Megjelenik az "Annalen der Physik"-ben Albert Einstein negyedik dolgozata „Függ-e a test tehetetlensége az energiájától?” címmel, és benne...Tovább
Hogyan zajlottak a létszámcsökkentések 1946-ban?
„A közhivatalok megtisztítása: hadművelete a demokráciának. Ezt a hadműveletet tervszerűen, fegyelmezetten és a győzelem teljes elhatározottságával kell végrehajtanunk. A feladat nehéz. Csak a legmegbízhatóbb, megközelíthetetlen, értelmes és erélyes elvtársak alkalmasak eredményes ellátására. Aki tehát tisztogató bizottságba szóló megbízást kap, tekintse megbecsülésnek és érezze át a milliós munkásság sok évtizedes mozgalmával szemben a teljes felelősséget.”
***
A tisztogatás lebonyolításának menete.
•1. Személyek.
A tisztogatással kapcsolatban kizárólag a következő személyek illetékesek; a Szakszervezeti Tanács főtitkára, mint a vonatkozó iratok aláírására egyedül jogosult személy. A közigazgatási osztály vezetője, aki mindenkire nézve, külön utalás nélkül is ellenőrnek tekintendő.
Ellenőrök, akik az egységek (hivatalok, üzemek stb.) egy-egy (azonos csoportszámú) csoportjába tartozó szakszervezeti kiküldöttek mindennemű irányítására jogosultak - de kiküldetést vagy más iratot közvetlenül nem írhatnak alá.
A kiküldöttek, akik a létszámcsökkentő bizottságokba a kiküldetés tartama alatt, ill. felváltásig a Szakszervezeti Tanácsot megillető tagságot töltik be.
•2. Delegálás.
A Szakszervezeti Tanács erre a célra rendszeresített nyomtatott és a Főtitkár eredeti aláírásával eredeti aláírásával ellátott megbízólevéllel látja el a létszámcsökkentő bizottságba irányított kiküldöttet. A megbízólevél, de csakis az szolgál a kiküldött igazolására. Ezt tehát egész működése alatt magánál kell tartania, senkinek át nem adhatja. (A kiküldetéséről szóló hivatalos értesítést - a bizottság elnökének stb. - a Szakszervezeti Tanács külön intézi el; tehát ezen a címen sem vehetik el megbízólevelét.) A megbízólevelet működésének megszűntével, ill. felváltása esetén vissza kell szolgáltatnia. A Szakszervezeti Tanácson kívül semmiféle más szerv nem adhat megbízólevelet, és a Főtitkáron kívül senki más nem illetékes annak aláírására.
A delegálással kapcsolatban semmiféle vitának, reklamációnak helye nincsen.
A delegálást a kiküldött ellenőre intézi, a megbízólevél és a kiküldött rendelkezésére bocsátott anyag átadásával.
Mit kap kézhez a kiküldött?
A kiküldött a működéséhez szükséges anyagot arra a célra rendszeresített nyomtatott karton iratborítékban kapja kézhez. Az iratboríték különböző belső és külső rovatai a tisztogató munka elősegítésére, ill. annak ellenőrző megörökítésére szolgálnak. Használatára vonatkozólag a második belső oldalon lévő tájékoztató irányadó. Az iratboríték megőrzése a legsúlyosabb fegyelmi felelősség mellett kötelező. Felváltás esetén az iratboríték, valamint az irat jegyzékében feltüntetett iratok az új kiküldöttnek hiánytalanul átadandók.
Az iratboríték mellett minden kiküldött megkapja a jelen nyomtatott utasítást is. Ez is megőrzendő és felváltás esetén átadandó.
Az iratboríték iratjegyzékével többnyire a következő iratnemek kerülnek átadásra:
az illető hivatal (üzem stb.) szervezeti táblázata, ami a kiküldött áttekintésének elősegítésére szolgál;
az illető hivatal (stb.) alkalmazottainak névjegyzéke;
a hivatal általános politikai és működési szempontból történő jellemzése, amely arra szolgál, hogy a kiküldött elvi és gyakorlati alapokon - egyes személyekkel kapcsolatban is - minél alaposabb vitát folytathasson;
a hivatal megtartandó és elbocsájtandó valamint közömbös alkalmazottairól szóló jegyzékek, amelyek a B-listázással kapcsolatos utasítással szolgálnak. Kötelező erejükre nézve az iratboríték feljegyzése irányadó;
a jegyzékek mellékletét vagy kiegészítését képező kartotékok, amelyek egyes személyekre vonatkozó különleges, elsősorban terhelő adatokat tartalmaznak;
egyes külön bejelentések vagy egyéb adatok;
ezenkívül felhasználás végett napi jelentési űrlapokat kap kézhez.
Valamennyi átadott iratot az átadó az átadó ellenőrnek az iratboríték iratjegyzékében fel kell tüntetnie. Meglétüket és felhasználásukat szigorúan ellenőriznie kell.
Az iratboríték valamint az átadott iratok a legszigorúbb titkot képezik, tartalmukat tehát a kiküldött senkinek nem tárhatja fel (még elvtársaknak sem). Egyedül az ellenőr jogosult megtekintésükre.
Napi jelentéstétel.
A kiküldött a kapott napi-jelentés űrlapok felhasználásával működésének minden napjáról jelentést készíteni és azt haladéktalanul beadni tartozik. A jelentést felelősség mellett pontosan és lelkiismeretesen kell elkészítenie. A jelentés a Szakszervezeti Tanács közigazgatási osztályának az iratborítékon feltüntetett helyiségében az ellenőrnek adandó át. Minden ellenőr az átvétel végett naponta d. u. 2 és 4 óra között a nevezett helyiségben ügyeletet tart. Az ellenőr a jelentés átvételét az iratboríték hátsó, külön oldalán a keletnek megfelelő sorszámnál kézjegyével nyugtázza.
A jelentés ugyancsak titkot képez. Az ellenőrön kívül másnak átadni, vagy számára más útján hátrahagyni tilos.
Helyszíni ellenőrzés.
A csoport ellenőre a szakszervezeti kiküldöttet a bizottság működése során, ill. annak színhelyén is meglátogatja és ellenőrzi. Az ellenőrzés tényét az iratboríték megfelelő rovatában feljegyzi. A helyszíni ellenőrzés során, ha ennek szükségét látja, jogában áll a kiküldöttet saját személyével felváltania. (Természetesen a megfelelő megbízólevél stb. felhasználásával.)
Felváltás.
Az ellenőr helyszíni felváltásán kívül a kiküldött a Szakszervezeti Tanács részéről egyébként is felváltható. A felváltással kapcsolatban semmiféle felszólamlásnak, ellenkezésnek vagy igénytámasztásnak helye nincsen. (Aki az esetleges felváltásban sérelmet lát, ne vállalkozzék kiküldetésre.)
A felváltott kiküldött tartozik a számára kiadott összes iratokat az iratboríték kapcsán az új kiküldöttnek átadni, megbízólevelét pedig a Szakszervezeti Tanácsnak visszaszolgáltatni. A felváltás alapján az ellenőr az új kiküldött nevét az iratborítékra az előző megszűntnek feltüntetésével feljegyzi.
Az akció befejezése.
A létszámcsökkentés, ill. a tisztogató bizottság működésének befejeztével a kiküldött egész működéséről összefoglaló, záró jelentést készít és megbízólevelét valamint az iratboríték kapcsán valamennyi neki átadott iratot az ellenőr útján - kívánságára nyugta ellenében - a Szakszervezeti Tanácsnak visszaszolgáltatja.
Megjegyzendő, hogy a Szakszervezeti Tanács a kiküldöttnek átadott iratborítékokra és egyéb iratokra vonatkozó fizikai és szellemi tulajdonjogát fenntartja és annak megcsorbítása esetén a kiküldötteket a fegyelmi úton kívül anyagilag is felelőssé teszi.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 21.
Megzületik Both Béla magyar rendező, színművész (Bacsó Péter "A tanú" című filmjében Bástya elvtárs alakítója) († 2002).Tovább
I. Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója, osztrák császár, magyar és cseh király halála után IV. Károly lesz az utolsó...Tovább
Romániába, Snagovba viszik Nagy Imrét és társait.Tovább
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megakadályozza az Országos Munkástanács megalakulását.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő