Megnyitják a (régi) Erzsébet hidat Budapesten.Tovább
A kispesti SZDSZ vezető esete a munkásőr antennákkal
„Az elmúlt három hónapban [...] munkásőr laktanyák udvarán, beton alapokra helyezett acél antenna tartószerkezetet állítottak fel. [...]
Le kívánjuk szögezni, hogy jelen helyzetben, amikor az ország a demokratizálódás útjára lépett, és a független politikai szervezetek és pártok egyként követelik a munkásőrség teljes felszámolását, az MSZMP burkolt fegyveres hadseregének megszüntetését, teljesen oktalan és felelőtlen döntés újabb milliós nagyságrendű kiadásokkal terhelni a Nemzetet!"
Az SZDSZ Kőbánya-Kispesti Szervezete Ügyvivői Testületének levele a Munkásőrség Országos Parancsnokságának
a.
Az SZDSZ Kőbánya-Kispesti Szervezete Ügyvivői Testületének levele a Munkásőrség Országos Parancsnokságának
Munkásőrség Országos Parancsnoksága
1525 Bp. Pf. 246.
| Tárgy: információ kérése |
A Szabad Demokraták Szövetsége Kőbánya - Kispesti szervezete, valamint a kispesti 22. sz[ám]ú tanácstagi körzet nevében, az alábbi közügyben kéri az Országos Parancsnokság, illetve az illetékesek állásfoglalását.
Az elmúlt három hónapban a XIX. kerület Hunyadi u. 2-4. sz. alatt, a XXI. kerület Tanácsház tér 7. sz. alatt, valamint a XVIII. Kerület Vöröshadsereg út 170. sz. alatti munkásőr laktanyák udvarán, beton alapokra helyezett acél antenna tartószerkezetet állítottak fel.
Feltételezzük, hogy ehhez hasonló építmények a város többi kerületeiben is felállításra kerültek. Fentiek kapcsán az alábbi kérdésekre várunk választ az illetékesektől:
- Kinek a megbízásából, milyen céllal határozták el ezeket a beruházásokat, akkor, amikor az ország katasztrofális helyzetben van, amikor a költségvetésnek minden feleslegesen kiadott pénze súlyosan terheli az államkasszát, közvetlen hatást gyakorolva a lakosság megélhetésére?
- Választ várunk arra, hogy ezeknek a kb. 40-50 m magas tornyoknak mennyi a bekerülési összege, a teljes felszerelésével együtt (egyenként), és végül is hány kerületben (esetleg országosan) készültek hasonló építmények?
Le kívánjuk szögezni, hogy jelen helyzetben, amikor az ország a demokratizálódás útjára lépett, és a független politikai szervezetek és pártok egyként követelik a munkásőrség teljes felszámolását, az MSZMP burkolt fegyveres hadseregének megszüntetését, teljesen oktalan és felelőtlen döntés újabb milliós nagyságrendű kiadásokkal terhelni a Nemzetet!
Tiltakozunk minden olyan elhibázott, az országot a csőd felé taszító döntés ellen, hogy a társadalmat a teljes elszegényedés felé sodorják.
Közöljük Önökkel, hogy levelünket a sajtó és a rádió nyilvánosságával közöljük.
Budapest, 1989. április 20.
A Szabad Demokraták Szövetsége Kőbánya-Kispesti
Szervezete
Ügyvivői Testület
b.
14-67/2/1989.
SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE
Kőbánya - Kispest Szervezete
Vezetőjének!
Budapest
Báthory u. 16.
1191
Tárgy: tájékoztatás
Tájékoztatom a Tisztelt Szervezet vezetőjét, hogy f. év április 20-i keltezéssel az Önök nevében íródott „információ-kérés" tárgyú levél érkezett hozzám. Szerzője érdeklődik a Munkásőrség rádió-antenna rendszerei telepítésének céljairól, költségeiről, azokat oktalannak minősítve, mert „a független politikai szervezetek és pártok egyként követelik a Munkásőrség teljes felszámolását." Ezzel összefüggő tiltakozása a sajtó és a rádió nyilvánosságát is kilátásba helyezi.
A megkeresés nélkülözi a hivatalos levelezés elemi kellékeit, feladója a címét nem tüntette fel, a levelet nem írta alá! Ezért kénytelen vagyok azt - figyelemre nem méltó - névtelen levélnek minősíteni, feltételezve, hogy a T. Szervezet nevével rosszhiszeműen visszaéltek. Annál is inkább, mivel a fenyegető módon kilátásba helyezett sajtó és rádió nyilvánosságra hozatal elmaradt.
Másrészt nem tételezem fel, hogy a politikai élet kultúrájának igényességét hirdető SZDSZ-hez tartozó bármely szervezete ilyen számonkérő, fenyegető stílusban kérjen információkat, még az általa feleslegesnek ítélt intézményektől sem.
Amennyiben tájékoztatásom a T. Szervezet vezető testületének érdeklődését felkelti, úgy munkatársaimmal készséggel állok rendelkezésükre.
Budapest, 1989. május 03.
Tisztelettel:
Forró Dezső
c.
Munkásőrség Budapesti Parancsnoksága
1525 Bp. Pf. 251.
Forró Dezső részére
Tárgy: válasz az Ön 14-67/2/89. sz[ám]ú levelére
Köszönettel, s egyben meglepetéssel vettük kézhez fenti számú levelét, mely válaszként érkezett, az 1989. április 20-án írt „információ-kérése" tárgyú megkeresésünkre.
Válaszlevelével kapcsolatban az alábbiakat tartjuk szükségesnek leszögezni.
- Ellentétben az Ön által használt megfogalmazással, miszerint „...az Önök nevében íródott ? levél érkezett hozzám", kijelentjük, hogy az Szervezetünk nevében, általunk íródott.
- Ami a „megkeresés nélkülözi a hivatalos levelezés elemi kellékeit ..." idézett megjegyzést illeti, mely szerint Ön levelünket névtelennek, fenyegetőnek ítélte:
- nos, levelünket ajánlva, postai úton küldtük meg, természetesen feladóval és pontos címmel ellátva, melynek eredményeként kaphattunk Öntől pontosan címzett válaszlevelet.
- Az Ön által hiányolt aláírásról csak annyit: Szervezetünknek nincs (és nem is lesz) egyszemélyi „vezetője". Számunkra rossz emlékű, elveinkkel ellentétes titulus ez, s bízunk benne: Ön sem az „összemosás" jegyében használja ezt a megszólítást. Jelenleg Szervezetünk egyeztetett álláspontjainak képviseletét, a három fős Ügyvivői Testület látja el, melynek nevében, valamint a jelzett 22-es tanácstagi körzetben működő egyik, lakóbizottsági elnök, jelen esetben szerény személyem nevében küldtük meg Önnek levelünket. (Kőhalmi István 1191 Bp. B. utca xx. sz.)
Levelének további részéhez kapcsolódva, hisszük, hogy a köz érdekében íródott határozott hangú, a nyilvánosságra utaló, s arra törekvő levelet nincs oka az Ön által képviselt szervezetnek önmagára nézve „fenyegető hangúnak" minősíteni.
Korábbi (1989. április 20-i) levelünk tartalmára, továbbra is várjuk az Ön érdemi válaszát, így reméljük, a két dokumentum (mert, hogy így gondoltuk), együtt kerülhet a sajtón keresztül a nyilvánosság elé.
Budapest, 1989. május 8.
A Szabad Demokraták Szövetsége Kőbánya-Kispest Szervezete
Ügyvivői Testület
Cím: 1191 Bp. B. u. xx. sz.
d.
| Sz: 14-67/5/1989. | KŐHALMI ISTVÁN Lakóbizottsági elnök részére |
Budapest
B. u. xx.
1191
Értesítem, hogy május 13-án kézbesített válaszlevelét - amelyben igazolta korábbi „információ kérését a munkásőr-laktanyák udvarán betonalapokra helyezett antennatartó szerkezetek" ügyében - kézhez vettem.
Soraiból kitűnik, hogy - „a jelzett 22. tanácstagi körzetben működő egyik lakóbizottsági elnök, jelen esetben szerény személyem nevében küldtük meg Önnek levelünket (Kőhalmi István 1191 Bp. B. utca xx.)."
További utalás található arra is, hogy levele „a köz érdekében íródott határozott hangú, nyilvánosságra utaló és arra törekvő".
Mindezekre különös tekintettel helyesnek és korszerűnek tartom, hogy az Ön által állítólag képviselt 22. tanácstagi körzet nyilvánossága előtt - szükség esetén nyílt vitában - adjunk a közösség számára választ a felvetődött kérdésekre.
Ismereteim szerint erre f. év június 5-én 17 órakor nyílik lehetőség. Gondoskodom arról, hogy a Munkásőrség képviselője az érdeklődők rendelkezésére álljon. Úgy gondolom, hogy ennél „érdemibb" megoldást szíves soraira nem választhattam. Egyben közlöm, hogy ezzel az ügyet már csak azért is lezártnak tekintem, mert közügyek szempontjából tisztességesebbnek tartom, mint a szenvedélyektől fűtött, udvariatlan és egyre költségesebb levelezést.
Budapest, 1989. május 29.
Forró Dezső
Jelzet: MOL M-KS 295. f. 1. cs. 1989/1. ő. e.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 10.
1903
1911
Kínában a polgári forradalom megdönti az utolsó mandzsu császár, Pu Ji uralmátTovább
1957
Az ifjúság katonai előképzését a KISZ és az MHS együttműködve végezte. A feszült belpolitikai helyzet miatt „ebben az évben fegyvert nem...Tovább
1989
Az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága javasolta, hogy garantálják az oktatási intézményekben az ideológiamentes nevelést.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő