Súlyos vasúti baleset DorozsmánálTovább
A balassagyarmati túszdráma és a Munkásőrség
A helyi munkásőrparancsnok először a helyi pártbizottságnak jelentett
„16.10 órakor Csík Sándor 3/2. szakaszparancsnok telefonon jelentette, hogy […] Balassagyarmat térségében 10–15 fős fegyverrel is rendelkező csoport több személyt tart fogságában, és zsaroló követelésekkel lép fel a kormánnyal szemben. (Pénzt, helikoptert, szabad elvonulást követel.) Parancsnok elvtársat és helyetteseit nem találva, a budapesti ügyeleti szolgálattól tájékozódtam, hogy van-e tudomása fenti eseményről. Nemleges válasza után összeköttetést kerestem a balassagyarmati egységügyeletessel, azonban a megyei ügyeletes vonalhibára hivatkozva nem kapcsolta.”
A Nógrád megyei munkásőr parancsnok-helyettes 1973. január 10-ei jelentése a MOP Hadműveleti osztály vezetőjének
Munkásőrség Nógrád Megyei Parancsnokság
Salgótarján
Szigorúan titkos!
Munkásőrség Országos Parancsnokság
Hadműveleti osztály vezetőjének
Budapest
Tárgy: jelentés a balassagyarmati eseményekről
A Leánykollégiumban tartózkodó két fegyveres bandita változatlanul kitart az eredeti „feltételeiknél", melynek lényege:
- 5-6 db pisztoly, géppisztoly megfelelő lőszerekkel,
- 10-15 db kézigránát (de nem fűrészporral töltve),
- 1 db farmotoros Ikarusz [busz] 2 gépkocsivezetővel,
Megjegyzem, hogy a 13 lányt túszként tartják azzal a jelszóval, hogy vagy kijutnak nyugatra élve, vagy itt halnak meg mindannyian.
E feltételek biztosítását először 8-án délelőttre kérték. Ez nem lett teljesítve. 8-án délelőtt hatósági felszólítást kaptak, hogy mondjanak le szándékukról.
Válaszként két lövést adtak le az ajtón keresztül (a lövedék nem talált el senkit).
Azóta egy utcára nyíló első emeleti háromablakos hálószobában rendezkedtek be egy db pisztollyal, kb. 17 db tölténnyel és egy db géppisztollyal, kb. 70 db tölténnyel.
Az emeleti szobában, ahol tartózkodnak, három ablak a főút felé nyílik, míg a szobába való bejárati ajtó az udvar felől egy folyosóra nyílik. Az ajtót belül vaságyakkal eltorlaszolták. A lányok egy részét a vaságyakra ültették úgy, hogy ha az utca felől vagy az ajtó felől tüzelne a hatóság, akkor feltétlenül a lányokat érné.
A két bandita az utcai oldalon a szoba két sarkában a földön ülve (teljesen fedetten) csőre töltött fegyverrel kényszerítik a leányokat különböző „parancsok" végrehajtására. Még hétfőn délelőtt a szülők is megkísérelték a bejutást, illetve a felszólítást, de a gyermekeik velük szemben sem hajlandók lemondani terveikről, tárgyalni sem akarnak velük.
Egyetlen embert engedtek be hétfő óta kb. 6-8 alkalommal: dr. Samu István ideggyógyász és pszichológus főorvost. Ez kedvező a mi szerveink számára, mert azóta személyes kapcsolat van a két banditával és a lányokkal.
Az orvoson keresztül különböző „apróbb" kérésük volt, melyet a vezetés ez ideig biztosított, pld: tranzisztoros rádiót, néhány vödröt eü. szükségletük elvégzésére, vizet, majd tegnap óta élelmet és a lányoknak nyugtató gyógyszereket.
A vezetésnek megvan a több-variációs akció végrehajtásának terve.
Elsősorban a kifárasztás, a megtörés taktikáját alkalmazzák, hogy a lehetőségekhez képest elkerüljék a fegyveres akciót, aminek a kimenetele nagyon tragikus lehet.
Kedden (9-én) a délutáni órákban az egyik kislány kiugrott az ablakon a kb. 4 m magasból. Leesett kislánynak bokatörése és orrcsont-törése keletkezett. Orvosi, kórházi kezelésben részesült. A baleset ellenére jó állapotban van, kihallgatása megtörtént, illetve pihenés után újból a mai napon folytatódik.
A vezetés számol arra, hogy esetleg több lány is megkísérli a kiugrást, ezért még a tegnapi nap folyamán a kiugrás után kb. egy óra múlva többréteges matracot rakatott az ablakok alá.
A banditák a lány kiugrása óta az ablakot borító erős zsalugátert bezáratták a lányokkal.
17 óra után újabb petíciót küldtek a rendőrségnek (az ajtórésen dugták ki a lányok által írt, de a banditák által fogalmazott követeléseiket, melyben kérik a már előzőleg írt fegyvert, busz, stb. 11-én 9 órára.
A vezetés ezt az újabb petíciót elemzi, és számításba veszi az akció végrehajtásánál.
Közben besötétedett az éjszaka - a reggeli órákig (9 óráig) semmilyen esemény nem történt.
Ma (10-én) a Samu főorvos elvtárs ismét bemegy a szobába, és újabb beszélgetést kezdeményez.
Salgótarján, 1973. január 10-én 09.00 órái helyzet.
| Bogyin József s. k. megyei pk. h[elyettes] |
Jelzet: Magyar Országos Levéltár MOL M-KS 295. f. 1. cs. 1973/2. ő. e. - Rendkívüli események.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 04.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő