A KISZ vezetői az MSZMP IKB titkársági ülésén a KISZ első kongresszusának összehívására tettek javaslatot. A Titkárság nem tartotta „...Tovább
Kultúrbéke, 1987.
A magyar törvényhozás számos alkalommal volt heves egyházpolitikai szócsaták színtere. A kommunista hatalomátvételtől a rendszerváltásig azonban – a rendszer „puhulása” ellenére – csak egyetlen egyházpolitikai vitát tudunk megemlíteni. A szocializmus évtizedeiben ez volt az első, egyben utolsó (akár történelmi kuriózumnak is nevezhető) eset, amikor az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Miklós Imre államtitkár beszámolót terjesztett a törvényhozás elé, mely megvitatta azt, és elfogadásáról határozatot is hozott.
Kiss Józsefné hozzászólása
ELNÖK: Kiss Józsefné, Veszprém megye képviselője kíván szólni.
KISS JÓZSEFNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Ahhoz a nemzedékhez tartozom, amely a felszabadulás utáni idők nehéz társadalmi küzdelmeit és ennek részeként az állam és az egyházak szétválását, a kapcsolatok új alapokra helyezését mint történelmet is és mai gyakorlatként is ismerem.
Az állam és az egyházak kapcsolatrendszerében a korrekt partneri együttműködésben bekövetkezett, a haza javát szolgáló fejlődés nagyon sok küzdelem és türelmes, szívós munka eredménye. Ezt az eredményt van okunk félteni, ez pártunk szövetségi politikájának rendszerében olyan alap, amelyre lehet építeni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az utóbbi időben az Országgyűlés munkája iránt fokozott érdeklődés nyilvánul meg. Azt tapasztaltuk, hogy az egyházpolitikai helyzetünkről szóló napirendet Veszprém megyében különös figyelemmel kísérik mind a vallásos, mind a nem vallásos emberek. Ezt a fokozott érdeklődést indokolja Veszprém ezeréves történelmi múltja és az ehhez kapcsolódó római katolikus püspökségi székhely.
A dunántúli református egyházkerület püspökségi székhelye is évszázados múltra tekint vissza nálunk. Veszprém megyében jelenleg 11 államilag elismert vallásfelekezet működik. Megyénk történelme éppen az előzőekből fakadóan, bőven rendelkezik mélyen gyökerező vallásos hagyományokkal. Ezeknek a hagyományoknak a visszahúzó hatásai egyre jobban eltűnnek, és erősödnek azok az előremutató, értékálló hagyományok, amelyek a közösségteremtés, az együttműködés és a felelősségtudat építésében, munkálásában jelentkeznek.
Veszprém megye és választókerületem néhány - az előbbieket példázó - tapasztalatából megemlítem a következőket. Veszprém megyében a mintegy 1100 műemlék és műemlék-jellegű épületből egyházi tulajdonú 300. Ezek megvédéséért jelentős állami és egyházi erőfeszítések történnek. A megyei tanács saját pénzeszközeiből is igyekszik támogatni építészeti értékeink megőrzését, ugyanakkor ebben a kérdésben még feszítő gondokat is látunk; így megemlítem, hogy egyes egyházi létesítmények - templomok, parókiák - megmentésére, felújítására alig van kilátás. Ebben a tekintetben a közös gondolkodásra és gondoskodásra továbbra is szükség van.
A jó partneri együttműködést példázza megyénk egyházi vezetésének és múzeumi intézményeinknek a kapcsolata. Az egyházművészeti értékek bemutatása, közkinccsé tétele a közművelődés egyik forrása. Ebben a sorban jelentős figyelmet kap a dunántúli református egyház pápai gyűjteménye és az újonnan létrehozott veszprémi római katolikus egyházművészeti gyűjtemény, valamint azok a tudományos kutatási lehetőségek, amelyeket ezeknek az egyházi központoknak a könyvtárai, levéltárai múltunk alaposabb megismeréséhez biztosítanak.
Szólok az 1985-ös földrengés okozta károkról is - ez választókerületemet döntően érintette. Jelentős számú egyházi létesítmény szenvedett súlyos károkat, köztük többségében műemlék és műemlék-jellegű templomok. A megyei tanács 14 templom helyreállításához nyújtott jelentősebb anyagi támogatást; ezt abban az időben tette, amikor a vallásos emberek saját egyéni terhei is erősen megnövekedtek.
Az állam és az egyházak korrekt partneri együttműködése jut kifejezésre abban is, hogy az egyházak működési feltételei állandóan javulnak. Veszprém megyében az elmúlt tíz év alatt 32 új egyházi létesítmény megépítésére adtak ki engedélyt.
Az elhangzott expozéban tett megállapításokat a Veszprém megyei tapasztalatok is megerősítik. Hangsúlyt szeretnék adni annak, hogy a megyénkben dolgozó papság társadalmi, közéleti felelőssége a korrekt partneri együttműködést erősítő kérdésekben fokozódott. A jó kapcsolat állandó erősítése és rendszeres dialógus biztosítása a megye népfront- és tanácsi szerveinél elősegíti, hogy a papság a vallásos emberek körében a helyi és a nagyobb társadalmi célkitűzésekről tudjon beszélni. Ilyenek a környezetvédelem ügye, valamint az alkoholizmus és egyéb szenvedélybetegségek elleni küzdelem.
Tisztelt Országgyűlés! Az egyházpolitikánk helyes gyakorlati megvalósulása hozzájárult eddigi fejlődésünkhöz, segítette céljaink megvalósulását. Az Állami Egyházügyi Hivatal elismerésre méltó működésének és munkájának eredménye is, hogy növekedett az egyházpolitikánkat értők száma, és ez továbbra is forrás lehet az állam és az egyházak között kialakult jó kapcsolat erősítéséhez, az együttműködés továbbfejlesztéséhez - nálunk, Veszprém megyében is. Köszönöm figyelmüket. (Taps)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 19.
1957
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő