A moszkvai csonka olimpia

A moszkvai csonka olimpia - bár Szovjetunió kétségkívül presztizsveszteséget szenvedett - összességében sikeresnek bizonyult. Ugyanakkor világossá vált, hogy az olimpiai mozgalmat át kell alakítani. Ennek egyik jele volt Juan Antonio Samaranch megválasztása a NOB elnökévé, aki 30 évig irányította és átalakította az olimpiai mozgalmat. Ekkor azonban még nem lehetett látni, hogy a válság a következő olimpiát is érinti és a "birodalom" megpróbál visszavágni.

Jegyzőkönyvrészlet a Titkárság 1980. június 16-i üléséről

                                                              SZIGORÚAN BIZALMAS
Készült: 3 pld-ban

J E G Y Z Ő K Ö N Y V
A Titkárság 1980. június 16-án megtartott üléséről

Jelen vannak:Gyenes András, Kádár János, Korom Mihály, Németh Károly, Óvári Miklós,
továbbá Aczél György, Gáspár Sándor, Maróthy László és Méhes Lajos elvtársak.
Az ülésen nem vesz részt /szolgálati okból külföldön van/: Havasi Ferenc elvtárs

NAPIREND:

[...]

3.





Javaslat az olimpiai csapat ünnepélyes búcsúztatására, fogadására, az eredményes sportolók és vezetők kitüntetésének elveire.
Előadó: Rácz Sándor elvtárs
Hozzászóltak: Buda István és Kádár János elvtársak

[Határozat]

A Titkárság elfogadja a javaslatot az olimpiai csapat ünnepélyes búcsúztatására, fogadására, az eredményes sportolók és vezetők kitüntetésének elveire.

Tudomásul veszi, hogy a moszkvai nyári olimpiára utazók ünnepélyes búcsúztatására július 17-én, fogadásukra augusztus 4-én a Ferihegyi repülőtéren kerül sor; Borbándi János mond beszédet.
Egyetért azzal, hogy Korom Mihály és Maróthy László elvtársak mindkét alkalommal jelenjenek meg.

Elvileg hozzájárul, hogy az eredményesen szereplő sportolók és sportszakemberek kitüntetésben részesüljenek:

  • az I-III. helyezettek a Magyar Népköztársaság Sportérdemérem arany, ezüst, bronz fokozatát kapják meg;
  • kivételes, megokolt esetben néhány IV-VI. helyezést elért egyéni és csapattag is részesülhet kitüntetésben;
  • kiemelkedő eredménysorozat elismeréséül, illetve példamutató pályafutás lezárásaként a Munka Érdemrend arany és ezüst fokozata is adományozható;
  • a felkészülésben kitűnt sportszakemberek elismerése a sportolókra vonatkozó elvek értelemszerű alkalmazásával történjék.

A konkrét kitüntetési javaslatokat megfelelő időben terjesszék a Titkárság elé.

Egyetért azzal, hogy az adományozandó kitüntetéseket Losonczi Pál elvtárs adja át augusztus 8-án a Parlamentben. Az ünnepségen Korom Mihály, Maróthy László és Borbándi János elvtársak vegyenek részt.

Helyesli, hogy Kádár János elvtárs alkalmas időpontban Tatán meglátogatja az olimpiai keret tagjait.

Korom Mihály elvtárs állítsa össze és megfelelő időpontban terjessze a Titkárság elé jóváhagyásra az olimpiát megtekintő legfelsőbb párt- és állami vezetők részvételi tervét. 

MOL M KS 288.f. 7/609. ő. e. Magyar Országos Levéltár (Eredeti, aláírásokkal hitelesített jegyzőkönyvi határozat)

Ezen a napon történt július 09.

1922

A MCSSZ elfogadta Gerely Jolán tervezetét a leánycserkészetről, és kebelén belül Ideiglenes Leánycserkész Intéző Bizottságot hozott létre...Tovább

1970

Az ENSZ világifjúsági közgyűlése.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.

Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.

Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.

Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.

Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.

Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban. 
 

Budapest, 2026. június 29.

Miklós Dániel
főszerkesztő