Antibolsevista Komité.Tovább
Makacs öregúr vagy nemzetmentő vátesz?
Meg kellene oldani a Mindszenty-kérdést!
„Meg kellene oldani a Mindszenty-kérdést, mert mindaddig, amíg az ügyében nem történik pozitív lépés, a koronaékszereket nem tudják visszaadni. Azonnal közbevetettem, hogy ilyen kapcsolatot a kettő között nem lehet tenni. Kormányuk többszörösen elismerte, hogy a koronaékszerek a magyar nemzet tulajdona és miután ez a helyzet, vissza kell adniuk a jogos tulajdonosnak.”
Beszélgetés az amerikai nagykövettel
| Péter János | Szigorúan titkos! |
[?]
Feljegyzés
Tárgy: Beszélgetés az amerikai nagykövettel
A mai napon - korábbi megállapodásnak megfelelően - fogadtam az Egyesült Államok budapesti nagykövetét, Puhan-t, aki - mint ismeretes - nemrég tért vissza otthoni szabadságról és konzultációkról.
[?]
A nagykövet Mindszenty ügyét abban az összefüggésben hozta elő, hogy bár elvben úgy tekintettünk erre a kérdésre, mint ami nem akadálya a kapcsolatok fejlődésének, valójában mégis csak kényelmetlen ügy ez közöttünk. Ha az ősszel Rogers-szel már úgy találkoznék, hogy ez a kérdés nem terheli a budapesti amerikai nagykövetséget, mindenesetre segítené a légkört is. Most úgy látja, hogy legutóbbi nálamléte óta változott a helyzet: Mindszenty kész elutazni. Cheli és Zágon tárgyalásairól Puhan a következőket mondta: átadták Mindszentynek a pápa levelét, amelyben a pápa közli Mindszentyvel, hogy tudomásul veszi, hogy el akarja hagyni Magyarországot. Ehhez a pápa hozzájárul és a szeptember közepén tartandó zsinatra várják. Puhan szerint Zágon négy ízben tárgyalt Mindszentyvel; hosszú és nehéz tárgyalás volt mindegyik. Puhan úgy tudja, hogy most még egy levelet küldenek a Vatikánból Mindszentynek; ezt már nem a pápa írja alá, hanem a vatikáni államtitkár. Ebben lesz a konkrét meghívás, időpont megjelölésével. Puhan szerint szeptember közepére várható Mindszenty elutazása.
Közöltem Puhan-nel, hogy legjobb tudomásom szerint Cheliék azt az ígéretet tették Budapesten, hogy ezen a héten adják át írásban a Vatikán hozzánk szóló javaslatát, amely Mindszenty távozásával, körülményeivel és feltételeivel foglalkozik. Puhan is abban a tudatban van, hogy a Vatikán a mi feltételeinket elfogadta.
Közöltem Puhan-nel, hogy ez a téma természetesen nem az Egyesült Államok és a Magyar Népköztársaság közötti tárgyalás témája, de esetleg szükség lesz majd még információk cseréjére; e célból majd Nagy János miniszterhelyettest keresse.
Bp. 1971. július 21.
MOL-XIX-J-1-j-USA-4-14-00700-14-1971. 17. doboz (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok - 17. doboz)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 12.
1919
1961
Jurij Alekszejevics Gagarin a Vosztok-1 űrhajóval elsõként kerülte meg egyszer a Földet a világűrben, majd sikeresen földet ért.Tovább
1970
A KISZ kezdeményezésére országszerte kommunista vasárnapot (ingyen műszakot) tartottak.Tovább
1989
Az MSZMP KB ülésén Kádár János zavarodottan magyarázkodott a múltról, Nagy Imréről.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő