Adolf Hitlert kiengedik a Landsberg börtönből.Tovább
Munkások és munkásnők ’56-ban
A Budapesti Harisnyagyár ’56-os történetei a levéltári források tükrében
„Megjelent négy katona este. […] Valami levelet kerestek […] Mindenfélét kiturkáltak a szekrényünkből. Akkor még szalmazsák volt a divat. A kisgyerekeim ott feküdtek az ágyon, aludtak, mind a három. Mondtam, hogy kivegyem az ágyból őket. Hát egyet vettem ki, azt a zsákot fölemelték, nem találtak semmit. Amerikából kerestek, hogy Amerikával levelezünk és azt a levelet keresték. […] Bevitték, egész éjszaka verték. Ledobták a pincébe. 12 után szóltak neki, hogy jöjjön föl. De rögtön. Se öltözni, semmi. Kivették a nadrágszíját, a csizmájáról a vasat leszedték, a gatyájából a madzagot kihúzták.”
Szekeres Istvánné párttagfelvétele
Jegyzőkönyv
Felvétetett 1962. június 21-én a II-es pártalapszervezet taggyűléséről.
Jelen van: 24 fő tag, igazoltan távol 7 fő, 1 tagjelölt /meghívott/ Karkulik Viktória elvtársnő az I-es alapszervből.
Napirendi pont: 1./ Tagjelölt felvétel.
2./ Az alapszerv vezetőségének beszámolója.
1./ Napirend:
Az alapszerv vezetősége javasolja
Ajánlói: Kormos Lajosné és Varga Istvánné
Varga elvtársnő: elmondja, hogy 1957 óta ismeri, azóta együtt dolgoznak, mindig becsületes, jó dolgozó volt. Dolgozó társai szeretik. Ennek alapján javasolja tagjelölt felvételét.
Kormos elvtársnő: elmondja, gyermekkora óta ismeri Szekeresnét. Rendes munkás családból származik. A párt bizonyára jó elvtársat fog kapni vele.
Bánkúti elvtársnő: kérdést tesz fel, hogy 1956 után miért nem kérte átigazolását?
Szekeres Istvánné: elmondja, hogy 1956-ban az ellenforradalom idején gyermeke Pesten volt, mert máshol nem tudta elhelyezni. Ebben az időben a vas megyei főosztályon dolgozott, ez azonban az ellenforradalom kitörésekor feloszlott. Kisleányát november vége felé sikerült Pestről hazahozniuk, és már nem is akart elmenni dolgozni, mert gyermekétől már nem akart még egyszer megválni. 1957. januárban elhagyta férjét, mivel már az előző időkben is rosszul éltek. Ez az időszak olyan zűrös volt, később pedig férjét letartóztatták, mert disszidenseket segített át a határon, akkor pedig már nem jelentkezhetett, mert úgysem igazolták volna át. Az üzemben már a korábbi években kérte felvételét, de nem vették fel férje miatt, akitől ugyan 4 éve külön él, de a bíróság nem választotta el őket.
A taggyűlés Szekeres Istvánné tagjelölt felvételét egyhangúlag elfogadta.
Jelzet: BFL BB 8. fond XXXV. c. Budapesti Harisnyagyár iratai 1962. Eredeti tisztázat
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 20.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő