Khuen-Héderváry Károly politikus, miniszterelnök (*1849)Tovább
Badalik Bertalan püspöki jogkörének megvonása és internálása
„Hejcéről 1957. augusztus 16-án 8 órakor indultunk vissza Budapestre. Az egész akció során semmiféle rendellenesség nem mutatkozott, azt a megbeszélés alapján hajtottuk végre. Megállapítható, hogy Badalik Bertalan a vártnál komolyabban és meggondoltabban viselkedett, nem mutatott túlzott idegességet, és az egész magatartásából az a következtetés vonható le, hogy mártírnak tekinti magát, belenyugodott azon intézkedésbe, amelyet az állam személye iránt foganatosított.”
Források
Az MSZMP Politikai Bizottságának augusztus 13-ai ülése a katolikus egyházban kialakult helyzetről
EGYHÁZÜGYI HIVATAL Szigorúan titkos!
0036/1957/Eln.
Készült: 4 példányban.
Az ellenforradalom után kialakult ellenséges helyzetet a katolikus püspöki karral általánosságban és a konkrét kérdéseket illetően is - egy kivételével - rendeztük. Egy kérdés, azaz két békepap visszahelyezése volt folyamatban, ezt a püspöki kar felterjesztette a Vatikánba rendezés végett. A Vatikán július elején elutasította. Ennek következtében mi is kitettünk állásából kb. 20 reakciós papot és egy püspöki helynöknek - nevezetesen Rojkovics görög katolikus helynöknek megvontuk a működési engedélyét.
Július 16-i kelettel a Vatikánból 3 újabb dekrétum és rendelkezés érkezett, ami igen durva beavatkozás és tűrhetetlen állapotot jelent.
A három rendelkezés lényege:
1.) A három parlamenti katolikus pap képviselő azonnal mondjon le képviselői mandátumáról. (Beresztóczy Miklós, Horváth Richárd, Máté János)
2.) Horváth Richárd Budapesten nem lehet plébános, azonnal el kell távolítani.
3.) Magyarországon katolikus pap és püspök semmilyen politikai és társadalmi tevékenységet nem fejthet ki. Az „Opus Pacis"-ban sem és a békemozgalomban sem vehetnek részt. A Vatikán azonnal jelentést kér és magyarázatot az eddigi tevékenységről.
Mind a három rendelkezés azzal fejeződik be, hogy amennyiben ezeket nem hajtják végre, úgy „ipso facto", azaz automatikusan a „különleges kiközösítés" alá esnek. Mind a három rendelkezés a pápa rendelete.
Ennek a vatikáni akciónak a külpolitikai háttere minden bizonnyal része a nemzetközi reakció, az imperializmus támadásának a szocialista tábor és benne hazánk ellen. A szeptemberi ENSZ közgyűlésen az ún. ötös bizottság jelentését Magyarországról napirendre akarják tűzni. A Vatikán ezt úgy kívánja segíteni, hogy addig kiéleződjék az állam és a katolikus egyház között a helyzet, hogy harc legyen. Ez alkalmas lesz nekik arra, hogy rámutassanak: „Íme Magyarországon üldözik az egyházat, a vallást." Ugyancsak ősszel lesz Nyugat-Németországban a választás. (Ismeretes, hogy [Konrad] Adenauer a katolikus párt vezére és erős katolikus tömb van.) Itt is fel akarják használni a választási agitációban, hogy a kommunisták üldözik az egyházat, a vallást.
Május második fele óta a Vatikán részéről hasonló nyomás van Lengyelországra, az NDK-ra és Csehszlovákiára.
A belpolitikai háttere minden bizonnyal az, hogy a Vatikán megsokallta az állam és az egyház között kialakult jó viszonyt és azt, hogy a püspöki kar és a katolikus egyház néhány kérdésben támogatta a kormányt és elítélte az ellenforradalmat.
Ez a pápa intézkedéseinek kül- és belpolitikai háttere. Mindezek ellenére azt javasoljuk, hogy ebben a helyzetben igen keményen és határozottan kell visszaütni, mert a jelenlegi helyzetben igen jó erkölcsi alapról és pozícióból tudunk fellépni. Abban az esetben, ha tétovázunk, a Vatikán újabb intézkedéseket fog tenni, és később már nehezebb helyzetből és rosszabb pozícióból tudunk csak fellépni. Ezeket figyelembe véve, a mi fellépésünk jellege védekezés legyen az imperialisták és ügynökeik, a nemzetközi és hazai reakció támadásával szemben. Az intézkedéseket azért tesszük, mert rákényszerített a reakció.
Az Egyházügyi Hivatal a következő konkrét intézkedéseket kívánja tenni.
1.) Az egész katolikus püspöki kart felhívni az Egyházügyi Hivatalba július 31-re. (Ekkor még nem ismerik a pápai rendeleteket.) Igen határozottan közölni, hogy a
2.) Amikor a püspöki kar közli (kb. augusztus 3-5. között) az újabb három vatikáni rendeletet, akkor kikötni, hogy nem hozhatják nyilvánosságra, és nem hajthatják végre. Erélyesen tiltakozni az ilyen durva és brutális beavatkozás ellen. (A püspökök minden bizonnyal alávetik magukat a pápának, azaz ragaszkodnak a végrehajtáshoz.)
3.) Sajtóban, rádióban leleplezni a Vatikán beavatkozását és kimutatni, hogy politikai nyomást akar gyakorolni. Ehhez jó erkölcsi és politikai alapunk van. A cikkeket az Egyházügyi Hivatal lássa megjelenés előtt.
4.) A miniszteri biztosok minden püspökségen egész nap az épületben tartózkodjanak. Ellenőrizzék részletesen az egyházmegye kormányzását.
5.) Püspökkari konferenciát csak az Egyházügyi Hivatal engedélyével lehet tartani az előre bemutatott és jóváhagyott napirenddel.
6.) A Minisztertanács hozzon olyan határozatot, hogy a további intézkedésig minden katolikus egyházi állás betöltéséhez és elmozdításhoz az
7.) Badalik Bertalan veszprémi püspök jogkörét és működési engedélyét az Elnöki Tanács vonja meg. Badalik püspök költözzék el Veszprémből. (Az egyházmegye vezetését Klempa Sándor irodaigazgató végezze, mint káptalani helynök.)
8.) Kb. 40-50 papot, akik a legreakciósabbak és a püspökök legjobb támaszai, barátai, a Belügyminisztérium vegyen közbiztonsági őrizetbe.
9.) A legmegbízhatóbb és határozottan mellettünk álló békepapokat, kb. 10-15-öt, augusztus 3-án tájékoztassuk a kialakuló helyzetről és biztosítsuk őket az állami védelemről.
10.) Azokat a békepapokat, akiket a Vatikán ebben a harcban kiközösít, támogassuk. Azokat a templomokat adjuk nekik, ahol most vannak és anyagilag az államsegélyek terhére támogassuk őket. Működjenek tovább, mint papok. Ez felidézi az egyházszakadás veszélyét.
Ezeket az intézkedéseket úgy kell végrehajtani, hogy azok a püspökök, akik velünk egyetértenek, de nem léphetnek fel a pápával szemben, érezzék, hogy nem őket sújtjuk és nyomjuk, hogy reájuk számítunk és irántuk bizalommal vagyunk.
Budapest, 1957. augusztus 3-án
Horváth János s. k.
az Egyházügyi Hivatal vezetője
***
A PB ülés határozati jegyzőkönyve
5./ Tájékoztató jelentés a katolikus egyházban kialakult jelenlegi helyzetről.
Előadó: Horváth János elvtárs
Hozzászólt: Kádár János elvtárs.
A Politikai Bizottság a jelentést és a javaslatokat tudomásul veszi és főbb vonalaiban helyesli.
Támogatni kell, hogy Grősz és a püspöki kar megírja és eljuttassa a pápának tiltakozását.
Badalik Bertalan veszprémi püspök működését meg kell vonni, arra való hivatkozással, hogy demokrácia ellenes tevékenységéért több ízben figyelmeztetésben részesült.
Biztosítani kell a mellettünk álló békepapokat az állam támogatásáról.
***
A PB ülés szószerinti jegyzőkönyve
5. Tájékoztató jelentés a katolikus egyházban kialakult jelenlegi helyzetről
Horváth János elvtárs:
A megbeszélések arra az eredményre vezettek, hogy végeredményben, ha az Egyházügyi Hivatal nem engedélyezi a Vatikántól érkezett levél felolvasását, ők sem fogják kihirdetni. De minden körülmények között a Vatikánból újabb intézkedések fognak jönni, ami gyakorlatilag azt fogja jelenteni, hogy egymás után fogják kiközösíteni a békepapokat. E pillanatban úgy áll a helyzet a megbeszélés értelmében, hogy valamennyi püspök, egyedül a budapesti
Minden körülmények között egészen biztosra vehető, hogy a Vatikán úgy határoz, hogy és amennyiben nem mondanak le képviselői mandátumukról július, legkésőbb augusztus hónapban, akkor automatikusan ki lesznek közösítve az egyházból. A Grősz arra vállalkozik, hogy e hónap végén, de legkésőbb szeptemberben küld egy levelet a Vatikánba, amelyben vázolja majd az egyház és az állam viszonyát, hogy a kormány nem ellenezte a vallásszabadságot, sőt a hitoktatást is rendezte és megállapítja - amit az egész püspöki kar aláír -, hogy a Vatikán rendelkezései zavarják ezt a viszonyt. Ebben megállapodtunk Grősszel, azonban úgy néz ki, ha újabb vatikáni intézkedés fog bekövetkezni, elállnak ennek a felterjesztésnek az elkészítésétől.
Úgy ítélem meg a helyzetet, hogy ha a püspöki kar meg fogja látni, hogy a kormány erőteljesen lép fel, akkor ők is határozottan tudnak fellépni a különböző kérdésekben, de ha mi várunk, akkor ez nem jó hatással lesz. Úgy gondoljuk, hogy olyan mértékben hajtanánk végre a megfelelő intézkedéseket, amilyen mértékben megkívánja a helyzet.
Feltétlenül indokoltnak tartjuk Badalik Bertalan veszprémi püspök jogkörének megvonását. Évek óta nehezíti a helyzetet Badalik, és bár konkrét adatok nincsenek ezzel kapcsolatban, de úgy néz ki, hogy ő küldött ki a Vatikánnak olyan információkat, hogy mi van itt és hogy ezeket az intézkedéseket tegyék. Ez kitűnik a különböző kérdések fogalmazásából, amit, csak abban az esetben lehet így megírni, ha ismerik pontosan az itteni belső dolgokat.
Kádár János elvtárs:
A három békepap mire van elszánva?
Horváth János elvtárs:
Vállalják a kiközösítést. Mi nekik adjuk a templomokat, továbbra is misézhetnek és megadjuk a megfelelő védelmet.
Kádár János elvtárs:
A dolog az úgy áll, hogy itt kapkodás van. A püspököket magukat is felbőszíti. Tavasszal a pápa beleegyezett. Ha ki lehetne szorítani a Grősz-féle feljegyzést, az nagyon nagy dolog volna. Ha ehhez erőszakoskodás kell, meg kell csinálni.
Horváth János elvtárs:
Ha látják, hogy mi határozottan fellépünk, ez erősíti őket.
Kádár János elvtárs:
Fogadjuk el elvileg a dolgot és vigyük ki a szükség szerint, de egyelőre publikálás nélkül. Ha sikerül elérni, hogy a felterjesztést megcsinálják, akkor már kedvezőbb a helyzet. Ha utána a pápa újra jön, akkor kezünkben van a Grőszék felterjesztése.
A Badalik dolgára a püspöki kar hogyan fog reagálni?
Horváth János elvtárs:
Kötelességszerűen tiltakozni fognak, de ezt nem kell komolyan venni.
Kádár János elvtárs:
Akkor csináljuk meg.
MOL M-KS-288. f. 5. cs. 39. ő. e. (Magyar Országos Levéltár - MSZMP Központi Szervei - Politikai Bizottság - 39. őrzési egység - 1957.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt február 16.
A Népszövetség 1923. április 23-i döntése értelmében a Nógrád megyei Somoskő és Somoskőújfalu Csehszlovákiától visszakerül Magyarországhoz...Tovább
Wallace Hume Carothers vegyészkutató eredményei alapján a DuPont cég szabadalmaztatja a nylont.Tovább
Gróf Teleki Pál miniszterelnök másodszor alakít kormányt.Tovább
Ditrói Mór magyar színigazgató, rendező, a budapesti Vígszínház alapítója (*1851)Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő