Kétnapos szovjet-amerikai csúcstalálkozó Bécsben, Hruscsov és John F. Kennedy között.Tovább
A moszkvai csonka olimpia
A moszkvai csonka olimpia - bár Szovjetunió kétségkívül presztizsveszteséget szenvedett - összességében sikeresnek bizonyult. Ugyanakkor világossá vált, hogy az olimpiai mozgalmat át kell alakítani. Ennek egyik jele volt Juan Antonio Samaranch megválasztása a NOB elnökévé, aki 30 évig irányította és átalakította az olimpiai mozgalmat. Ekkor azonban még nem lehetett látni, hogy a válság a következő olimpiát is érinti és a "birodalom" megpróbál visszavágni.
Jegyzőkönyvrészlet a Politikai Bizottság 1980. augusztus 5-i üléséről
| SZIGORÚAN BIZALMAS! Készült: 3 pld-ban |
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
A Politikai Bizottság 1980. augusztus 5-én megtartott üléséről
| JELEN VANNAK: | Aczél György, Benke Valéria, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Sarlós István, továbbá Bruttyó János és Várkonyi Péter elvtársak. Az ülésen nem vettek részt /szabadságon vannak/: Kádár János, Lázár György, Losonci Pál, Maróthy László, Méhes Lajos és Óvári Miklós elvtársak. Nem vesz részt továbbá Gyenes András elvtárs. |
NAPIREND:
[...]
A KB Közigazgatási és Adminisztratív
Osztályának javaslata
[Határozat]
A Politikai Bizottság hozzájárul, hogy a XXII. Nyári Olimpiai Játékokon eredményesen szereplő sportolók és sportszakemberek közülA Munka Érdemérem arany fokozatával tüntessék ki
- kiemelkedő eredménysorozatuk és példamutató pályafutásuk elismeréseként
Kocsis Ferenc és
Magyar Zoltán olimpiai bajnokokat, - a felkészítésben végzett eredményes munkájuk elismeréseként
Hegedűs Csaba birkózó szövetségi kapitányt,
Széchy Tamás úszó-vezetőedzőt,
Vass Imre vívóedzőt, - a XXII. Nyári Olimpiai Játékok előkészítésében és lebonyolításában kifejtett kiemelkedő nemzetközi munkásságáért dr. Csanádi Árpád elvtársat, az OTSH elnökhelyettesét,
- az olimpiai csapat felkészítésében és szereplésében kifejeződő eredményes szervező-irányító tevékenységéért Páder János elvtársat, az OTSH elnökhelyettesét.
- kiemelkedő eredménysorozatának és példamutató pályafutásának elismeréseként
Hargitay András úszót,
Verrasztó Zoltán úszót,
Szabó István kajakozót; - a felkészítésben végzett eredményes munkájának elismeréseként
Müller Ferdinánd birkózó-vezetőedzőt,
Parti János kajakozó-vezetőedzőt.
- 20 főt a Magyar Népköztársaság Sportérdemérmének arany fokozatával,
- 6 főt a Magyar Népköztársaság Sportérdemérmének ezüst fokozatával,
- 26 főt a Magyar Népköztársaság Sportérdemérmének bronz fokozatával.
a felkészítésben kitűnt sportszakemberek közül
- 18 főt a Magyar Népköztársaság Sportérdemérmének arany fokozatával,
- 23 főt a Magyar Népköztársaság Sportérdemérmének ezüst fokozatával,
- 5 főt a Magyar Népköztársaság Sportérdemérmének bronz fokozatával tüntetnek ki.
Tudomásul veszi továbbá, hogy egyéni elbírálás alapján a Magyar Népköztársaság Sportérdemérmének ezüst fokozatával tüntetik ki Oláh Béla súlyemelőt és Bakó Zoltán kajakozót.
A Politikai Bizottság tudomásul veszi, hogy a kitüntetések átadására augusztus 8-án kerül sor. Az Elnöki Tanács kitüntetéseit Trautmann Rezső elvtárs, a Magyar Népköztársaság Sportérdemérmét pedig Borbándi János elvtárs adja át. A kitüntetés átadásán Korom Mihály elvtárs vegyen részt.
MOL M KS 288. f. 54/806. ő. e. Magyar Országos Levéltár (Eredeti aláírásokkal hitelesített jegyzőkönyvi határozat)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 03.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő