Ünnepélyesen felavatták a budapesti József Nádor Műegyetem épüle-teit.Tovább
A Páger–villa sorsa
„Az egyik üzemi párttitkár elvtársnő elmondotta, hogy amikor megpróbálta megmagyarázni, hogy miért adunk ilyen lehetőséget Págernak, a munkások erre azt mondották, hogy az elvtársnő azért védi Págert, mert úgy látszik, ő éppen olyan fasiszta, mint Páger. Sok helyen voltak olyan megnyilvánulások, hogy beverik a mozivásznat, ha Páger filmjét játs[s]zák. Baloldali művészek felháborodva beszélnek arról, hogy míg ők a múltban meg tudták tagadni részvételüket a fasiszta darabokban, most a népi demokrácia kényszeríti őket arra, hogy együtt játsszanak vele.”
Feljelentés a „hírhedt fasiszta háború-uszító" Páger Antal ellen
MINISZTERTANÁCS ELNÖKHELYETTESE
Titkársága
Kállai Gyula elvtársnak,
Művelődésügyi Minisztérium
Illetékességből mellékelten megküldöm Sebestyén Tivadar (Budapest, ...) Marosán elvtárshoz írt, Páger Antal szerepeltetésével kapcsolatos levelét.
Budapest, 1957. május 8.
| Melléklet: 1 db | Elvtársi üdvözlettel (Sásdi István) |
* * *
| Budapest, 1957. április 8. |
Marosán György államminiszter Elvtársnak, Budapest, V. Kossuth Lajos tér 1-3.
Kedves Marosán Elvtárs!
Nemrégiben részt vettem a
valamint április 5-én a Sportcsarnoki aktíván is. Mindkét helyen, mind Marosán elvtárs, mind Kádár elvtárs részéről is beszédeikben vörös fonalként húzódott végig az a gondolat, hogy Magyarországon még egyszer ellenforradalom nem lesz, amihez természetesen az is hozzátartozik,, hogy rendet kell teremteniük az emberek fejében, gondolkodásmódjában és érzelmeikben is. Természetesen ehhez az is hozzátartozik, amelynek szintén hangot adott mint[d] Marosán, mint[d] Kádár elvtársak, hogy az ellenséggel szemben bármilyen téren jelentkezik is, a legkíméletlenebb harcot kell felvenni.Marosán elvtárs a Köztársaság téri nagygyűlésen többször is mondotta, hogy azért tartjuk itt a nagygyűlést, mert ezen a helyen tombolt a legjobban az ellenforradalom, itt gyilkolták halálra és akasztották fel lábuknál fogva a valóban igaz hazafiakat, a kommunistákat és a kötelességüket teljesítő államvédelmi sorkatonákat. Marosán elvtárs azt is mondotta, hogy tulajdonképpen mi most szellemet idézünk, és tetemre hívjuk hóhérainkat.
Véleményem szerint ez a „szellem-idézés" nem korlátozódhat kizárólag a Köztársaság térre, hanem próbáljunk átmenni a Szent István körútra, a Magyar Néphadsereg Színházába is. ?szintén meg kell mondanom, hogy kulturális életünkben szégyen és gyalázat, hogy helyet kaphasson egy olyan hírhedt fasiszta háború-uszító, mint Páger Antal. Akikkel az ember beszél, akik ott voltak Molnár Ferenc: „Hattyú" című színművének bemutatóján, vagy előadásain, mind elmondják, hogy Páger szereplése semmi másra nem alkalmas, mint hogy bizonyos elemek azt politikai tüntetésre használják fel. Itt meg kell még azt is jegyeznem, hogy a magyar színművészet az ő távollétében sem küzdött Páger miatt különösebb hiányérzettel. De úgy gondolom, hogy mindezen túlmenően nincs arra semmiféle magyarázat és ellentétben áll azzal a harcos kiállással, mellyel a Köztársaság téren is találkoztunk, hogy egy ilyen színész a magyar nép[i] demokrácia színpadán helyet kaphasson és azzal, hogy alkalmat adhassunk bizonyos elemeknek a népi demokrácia elleni tüntetésre még akkor is, ha ez a tüntetés csak „kizárólag" vastapssal jut kifejezésre.
Nagyon kérem Marosán elvtársat, hogy az általam felvetett kérdésnek nézzen utána.
Mielőbbi válaszát várva, vagyok
| Elvtársi üdvözlettel (Sebestyén Tivadar) B[uda]pest, [...] |
* * *
[Művelődésügyi Minisztérium]
Titkársága
Sebestyén Tivadar elvtársnak,
Budapest, [...]
Kedves Sebestyén Elvtárs!
Páger Antal szereplésével kapcsolatos levelét megkaptuk. Felháborodásában nem osztozunk, de ugyanakkor kijelentjük, hogy mi sem vagyunk hívei a fasisztáknak. Páger Antal kitűnő művész, aki a magyar kormány meghívására érkezett haza. Az ellenforradalmi események bizony könnyen elkedvteleníthették [!] volna attól, hogy Magyarországon kívánjon élni, ugyanis azt megelőzően pár héttel érkezett haza, így országunk belső helyzetét csak az események szemszögéből láthatta. Mégis maradt. Úgy látszik, ő már megtanulta mi az hazájától távol lenni. Nagyon szerényen viselkedik, csak a színháznak él és a színpadon tudása legjavát adja. Levelében arról ír, hogy Páger személye alkalmas arra, hogy a nézőtéren tüntessenek. ? maga irtózik a legjobban attól, hogy személyét bármiféle tüntetésre is felhasználják. Úgy gondolom, ha a nézőtéren politikai tetszésnyilvánítást tapasztalunk, azért nem Págert lehet elsősorban felelőssé tenni, hanem a nézőtéren tüntetőket. Nem tudom, hogy levelére adott válaszunk kielégíti-e. Szeretnénk, ha a jövőben Págert a színházban végzett művészi tevékenysége után ítélné meg.
Budapest, 1957. május 27.
| Elvtársi üdvözlettel: (Kiss Árpádné) |
Jelzet: XIX-I-4-bbb-671/1957 1. d. (Művelődésügyi Minisztérium)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 28.
A Ruhr-vidéket elhagyják az utolsó megszálló francia és belga csapatok is.Tovább
Teheránban találkozik Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill és Joszif Sztálin.Tovább
Mauritánia deklarálja függetlenségét Franciaországtól.Tovább
Az anglikán egyház történetében először avatnak nőket pappá.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő
