D. J. tanácstagságát illetően.

D. J. az érvényes Tanácstörvény értelmében nem tett eleget közmegbízatásának. A Tanács titkárságán ellenőriztem 1986-tól kezdődően a tanácsüléseken való részvételét. Az azóta eltelt három év alatt a lehetséges 23 tanácsülésből öt alkalommal vett részt, volt olyan esztendő - 1987-ben - amikor egyetlen ülésen sem jelent meg. Ezért a megtekintett jkv.-ek alapján a Tanács vezetése szóbeli figyelmeztetésben rótta meg. Természetesen Önök és valamennyien mindezekről nem tudtunk, csak azt érzékelhettük, hogy lakókörzetünk problémáival nem foglalkozott az igazán arra illetékes!

Ezért kérem Önöket, amikor kézhez kapják a visszahívást követelő aláírásgyűjtő ívet, aláírásukkal támogassák kezdeményezésem, melyet már régen sok-sok lakó felvetett. Felhívom szíves figyelmüket, amennyiben közérdekű vagy egyéni problémájuk van, személyesen vagy levélben keressenek meg, és ígérem, a tőlem telhető legtöbbet el fogok követni az Önök érdekében.

Ezen kívül szeretném bejelenteni, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége kispesti Szervezete találkozni kíván a kerület választópolgáraival, hogy ismertethesse elkészült Programját, mely széles körben tárgyalja a politikai és gazdasági kérdéseket.

Az ezzel kapcsolatos találkozóról készülnek szórólapok és plakátok, melyet Önöknek is megküldök. A találkozó időpontja: 1989. április 27. csütörtök du. 17 órai kezdettel.

Helyszín: Kispesti Munkásotthon Művelődési Ház, XIX. ker., Marx u. 50. sz.

Baráti üdvözlettel:
Kőhalmi István
1191 Bp. B. u. xx. sz.
T[elefon]: xx

c.

Röplap a kispesti SZDSZ szervezet követeléseiről

DEMOKRATA BARÁTAINK!

Bebizonyosodott: a bolsevik típusú pártok - a maguk hirdette történelmi harcban - elvéreztek. Az „élcsapatok által „tudományosan" vezérelt pártállam-gazdaságok, melyek nem kíméltek EMBERT, energiát, anyagot, környezetet, kultúrát a fanatizmusukban nem kevesebbet tűztek ki célul, mint a természet átalakítását - ezek a gazdaságok az erőszakos társadalmasítások „jóvoltából" a '80-as évek közepére azokhoz az ősállat-monstrumokhoz váltak hasonlókká, melyek az adott időszakban létezhettek ugyan, de a körülmények változása - mivel alkalmazkodásra képtelennek bizonyultak - gyors kipusztulásukat eredményezte. Ezeknek a messianisztikus pártoknak az uralmuk alatt épített „szocialista" csődtömegre nincs se „tudományos", se „forradalmi" válaszuk.

IDEJÜK LEJÁRT!

Ha elfogadjuk, hogy nemes célokat csak nemes eszközökkel lehet elérni, úgy bátran kijelenthetjük: soha nem volt morális alapja a bolsevikok által vallott kommunisztikus eszménynek. Az utópia mögött egy szűk kisebbség hatalomőrülete húzódott meg. Az inkvizíció mára megkopott, de a módszerek „finomodása" senkit ne tévesszen meg, az „engedmények" nem a „forradalmi" ideológiából erednek, az ideológia kényszerül áldozni a HATALOMBAN MARADÁS oltárán. Ameddig a pártok a „proletár" diktatúra időszakában kialakított, a közélet minden területét kézbentartó szervezeti felépítésében nem történik alapvető változás, az ilyen „áldozatokat" a Szabad Demokraták Szövetsége csupán taktikázásnak tekinti.

KÖVETELJÜK:

AZ MSZMP OSZLASSA FEL A MUNKÁSŐRSÉGET, SZÜNTESSE MEG ALAPSZERVEIT EGYFELŐL A FEGYVERES TESTÜLETEKBEN, MÁSFELŐL A MUNKAHELYEKEN!

A nemzet sorsa, gyermekeink sorsa nem múlhat egy kiváltságos csoport által megszabott „ideológiai" korláton, vagy az általuk tett látszatengedményeken! Sorsunk jobbrafordulását, a nemzet és az egyén önrendelkezési jogának kivívását csak önmagunktól várhatjuk!

E jogunk biztosításához kíván a

S Z A B A D D E M O K R A T Á K S Z Ö V E T S É G E

programot adni.

MIT AKARUNK?

SZABAD VÁLASZTÁSOKON POLITIKAI ÁTTÖRÉST, MELY A GAZDASÁGOT A RÁRAKÓDOTT TÉVESZMÉK ALÓL FELSZABADÍTJA, AZT TETSZHALOTTSÁGÁBÓL FELÉLESZTI, EZÁLTAL ALAPOT TEREMTVE AZ EGYÉN FELEMELKEDÉSÉHEZ.

A program részletes ismertetésére, vitájára, közös továbbgondolására

EGYÜTTES KÉPVISELETÉRE

Hívunk minden érdeklődőt.

Helyszín: Kispesti Munkásotthon Művelődési Ház XIX. Marx u. 50.
Időpont: 1989. április 27. csütörtök du. 17 óra.
(Terembérleti hozzájárulás: 30.- Ft)

A  K Ö Z T Á R S A S Á G  J Ó L É T E  L E G Y E N  A  L E G F Ő B B  T Ö R V É N Y!

Jelzet: MOL M-KS 295. f. 1. cs. 1989/1. ő. e.

Ezen a napon történt november 27.

1931

Bemutatják a Székely István rendezte Hyppolit, a lakájt, az egyik legsikeresebb magyar filmvígjátékot.Tovább

1945

Az ENSZ tagja lesz Norvégia.Tovább

1956

A magyar kormány bejelenti, hogy a tsz-ekből bárki szabadon kiléphet.Tovább

1962

Nyers Rezsőt az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkárává, Biszku Bélát a KB adminisztratív ügyekért felelős titkárává választják, és ezért...Tovább

1965

35 ezren tüntetnek Washingtonban a vietnami háború ellen.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/4

 

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.

 

Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.

Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.

A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.

Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. november 22.

Miklós Dániel
főszerkesztő