Kínában kihirdetik a köztársasági alkotmányt, véget ér a császárságot elsöprő forradalom.Tovább
Kultúrbéke, 1987.
A magyar törvényhozás számos alkalommal volt heves egyházpolitikai szócsaták színtere. A kommunista hatalomátvételtől a rendszerváltásig azonban – a rendszer „puhulása” ellenére – csak egyetlen egyházpolitikai vitát tudunk megemlíteni. A szocializmus évtizedeiben ez volt az első, egyben utolsó (akár történelmi kuriózumnak is nevezhető) eset, amikor az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Miklós Imre államtitkár beszámolót terjesztett a törvényhozás elé, mely megvitatta azt, és elfogadásáról határozatot is hozott.
Miklós Imre válasza az elhangzottakra
ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a témához többen nem jelentkeztek szólásra, ezért Miklós Imrének, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének válasza következik.
MIKLÓS IMRE: Tisztelt Országgyűlés! Élve a válaszadás kötelességével és jogával, azonban nem visszaélve ezzel, különös tekintettel az előre haladott időre, röviden próbálok néhány mondatot mondani, hiszen vitát összefoglalni nem kell, mert nem volt vita. Egyetértés volt mindazzal, ami a magyar egyházpolitikára ma érvényes.
Az a tény, hogy az Országgyűlés napirendre tűzte ezt a témát, erkölcsi, politikai segítséget ad mindazoknak, állami és egyházi tisztségviselőknek széles ez országban, akik az egyházpolitikával foglalkoznak, hogy azt az utat, amit eddig küzdelmekkel, gondokkal, de következetesen jártunk, ezt folytatnunk kell.
Szeretném megköszönni a felszólalásokat, amelyek magas szinten kiegészítették az általam elmondottakat, értékes gondolatokkal járultak hozzá, hogy mindazok, akik ezzel a munkával foglalkoznak, a jövőben jobban tudják végezni kötelességüket.
Egyes gondolatok megerősítették azt, amit tettünk eddig, más gondolatok bátorítást adtak a továbbfolytatásra; néhány gondolat segítséget adott ahhoz, hogy elmélyedjünk, gondolkodjunk, megvizsgáljuk, hogy hogyan lehetne azokkal az aktuális kérdésekkel foglalkozni. Azt hiszem, helyes az a sorrend, hogy mindazon, amit itt hallottunk, először elgondolkodunk, feldolgozzuk magunkban, utána megfogalmazzuk a gondolatainkat, konzultálva mindazokkal a világi és egyházi hozzáértőkkel, felelős emberekkel, akik eddig is segítették a munkánkat, akikkel együtt alakítottuk és alakítjuk a jövőben is a politikát, s végül miután gondolkodtunk és meg tudtuk fogalmazni gondolatainkat, cselekedjünk abban a szellemben, amilyen szellemben az Országgyűlés ma foglalkozott ezzel a témával.
Még egyszer szeretném megköszönni az Országgyűlésnek, hogy napirendre tűzte ezt a fontos témát, a felszólalóknak pedig azt, hogy segítséget nyújtottak munkánkhoz.
Köszönöm. (Taps)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 29.
1912
1945
Amerikai csapatok felszabadítják a dachaui koncentrációs tábort.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő