Prohászka Ottokár magyar püspök, író, akadémikus (*1858)Tovább
Makacs öregúr vagy nemzetmentő vátesz?
Meg kellene oldani a Mindszenty-kérdést!
„Meg kellene oldani a Mindszenty-kérdést, mert mindaddig, amíg az ügyében nem történik pozitív lépés, a koronaékszereket nem tudják visszaadni. Azonnal közbevetettem, hogy ilyen kapcsolatot a kettő között nem lehet tenni. Kormányuk többszörösen elismerte, hogy a koronaékszerek a magyar nemzet tulajdona és miután ez a helyzet, vissza kell adniuk a jogos tulajdonosnak.”
USA nagykövet informális javaslata a koronaékszerek kapcsán
| V. Területi Osztály | "SZIGORÚAN TITKOS" |
| Bartha János | Készült: 7 példányban |
| 1./ Péter elvtárs 2./ Puja elvtárs 3./ Marjai elvtárs 4./ Hollai elvtárs 5. Szucsné elvtársnő, 6./ WASHINGTON 7./ Osztály |
F e l j e g y z é s
| Tárgy: USA nagykövet informális javaslata a koronaékszerek kapcsán |
1970. július 22-én, amikor utolsó alkalommal egy négyszemközti ebéden látott vendégül az amerikai nagykövet, teljesen informális jelleggel ismét szó volt a koronaékszerek visszaadásának kérdéséről. Akkor tettem azt a megjegyzést, hogy amennyiben az amerikai kormány vissza akarja adni a koronaékszereket, megtalálhatja a módját annak, hogy az ún. nagyhangú magyar emigránsok "ne sértsék" a jelenlegi amerikai kormány érdekeit belpolitikai vonatkozásban. Itt megjegyeztem, hogy ehhez a budapesti amerikai nagykövet néhány hasznos tanácsot is adhat külügyminisztériumának.
Október 2-án részt vettem az amerikai nagykövet egy fogadásán, ahol Puhan félre hívott és visszatért erre a beszélgetésre, egy informális jellegu beszélgetés kapcsán az alábbiakat mondotta.
A koronaékszerek visszaadását még nem vették le napirendről amerikai részről, de tulajdonképpen nem is kívánják kapcsolni a Mindszenty kérdés rendezéséhez. Mindössze amerikai belpolitikai szempontok játszanak közre a megfelelő módozat kiválasztásában. Elkötelezettség nélkül mondja, hogy személy szerint elképzelhetőnek tartaná, hogy ha az amerikai kormány a Vatikánnak adná át a koronaékszereket, azzal az előre történt megállapodással - amit nem publikálnak sehol sem -, hogy a Vatikán adja vissza jogos tulajdonosának, a magyar kormánynak.
A Vatikán ilyen formában történő bekapcsolására ugyanis az amerikai szélsőjobboldali emigráció nem támadhatná az amerikai kormányt, hangoskodásuk viszont a Vatikán érdekeit nem sérti.
Az elgondolás csak nagyon általános, nem tudja, hogy milyen reagálás volna magyar részéről egy ilyen megoldáshoz, így csak hangosan gondolkodás jelleggel veti ezt fel.
Javasolta, hogy mind erről a kérdésről, mind más olyan kérdésről, amelyet hasznos volna informális véleménycserével megbeszélni, a közel jövőben egy szokásos ebédre hívás keretében kicserélhetnénk véleményünket.
A beszélgetést azzal fejeztem be, hogy a felvetett gondolat érdekes, feltétlenül megéri, hogy gondolkozzunk rajta, és mivel az előző két alkalommal már ő hívott meg informális alkalommal ebédre, most megnézem elfoglaltságomat, és a jövő hét folyamán időpontot megbeszélve ő lenne vendégem egy ebédrehívás során.
Puhan javaslatomra kedvezően reagált, és várja ebédrehívásomat.
Budapest, 1970. október 3.
MOL-XIX-J-1-j-USA-4-515-002222/1970 17. doboz (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok - 17. doboz
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 02.
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő