Kovács Gyula képviselő a Parlament épületében pisztollyal sikertelen merényletet kísérel meg Gróf Tisza István miniszterelnök ellen.Tovább
Makacs öregúr vagy nemzetmentő vátesz?
„Meg kellene oldani a Mindszenty-kérdést, mert mindaddig, amíg az ügyében nem történik pozitív lépés, a koronaékszereket nem tudják visszaadni. Azonnal közbevetettem, hogy ilyen kapcsolatot a kettő között nem lehet tenni. Kormányuk többszörösen elismerte, hogy a koronaékszerek a magyar nemzet tulajdona és miután ez a helyzet, vissza kell adniuk a jogos tulajdonosnak.”
Összefoglaló
[?]
Összefoglaló
Az "M.-ügyet" egyelőre lezárni nem lehet és ezért összefoglalni is meglehetősen nehéz: jóformán minden hét szolgáltat valamit hozzá, ami - ha újat nem is hoz -, de nyomatékosabbá teszi a már elmondottakat. Csupán a fentiekben ismertetettek óta is, azok a jobboldali körök, amelyek az amerikai Katolikus Magyarok Vasárnapja körül csoportosulnak, meghívták M.-t egy amerikai körútra, amelyet ő el is vállalt és csupán erélyes vatikáni közbelépésre került le a dolog a napirendről. Hasonló közbelépés állította meg az emlékiratok publikálásának közeli megvalósulását. Információk szerint, az M. körüli akciók szervezésében jelentős szerepet vállalt személyi titkára, ami azért említésre méltó, mert utóbbi a Vatikán az illetőt leváltotta és helyébe mást küldött.
Az említett "csend" M. körül, - a dokumentációs rész összeállításának ideje alatt is már - meglehetősen átmenetinek és viszonylagosnak bizonyult. Az emigrációs jobboldal tizenhat esztendeje vár valakire, aki összetartója és vezére lehet; most úgy hiszi, megkapta. A koronaügy és M. magatartása arra utal, hogy nem csalódtak, a várt férfi valóban megérkezett. Ugyanakkor a Vatikán - más kérdés, hogy mennyiben saját jószántából, és mennyiben megfelelő emlékeztető után -, igyekszik az elszabadult szellemet visszagyömöszölni a palackba. Erélye tiszteletreméltó, de egyfelől kérdés: mennyire tartós - hiszen M. hajlama és az azt kihasználni akaró erők nyomása egyelőre nem fog szunni. Másfelől: menyire hatásos. Az elhatározás időpontja aktuálissá vált, mivel M. betöltötte nyolcvanadik esztendejét és reá is érvényes az a határozat, amely a bíborosok nyugdíjazását írja elő ebben a korban. A határozatot azonban alkalmazni is kell -, s hogy alkalmazzák-e ebben az esetben is, azt ez idő szerint nem lehet tudni. Nagyon elképzelhető, hogy hajlanak a kivételre, és akkor az M.-ügy összes konzekvenciáival együtt, súlyos tehertétele lehet az emigrációs politikának, minden felsőbb intés, óvás és "lebeszélés" ellenére is. M. elég sok példát szolgáltatott hajthatatlanságára ahhoz, hogy feltételezzük további engedetlenségét. Még akkor is, ha a nyugdíjazás esetleg megtörténik. Minden korábbi tapasztalat, valamint az itt idézettek arra intenek: amíg létezik emigrációs jobboldal - és létezik M., kézfogásukkal számolni kell.
[dátum nélkül]
MOL-XIX-J-1-j-160-28-00654/19-1972. 103. doboz (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok - 103. doboz)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 04.
Első világháború: Megindul a Bruszilov-offenzíva. Az orosz hadsereg nagyerejű támadása áttöri az osztrák-magyar hadsereg frontját a Luck-...Tovább
A versailles-i Nagy-Trianon palotában aláírják a Magyarországgal kötött békeszerződést. Ennek következtében Magyarország - Horvátország...Tovább
Elkezdődik a midwayi csata, amely fordulópontot hoz a második világháború csendes-óceáni hadszínterén.Tovább
Pekingben, a Tiananmen téren (a Mennyei Béke Kapujának terén) a hatóságok tűzfegyvereket és páncélosokat bevetve brutálisan szétverik a...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő