Az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, ezzel megkezdődik az első világháborúTovább
Munkások és munkásnők ’56-ban
A Budapesti Harisnyagyár ’56-os történetei a levéltári források tükrében
„Megjelent négy katona este. […] Valami levelet kerestek […] Mindenfélét kiturkáltak a szekrényünkből. Akkor még szalmazsák volt a divat. A kisgyerekeim ott feküdtek az ágyon, aludtak, mind a három. Mondtam, hogy kivegyem az ágyból őket. Hát egyet vettem ki, azt a zsákot fölemelték, nem találtak semmit. Amerikából kerestek, hogy Amerikával levelezünk és azt a levelet keresték. […] Bevitték, egész éjszaka verték. Ledobták a pincébe. 12 után szóltak neki, hogy jöjjön föl. De rögtön. Se öltözni, semmi. Kivették a nadrágszíját, a csizmájáról a vasat leszedték, a gatyájából a madzagot kihúzták.”
Szekeres Istvánné párttagfelvétele
Jegyzőkönyv
Felvétetett 1962. június 21-én a II-es pártalapszervezet taggyűléséről.
Jelen van: 24 fő tag, igazoltan távol 7 fő, 1 tagjelölt /meghívott/ Karkulik Viktória elvtársnő az I-es alapszervből.
Napirendi pont: 1./ Tagjelölt felvétel.
2./ Az alapszerv vezetőségének beszámolója.
1./ Napirend:
Az alapszerv vezetősége javasolja
Ajánlói: Kormos Lajosné és Varga Istvánné
Varga elvtársnő: elmondja, hogy 1957 óta ismeri, azóta együtt dolgoznak, mindig becsületes, jó dolgozó volt. Dolgozó társai szeretik. Ennek alapján javasolja tagjelölt felvételét.
Kormos elvtársnő: elmondja, gyermekkora óta ismeri Szekeresnét. Rendes munkás családból származik. A párt bizonyára jó elvtársat fog kapni vele.
Bánkúti elvtársnő: kérdést tesz fel, hogy 1956 után miért nem kérte átigazolását?
Szekeres Istvánné: elmondja, hogy 1956-ban az ellenforradalom idején gyermeke Pesten volt, mert máshol nem tudta elhelyezni. Ebben az időben a vas megyei főosztályon dolgozott, ez azonban az ellenforradalom kitörésekor feloszlott. Kisleányát november vége felé sikerült Pestről hazahozniuk, és már nem is akart elmenni dolgozni, mert gyermekétől már nem akart még egyszer megválni. 1957. januárban elhagyta férjét, mivel már az előző időkben is rosszul éltek. Ez az időszak olyan zűrös volt, később pedig férjét letartóztatták, mert disszidenseket segített át a határon, akkor pedig már nem jelentkezhetett, mert úgysem igazolták volna át. Az üzemben már a korábbi években kérte felvételét, de nem vették fel férje miatt, akitől ugyan 4 éve külön él, de a bíróság nem választotta el őket.
A taggyűlés Szekeres Istvánné tagjelölt felvételét egyhangúlag elfogadta.
Jelzet: BFL BB 8. fond XXXV. c. Budapesti Harisnyagyár iratai 1962. Eredeti tisztázat
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 28.
1914
1943
Az angolszász hatalmak bombázótámadása Hamburg ellen. Súlyosan megrongálódik a Szent Miklós-templom.Tovább
1951
Több mint négyezer huszonéves „politikailag megbízhatatlan” fiatalt hívtak be katonai szolgálatra a hadtáp alakulatokhoz.Tovább
1968
IX. Világifjúsági Találkozó Szófiában 142 ország 20 ezer küldöttének részvételével. „Szolidaritás, béke, barátság” volt a jelszó. A...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő