Az orenburgi gázvezeték építése

„A szerződő Felek megállapodtak, hogy sokoldalú együttműködést szerveznek az orenburgi gázkondenzációs lelőhely kiaknázásában és a Szovjetunió területén gázfeldolgozó üzem és 1420 mm átmérőjű, 75 atm üzemi nyomású fővonalú gázvezeték építésében Orenburg körzettől a Szovjetunió nyugati határáig (Uzsgorod [Ungvár] város körzetében), valamint a gázvezeték építésével kapcsolatos objektumok építésében. […] Emellett a nevezett fővonalú gázvezeték és a vele kapcsolatos objektumok a Szovjetunió tulajdonát fogják képezni.”

Forrás  

Egyezmény az orenburgi gázvezeték építéséről

ORSZÁGOS TERVHIVATAL
1345/XIII/1974.
Cs. sz.: 162.
SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA

Fordítás

ÁLTALÁNOS EGYEZMÉNY

az orenburgi gázkondenzációs lelőhely kiaknázásában és az Orenburgtól a Szovjetunió nyugati határáig tartó fővonalú gázvezeték építésében, valamint a Szovjetunió ezzel kapcsolatos földgáz szállításaiban való együttműködésről.

JEGYZ?KÖNYV

az orenburgi gázkondenzációs lelőhely kiaknázásában és az Orenburgtól a Szovjetunió nyugati határáig tartó fővonalú gázvezeték építésében, valamint a Szovjetunió ezzel kapcsolatos földgáz szállításaiban való együttműködésről szóló Általános Egyezményhez.

* * *

ÁLTALÁNOS EGYEZMÉNY

az orenburgi gázkondenzációs lelőhely kiaknázásában és az Orenburgtól a Szovjetunió nyugati határáig tartó fővonalú gázvezeték építésében, valamint a Szovjetunió ezzel kapcsolatos földgáz szállításaiban való együttműködésről.

A Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, Románia Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányai,

valamennyi résztvevő ország érdekében folyó gazdasági együttműködés további fejlesztésére irányuló törekvésüktől vezettetve,

a KGST-tagországok együttműködése további elmélyítésének és tökéletesítésének és a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének Komplex Programja tételeiből kiindulva,

a résztvevő országok népgazdasága földgáz-szükségleteinek teljesebb kielégítése céljából és figyelembe véve a Szovjetunió készségét, hogy megfelelő nyersanyagforrásokat bocsát rendelkezésre

megkötötték a jelen Általános Egyezményt.

I. cikkely

A szerződő Felek megállapodtak, hogy sokoldalú együttműködést szerveznek az orenburgi gázkondenzációs lelőhely kiaknázásában és a Szovjetunió területén gázfeldolgozó üzem és 1420 mm átmérőjü, 75 atm. üzemi nyomású fővonalú gázvezeték építésében Orenburg körzettől a Szovjetunió nyugati határáig (Uzsgorod [Ungvár] város körzetében), valamint a gázvezeték építésével kapcsolatos objektumok építésében a Szovjetunióból a BNK-ba, MNK-ba, NDK-ba, LNK-ba, RSZK-ba és a CSSZSZK-ba irányuló földgázszállítások növelésére. Emellett a nevezett fővonalú gázvezeték és a vele kapcsolatos objektumok a Szovjetunió tulajdonát fogják képezni.

II. cikkely

A Szovjetunió kormánya biztosítja:

a/ részvételi arányának fejében:

Orenburgtól a Szovjetunió nyugati határáig tartó gázvezeték és a kapcsolódó objektumok építéséhez szükséges kutatómunkák elvégzését és a tervdokumentáció kidolgozását, szükség szerint alvállalkozó jogokkal bevonva a résztvevő országok tervező szervezeteit;

a gázvezeték nyomvonala mentén a lakótelepülések, kompresszorállomások, külső építési kommunikációs és egyéb létesítmények építéséhez szükséges földterületek kijelölését;

a geológiai feltárómunkák végzését, a kitermelő helyek felszerelését az orenburgi gázkondenzációs lelőhelyen, valamint a gáz tartós kitermelését biztosító egyéb munkák elvégzését;

a gáz összegyűjtésére, tisztítására és Orenburgtól a Szovjetunió nyugati határáig húzódó fővezetékhez való eljuttatására szolgáló teljes rendszer kiépítését, beleértve földgázfeldolgozó üzem létesítését azzal, hogy az említett objektumokat 1978-ban helyezik üzembe;

az említett fővonalú gázvezeték és a hosszú kapcsolódó objektumok egész rendszerének normális üzemeltetését, a szükséges káderek feltöltése, valamint anyagi és pénzügyi források kiutalása útján;

a földgáz szállítását Szovjetunió nyugati határáig a Szovjet Fél kötelezettségeiből eredő volumenekben;

b/ az érdekelt országokkal történt megegyezés szerint a megfelelő kormányközi vagy hatóságközi megállapodások megkötésével:

egyes berendezésfajták, anyagok, tüzelőanyagok és energia kiutalását, valamint szolgáltatások nyújtását a gázvezeték építésében résztvevő országok alvállalkozó szervezetei számára ezen országok külkereskedelmi műveletek lebonyolítására jogosult szervezeteivel kötött szerződések szerint, azzal, hogy a szervezetek ezeket az áruforgalom szerint fizetik ki a KGST keretében érvényesülő árképzési elvek és metodológia alapján megállapított árakon;

árualapok kiutalását és szolgáltatások nyújtását az országok építő-szerelő és más szervezetei azon dolgozó kollektívái kulturális és ellátási szükségleteinek biztosítására, amelyek közvetlenül részt vesznek a Szovjetunió területén a gázvezeték építésében;

egyes esetekben engedély megadását meghatározott számú szovjet szakembernek a fővonalú gázvezeték Szovjetunió területén folyó építésében résztvevő országok építő-szerelő szervezeteinek státuszaiban való alkalmazására, a szovjet munkaügyi törvényeknek és a Szovjetunióban hasonló munkákra érvényesülő bértarifáknak és besorolás szerinti fizetéseknek megfelelő fizetéssel és munkarenddel, figyelembe véve a társadalmi fogyasztási és felhalmozási alapokat;

a gázvezeték építésében közvetlenül résztvevő KGST tagországok szervezeteinek a Szovjetunió területén való működéséhez szükséges egyéb feltételek megteremtését.

III. cikkely

A BNK, MNK, NDK, LNK és a CsSzSzK kormányai a gázvezeték minden ország számára kijelölt vonalszakaszáról szóló megegyezésnek megfelelően biztosítják:

Orenburgtól a Szovjetunió nyugati határáig az 1420 mm átmérőjü és 75 atm. üzemi nyomású fővonalú gázvezeték teljes komplexumának (kulcsrakész) létesítését saját erőikből és eszközeikkel, 1978. III. negyedévénél nem később, a szovjet szervezetek által az országokkal egyeztetett főbb műszaki megoldások alapján kidolgozott és átadott tervdokumentáció szerint, a Szovjetunióban hasonló létesítményekre elfogadott műszaki feltételeknek és normáknak megfelelően;

szabadon konvertálható valuta kellő időben való kiutalását a Szovjet Fél számára, hogy a Szovjetunió külkereskedelmi szervezetei a tőkés országokban megvásárolják az Orenburgtól a Szovjetunió nyugati határáig tartó fővonalú gázvezeték létesítéséhez szükséges berendezéseket, szerelvényeket, csöveket és egyéb anyagokat az építésben résztvevő országok meghatalmazott szervezeteinek a Főmegrendelő által jóváhagyott igényei (megbízásai) szerint;

a munkabér és egyéb illetmény fizetését az általuk szervezendő alvállalkozó szervezetek munkásainak és alkalmazottainak munkájáért, valamint ezen alvállalkozó szervezetek tevékenységével kapcsolatos valamennyi folyó- és egyéb kiadások kifizetését.

Az RSZK Kormánya az 1978-ig terjedő időszakban a Szovjet Féllel egyeztetett határidőkre biztosítja szabadon konvertálható valuta nyújtását a Szovjet Fél számára, a szovjet külkereskedelmi szervezetek által a tőkés országokból a gázfeldolgozó üzem építéséhez és az orenburgi gázkondenzációs lelőhely felszereléséhez szükséges berendezések, csövek, szigetelő és egyéb anyagok megvételére olyan összegben, amely a gázvezeték építésében résztvevő országok általános hozzájárulásával arányosan kerül megállapításra kétoldalú megállapodásban (a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank által megállapításra kerülő árfolyam szerint átszámítva). A Román Fél a Főmegrendelővel történő megállapodás szerint az említett összeg terhére részben szállíthat román termelésből származó csöveket, anyagokat és kitermeléshez szükséges berendezéseket.

Az Általános Egyezményben résztvevő országoknak a szabadon konvertálható valutát a Szovjet Fél számára olyan határidőkre és feltételek mellett kell kiutalniok, amelyek egyeztetésre kerülnek a tőkés országok szállítóival.

IV. cikkely

Az Orenburgtól a Szovjetunió nyugati határáig tartó fővonalú gázvezeték és kapcsolódó objektumok építésének Főmegrendelője a Szovjetunió Gázipari Minisztériuma. A Főmegrendelő funkciói közé tartozik: a tervezés menetének ellenőrzése, a terv- és költségvetési dokumentáció kiadása, a Szovjet Fél által megvalósítandó munkák finanszírozása, földterületek kijelölése, a földhasználókkal való kölcsönös kapcsolat, a szerzői felügyelet megszervezése, a teljesített munkák átvétele. A Főmegrendelő meghatározza a külföldi cégektől vásárolandó, a fővonalú gázvezeték és a gázfeldolgozó üzem építéséhez szükséges csövekre, berendezésekre és anyagokra vonatkozó műszaki feltételeket és követelményeket és részt vesz e feltételeknek és követelményeknek a külföldi cégekkel történő egyeztetésében azoknak a tárgyalásoknak a során, amelyeket a szovjet külkereskedelmi szervezetek folytatnak.

Az Orenburgtól a Szovjetunió nyugati határáig tartó fővonalú gázvezeték és a kapcsolódó objektumok építésének Fővállalkozója a Szovjetunió Kőolaj- és Gázipari Vállalatok Építési Minisztériuma. A Fővállalkozó funkciói közé tartozik: a gázvezeték építési munkái egész komplexumának megszervezése és irányítása, az építésben résztvevő országok szervezetei szerződéses kötelezettségei teljesítésének ellenőrzése, az építkezés megvalósításában egységes műszaki politika érvényesítése, az építő-szerelési munkák általános tervezése, az építésben résztvevő országok alvállakozó szervezetei tevékenységének koordinálása, a gázvezeték építéséhez szükséges építőipari gépek és berendezések, anyagok, szerszámok, valamint szerelhető létesítmények vásárlásainak koordinálása.

Az építkezésben résztvevő országok speciális szervezeteket jelölnek ki, amelyek elvégzik a munkák egész komplexumát, egyeztetett határidőkre biztosítják a gázvezeték megfelelő szakaszainak „kulcsrakész" megépítését.

Az országok említett szervezetei, amelyeket a továbbiakban alvállalkozó szervezeteknek nevezünk, tevékenységüket szigorúan a Szovjetunióban érvényes szabályoknak, normáknak és törvényeknek megfelelően, alvállalkozói szerződések alapján végzik, amelyekben megállapítják az alvállalkozói munkák teljes volumenét. Az említett alvállalkozói szerződéseket az országok alvállalkozó szervezetei fogják megkötni a Fővállalkozóval, a Főmegrendelő és az országok külkereskedelmi szervezeteinek részvételével.

Az országok alvállalkozó szervezeteinek a Szovjetunió területén való tartózkodásának és tevékenységének valamennyi kérdését, valamint a Fővállalkozóval és a Főmegrendelővel való kölcsönös kapcsolatukat speciális egyezményekben fogják szabályozni, és operatív rendben fogják megvizsgálni e szervezetek vezetői szintjén a Fővállalkozóval vagy a Főmegrendelővel.

Orenburg-Szovjetunió nyugati határa fővonalú gázvezeték építésében való együttműködéssel foglalkozó Kormányközi Bizottságot hoznak létre az országok gázvezeték építési tevékenységének általános koordinációja, ezen építkezés menetének rendszeres ellenőrzése, valamint a Főmegrendelő, Fővállalkozó és az országok alvállalkozó szervezetei illetékességét meghaladó elvi kérdések megoldása céljából, amely a BNK, MNK, NDK, LNK, RSzk, Szu és a CsSzSzK Kormányainak speciálisan erre felhatalmazott képviselőiből áll.

V. cikkely

A Szovjetunió Kormánya az Orenburgtól a Szovjetunió nyugati határáig tartó fővonalú gázvezeték tervezett kapacitásának üzembe helyezése után a BNK, MNK, NDK, LNK és a CsSzSzK részére évi 14 milliárd m3 földgáz, az RSzK részére pedig évi 1,5 milliárd m3 földgáz szállítását biztosítja.

A gázszállítások kezdetének határidőit és a szállítások volumeneit az első évekre a gázvezeték, a gázfeldolgozó üzem és a kitermelőhely tervezett kapacitása üzembehelyezési és fokozatos felfutási határidőinek megfelelően állapítják meg éspedig: a gázszállítások megkezdése 1978. IV. negyedévtől, a gázszállítások felfutása 1979-ben 8-9 milliárd m3-ig és 1980-tól kezdve a szállítások teljes évi volumene 15,5 milliárd m3. A gáz átadási pontjait a Szovjetunió határán a Szovjet Fél minden egyes más érdekelt féllel kétoldalú rendben állapítja meg.

A 14 milliárd m3 gáz elosztása a gázvezeték építésében résztvevő egyes országok között ezen országok mindegyike egyenlő gázrészesedésre való jogának elvén alapul, azaz évi 2,8 milliárd m3 gáz a fővonalú gázvezeték építés összes beruházásaiból való egyenlő részvétel feltétele mellett. A résztvevő országok a Fővállalkozóval történő megegyezés szerint kétoldalúan megállapodhatnak az építési-szerelési munkák volumenének és a költségeknek egymás közötti újraelosztásáról, valamint a vállalkozói szerződésekben szereplő egyéb kérdésekről.

A jelen Általános Egyezmény szerint történő gázszállítások a Szovjetunióból a hosszú lejáratú kereskedelmi és egyéb gazdasági megállapodásokban előirányzott gázszállításokon felül valósulnak meg.

A jelen Általános Egyezmény szerint minimum 7900 kcal/n m3 alsó hőfejlesztő képességű és legfeljebb 20mg/n m3 H2S tartalmú földgázt szállítanak. A gáz egyéb minőségi jellemzőit a külkereskedelmi szerződésekben határozzák meg.

VI. cikkely

A Szovjetunióból a jelen Általános Egyezmény V. cikkelyének megfelelően szállításra kerülő földgázt harmadik országokba nem fogják reexportálni.

VII. cikkely

A jelen Általános Egyezménynek megfelelően a BNK-ba, MNK-ba, NDK-ba, LNK-ba, RSzK-ba és a CsSzSzK-ba szállításra kerülő földgáz árát azon árképzési elvek és metedológia és a (szerződéses árak korrekciójának céljára alkalmazott) bázis-időszakok alapján fogják megállapítani, amelyek az orenburgi gáz szállításainak idején lesznek érvényben a KGST keretében.

A földgáz árát egy normál m3 gázban lévő 8000 kcal bázis kalória tartalom /legalacsonyabb hőfejlesztő képesség/ mellett állapítják meg.

Abban az esetben, ha a szállításra kerülő földgáz tényleges kalóriatartalma egy normál m3-ben 8100 kcal-nál magasabb, vagy 7900 kcal-nál alacsonyabb lesz, akkor a szerződéses ár a szállított földgáz tényleges kalóriatartalmának növekedésével vagy csökkenésével egyenes arányban megfelelően változni fog a bázis kalóriatartalommal összehasonlítva /8000 kcal 1 normál m3-ben/. Normál m3 földgáz az a gázmennyiség, amely 1 m3 térfogatú + 20 celsius hőmérséklet és 760 mm abszolút higanynyomás mellett.

VIII. cikkely

Az Általános Egyezmény aláírása napján lép életbe és 20 évig lesz érvényben az Orenburg -Szovjetunió nyugati határa közötti gázvezetéken az építkezésben résztvevő országokba irányuló földgáz-szállítások kezdetétől számítva.

Az Általános Egyezmény érvényességi idejének lejártával a Szovjetunióból az említett gázvezetéken keresztül a BNK-ba, MNK-ba, NDK-ba, LNK-ba, RSzK-ba és a CsSzSzK-ba irányuló földgáz-szállítások pótlólagos időtartamra meghosszabíthatók, amennyiben az építkezésben résztvevő minden egyes ebben érdekelt ország kellő időben egyezteti a Szovjet Féllel az együttműködés új feltételeit.

IX. cikkely

A jelen Általános Egyezményt megőrzésre átadják a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Titkárságának, amely ellátja ezen Általános Egyezmény letéteményesének funkcióit. A letéteményes megküldi valamennyi Szerződő Félnek az Általános Egyezmény megfelelő módon hitelesített másolatait.

A letéteményes ezen Egyezményt érintő, hozzá beérkező összes értesítésről és közlésről is késedelem nélkül értesíti a Szerződő Feleket.

X. cikkely

Jelen Általános Egyezmény készült 1974. június 21-én Szófiában 1 példányban, orosz nyelven.

A Bolgár Népköztársaság Kormánya 
felhatalmazásából
A Magyar Népköztársaság Kormánya
felhatalmazásából
A Német Demokratikus Népköztársaság Kormánya
felhatalmazásából
A Lengyel Népköztársaság Kormánya
felhatalmazásából
A Román Szocialista Köztársaság Kormánya
felhatalmazásából
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége
felhatalmazásából
A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya
felhatalmazásából
A másolat hiteles:
M. Kudrjasov
a KGST Titkárság
jogi osztályának vezetője

* * *

JEGYZ?KÖNYV

az orenburgi gázkondenzációs lelőhely kiaknázásában és az Orenburgtól a Szovjetunió nyugati határáig tartó fővonalú gázvezeték építésében való együttműködésről és a Szovjetunió ezzel kapcsolatos földgáz szállításairól szóló Általános Egyezményhez.

Az orenburgi gázkondenzációs lelőhely kiaknázásában és az Orenburgtól a Szovjetunió nyugati határáig tartó fővonalú gázvezeték építésében való együttműködésről és a Szovjetunió ezzel kapcsolatos földgáz szállításairól szóló Általános Egyezmény 1974. június 21-én történt aláírásával összefüggésben a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, Románia Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormányai megállapodtak az alábbiakban:

  1. Az Orenburgtól a SZU nyugati határáig tartó fővonalú gázvezeték építésében résztvevő országok által végzett munkák teljes értékét transzferábilis rubelben fogják meghatározni, kiindulva az összehangolt „A gázvezeték építésének alapvető műszaki megoldásai"-nak megfelelően kidolgozott tervfeladat alapján, a SZU-ban érvényes normák és árak szerint összeállított költségelőirányzati és pénzügyi számításból. A gázfeldolgozó üzem és kitermelő helyek berendezéseinek és anyagainak értékét a vásárlások szerződéses árai szerint szabadon konvertálható valutában határozzák meg.

    A fővonalú gázvezeték és egyes szakaszainak építésére vonatkozó költségvetési-pénzügyi számítás tervfeladatát a gázvezeték építésében résztvevő országokkal konzultatív rendben megvizsgálják. E dokumentumokat véglegesen a Szovjet Fél vizsgálja meg és hagyja jóvá a SZU-ban megállapított rendnek és normáknak megfelelően. A gázvezeték és egyes szakaszai építésének költségirányzatai értékét transzferábilis rubelben egyeztetik a gázvezeték építésében résztvevő országokkal.

    Az építkezés költségirányzatai értékének transzferábilis rubelben történő megállapítása a KGST Végrehajtó Bizottság hatvanegyedik ülésén elfogadott ajánlások figyelembevételével történik, a következő rendelkezésekből kiindulva:

    a/ az anyagok, berendezések, szállítási költségek költségelőirányzatai ráfordításait, az állóeszközök értékcsökkenését és az egyéb anyagi ráfordításokat transzferábilis rubelre úgy számítják át, hogy a gázvezeték építésében felhasználásra került alapvető árureprezentánsok (amelyekre vannak külkereskedelmi árak) költségirányzati árait, valamint a SZU és a többi KGST tagállamok között érvényes külkereskedelmi árakat összehasonlítják, Emellett az árureprezentánsoknak (nem számítva a szabadon konvertálható valutában megvásárolandó csöveket, berendezéseket és anyagokat) a költségirányzatban az anyagokra és berendezésekre előirányzott ráfordításoknak nem kevesebb, mint 50%-át kell képezniök.

    Az anyagok és berendezések ilyen összehasonlítás alapján kiszámított súlyozott átlagos koefficiensét alkalmazzák a költségvetésben előirányzott összes egyéb anyagráfordítás átszámításához;

    b/ a gázvezetékhez szabadon konvertálható valutáért importálandó berendezések, csövek és anyagok értékét a megfelelő szállítókkal az említett vásárlásoknál összehangolt szerződéses árakon határozzák meg (beleértve a Szu határáig a szállítási, biztosítási és a szállításokkal kapcsolatos hasonló költségeket), ilyen árak hiánya esetén pedig - az európai piacon az építkezés költségirányzatai értéke egyezetésének pillanatában érvényesülő árakon.

    A szállító ország kikötője FOB, vagy a KGST tagország franko határ feltételek mellett kötött szerződésekre vonatkozóan a szállítási költségeket transzferábilis rubelben olyan mértékben és valutában számítják be a költségvetési értékbe, amelyeken azok ténylegesen lebonyolításra kerülnek.

    Abban az esetben, ha a berendezések és anyagok vásárlásának tényleges árai szabadon konvertálható valutában eltérnek az építkezés egyeztetett költségirányzati értékében transzferábilis rubelben elfogadott áraktól, úgy az építkezés ezen értékét megfelelően pontosítani fogják.

    A gázvezeték építésében résztvevő országok szabadon konvertálható valutában felmerülő ráfordításainak átszámítását transzferábilis rubelre a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank által megállapítandó árfolyam szerint végzik;

    c/ a munkások, mérnök-technikus dolgozók, műszaki tervezők, alkalmazottak és a kiszolgáló személyzet munkabérének teljes költségirányzatai összegét, valamint az összes érvényes bértípusú bérpótlékot a nem kereskedelmi fizetéseknél érvényben lévő koefficiensek szerint számítják át transzferábilis rubelre.

    A bérek, valamint a bértípusú pótlékok átszámításánál figyelembe veszik a társadalmi fogyasztási és a felhalmozási alapokat a béralapokhoz viszonyított 120% mértékben;

    d/ az általános költségeket azon átlagosan súlyozott koefficiens segítségével számítják át transzferábilis rubelre, amit az anyagi ráfordítások és a bér átszámításánál nyertek.

    A tervfeladat megváltoztatása esetén a felek megegyezése szerint az építkezés költségirányzati értékét is megfelelően módosítják transzferábilis rubelben.
  2. A BNK-nak, MNK-nak, LNK-nak, NDK-nak és a CsSzSzK-nak a fővonalú gázvezeték építésével kapcsolatos - a jelen Jegyzőkönyv 1. pontjának megfelelően - transzferábilis rubelben kiszámított ráfordításai és az RSZK által az Általános Egyezmény III. cikkelyének megfelelően folyósított eszközök a SzU tartozását képezik.

    Az építkezésben résztvevő országokkal szemben ezeket a tartozásokat SzU 12 év folyamán ezen országokba irányuló gázszállításokkal törleszti: 1979-ben az orenburgi gázvezetéken keresztül fenti évben szállítandó gáz volumenével arányosan, 1980-tól kezdődően pedig évi egyenlő arányban. Emellett először a tartozások azon része kerül törlesztésre, amely az Általános Egyezményben résztvevő országok által az NBB-től szabadon konvertálható valutában ténylegesen felvett hitelekre vonatkozik. Az NBB által nyújtott említett hiteleknek az országok által történő törlesztési határidői meg fognak felelni a Szovjet Fél a hitelekre vonatkozó adóssága törlesztési határidejének.

    A Szovjetunió tartozásának kamatait a gázszállítások megkezdésétől kezdve számítják fel és a kamatok felszámításának évét követően minden év I. negyedévében gázszállításokkal egyenlítik ki. Kamatos kamatot nem számítanak. A kamatlábak mértékét az alábbiak szerint állapítják:
    • a szabadon konvertálható valuta ráfordítások ama részére vonatkozóan, amelyet az Általános Egyezményben résztvevő országoknak az NBB által nyújtott hitelek biztosítanak, olyan mértékű kamattal, amelyet ezekre vonatkozóan e Bank megállapít. Abban az esetben, ha valamelyik ország elhalasztja az NBB részére a fizetéseket a jelen Jegyzőkönyv által figyelembe vett hosszabb határidőre és ennek megfelelően változik a részére felszámított kamat, az ennek következtében keletkezett pótlólagos kiadásokat a Szovjet Fél nem fogja kompenzálni. Az Általános Egyezményben résztvevő országok NBB-től szabadon konvertálható valutában kapott hitelei után járó kamatoknak a Szovjet Fél által történő kompenzálása kapcsolatban lesz a gáz szerződéses árszintjének kétoldalú rendben történő jövőbeni megállapításával;
    • az Általános Egyezményben résztvevő országok által transzferábilis rubelben teljesített munkák, szállítások és szolgáltatások tekintetében a kamatlábak mértéke évi 2%.
    Az adósság végleges törlesztésekor a ráeső kamatot az alaptartozás törlesztéseként teljesített utolsó fizetéssel egyidejűleg fogják fizetni.

    A Szerződő Felek meghatalmazott bankjai közösen megállapítják az Általános Egyezmény teljesítésével kapcsolatos számlák és elszámolások vezetésének technikai rendjét.
  3. A Szovjetunió földgázszállításait, amelyek nem kapcsolatosak a jelen 
    Jegyzőkönyv 2. pontjának megfelelően a Szovjet Fél adósságának törlesztésével (az alaptartozás és kamatai vonatkozásában), az Általános Egyezményben résztvevő országok Szovjetunióba irányuló áruszállításokkal fizetik ki az általános áruforgalom szerint, a megfelelő évekre érvényes hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodások feltételei mellett.
  4. Amennyiben az Általános Egyezményben résztvevő egy vagy több ország hitelnyújtási kéréssel fordul a Nemzetközi Beruházási Bankhoz, úgy a többi résztvevő ország e kérést támogatja.
  5. Az építkezésben résztvevő országok (BNK, MNK, NDK, LNK és CsSzSzK) a gázvezeték vonalrészének, a kompresszorállomásoknak, hírközlési vonalaknak, lakásoknak, kulturális- és szociális rendeltetésű létesítményeknek, utaknak, hidaknak stb. építése terén a beruházások mértéke szerint azonos munkavolumeneket teljesítenek („kulcsrakészen").

    A „kulcsrakész" építkezés vállalkozói módszerén azt értjük, hogy az építkezésben résztvevő országok saját erőből és eszközeikkel teljesítik a gázvezeték vonalszakasza építésével kapcsolatos munkák teljes volumenét a tervnek megfelelően, beleértve a nyomáspróbát és az átfuvatást, valamint a berendezések kipróbálásával és az üzemeltetés garanciális időszakában az alvállalkozó szervezet részéről, vagy annak számlájára a hibák kiküszöbölésével kapcsolatos valamennyi beindítási, beállítási munkát is. A garanciális időszak tartama az Orenburg-SzU nyugati határig tartó fővonalú gázvezeték vonalszakasz és a vele kapcsolatos létesítmények átadásáról szóló megfelelő okmány aláírásának napjától számított 12 hónap és 12 hónap az egyes kompresszorállomások és a velük kapcsolatos létesítmények üzemeltetési átadása után.

    A kitermelőhelyi létesítményeknek és a gázfeldolgozó üzemnek az építését a Szovjetunió szervezetei saját erőből valósítják meg.
  6. Orenburgtól a Szovjetunió nyugati határáig húzódó fővonalú gázvezeték és az ehhez kapcsolódó létesítmények építésével összefüggő valamennyi munka feltétlen elvégzésének biztosítása és az ehhez szükséges anyagi, pénzügyi és munkaerőforrások kellő idejű kiutalása céljából (beleértve a tőkés országokban megvásárlásra kerülő áruk fizetését is), az építkezésben résztvevő minden egyes ország megerősíti, hogy az ország, amely nem teljesíti kötelezettségeit, a Fővállalkozó vagy a Főmegrendelő részéről alvállalkozó szervezetének szóló figyelmeztetés után köteles az általuk javasolt határidőre és saját terhére elvégezni a szükséges átalakításokat, vagy más szükséges munkálatokat (szállításokat). Az érdekelt résztvevő országok megállapodhatnak egymás között e feladatok teljesítéséről és feltételeiről. Abban az esetben, ha nem érnek el ilyen megállapodást és ennek hiánya gátolja a munkák elvégzését, a Fővállalkozó a megfelelő feladatot az építkezésben résztvevő más országnak adja át teljesítésre (beleegyezése esetén), azzal, hogy az első részére megfelelően csökkenti és a másik ország számára növeli a Szovjetunióból e gázvezetéken keresztül szállítandó földgáz volumenét.
  7. Az Orenburg- Szovjetunió nyugati határa fővonalú gázvezeték építésében résztvevő országok megállapodtak a nevezett gázvezetéképítési szakaszainak következő felosztásában: LNK-első szakasz (az orenburgi gázkondenzációs lelőhelytől), CsSzSzK-második, MNK-harmadik, NDK-negyedik és BNK-ötödik szakasz.

    A szakaszok elosztása a mindenegyes szakasz építésére jutó teljes beruházások egyenlőségéből kiindulva történt, emellett az 1, 2, 3, 4 szakaszokra vonatkozó, a csövek, kompresszoraggregátok, valamint egyéb anyagok és berendezések tőkés országokból való vásárlására jutó szabadon konvertálható valuta ráfordítások, amelyeket mind a négy szakasz részére vásárolnak a kapitalista piacokon, egyenlő részekben kerülnek felosztásra. Az ötödik szakaszra vonatkozóan a berendezések, csövek és az építkezéshez szükséges más anyagok kapitalista országokban történő vásárlására jutó szabadon konvertálható valutaráfordításokat az egész vezetékkel kapcsolatos említett vásárlások átlagosan súlyozott tényleges szerződéses árai szerint állapítják meg. Amennyiben bármely érdekelt ország a Főmegrendelővel való megegyezés szerint bizonyos fajta anyagok és berendezések szállítását saját termelésből vagy más szocialista országokból való importból biztosítja, úgy ezen anyagok és berendezések értékével csökken valuta ráfordításának mértéke. Az említett vezetőszakaszok valuta ráfordításának végleges összegét a megkötött szerződéseknek megfelelően pontosítják.
  8. Az Általános Egyezményből eredő kölcsönös kötelezettségek teljesítése céljából a Felek megállapodtak, hogy jelen Jegyzőkönyv aláírása időpontjától számítva nem későbben, mint három hónap alatt egyeztetik és aláírják a következő dokumentumokat:
    • Jegyzőkönyv a gázvezeték főbb technikai megoldásainak egyeztetéséről és Jegyzőkönyv az építkezés szervezésének kérdéseiről (aláírva 1973. decemberben);
    • Megállapodások a SZU államhatárának átlépési rendjéről, az Általános Egyezményben résztvevő országok építőipari szervezeteinek a Szovjetunió területén való tartózkodása és tevékenysége feltételeiről, építőanyagokkal, iparcikkekkel és élelmiszerekkel való ellátásáról, az építési technika, berendezések és anyagok Szovjetunióba való be- és kiviteli rendjéről, valamint a vámrendelkezésről és a szolgáltatások nyújtásáról, amelyek kapcsolatosak az anyagok és berendezések Szovjetunió területén történő szállításaival, a hírközlés biztosításával, szovjet valuta beszerzésével, orvosi segélynyújtással;
    • Megállapodás a berendezések, csövek és egyéb anyagok, valamint az építési technika egyes fajtáinak kapitalista országokból történő megvásárlásának rendjéről és a gázvezeték és a gázfeldolgozó komplexum építésében résztvevő országok által az említett vásárlások céljaira szabadon konvertálható valuta kiutalásának rendjéről és feltételeiről (az Általános Egyezménnyel együtt írják alá);
    • Megállapodás az Általános Egyezményben résztvevő országok meghatalmazott bankjai között az Általános Egyezmény teljesítésével kapcsolatos számlák és elszámolások technikai rendjéről;
    • Rendelkezések egyrészt a Főmegrendelő és a Fővállalkozó, másrészt az Általános Egyezményben résztvevő országok alvállalkozói közötti kölcsönös kapcsolatokról.
  9. Jelen Jegyzőkönyv elválaszhatatlan része az orenburgi gázkondenzációs lelőhely kiaknázásában és az Orenburgtól a Szovjetunió nyugati határáig tartó fővonalú gázvezeték építésében való együttműködésről és a Szovjetunió ezzel kapcsolatos fölgázszállításairól 1974. június 21-én aláírt Általános Egyezménynek és megőrzésre átadják a KGST Titkárságának, mint az Általános Egyezmény letéteményesének.

A Jegyzőkönyvet Szófiában, 1974. június 21-én egy orosz nyelvű példányban írták alá.

A Bolgár Népköztársaság Kormánya
felhatalmazásából
A Magyar Népköztársaság Kormánya
felhatalmazásából
A Német Demokratikus Népköztársaság Kormánya
felhatalmazásából
A Lengyel Népköztársaság Kormánya
felhatalmazásából
A Román Szocialista Köztársaság Kormánya
felhatalmazásából
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége
felhatalmazásából
A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya
felhatalmazásából
A másolat hiteles:
M. Kudrjasov
a KGST Titkárság
jogi osztályának vezetője

Jelzet: Magyar Országos Levéltár, Külügyminisztérium. XIX-J-1-j-Szovjetunió-533-978/7-1974. 107. doboz

Ezen a napon történt március 28.

1914

Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább

1943

Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább

1945

A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább

1955

Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább

1969

Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő