Megszületett Törőcsik Mari a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő...Tovább
Makacs öregúr vagy nemzetmentő vátesz?
Meg kellene oldani a Mindszenty-kérdést!
„Meg kellene oldani a Mindszenty-kérdést, mert mindaddig, amíg az ügyében nem történik pozitív lépés, a koronaékszereket nem tudják visszaadni. Azonnal közbevetettem, hogy ilyen kapcsolatot a kettő között nem lehet tenni. Kormányuk többszörösen elismerte, hogy a koronaékszerek a magyar nemzet tulajdona és miután ez a helyzet, vissza kell adniuk a jogos tulajdonosnak.”
Ebéd az itteni USA nagykövettel 1971. április 19-én
Külügyminisztérium
V. Területi osztály
Szigorúan titkos!
Készült 8 pld-ban
Feljegyzés
Tárgy: Ebéd az itteni USA nagykövettel 1971. április 19-én
Korábbi gyakorlatnak megfelelően április 19-én ebédre hívott meg a budapesti amerikai nagykövet, amelynek során az un. négyszemközti beszélgetésen az alábbi néhány aktuális politikai és bilaterális kérdésekről folytattunk eszmecserét.
1. Az amerikai nagykövet találkozása Péter elvtárssal
Puhan közölte, hogy mivel Péter elvtárstól igérete van, hogy a közeljövőben fogadja, a május 14-i beszámolásra történő hazautazása előtt szeretné, ha erre sor kerühetne.
Hazautazása során két hetet arra szentel, hogy különböző fórumokon beszámoljon a magyar-amerikai kapcsolatokról, személyes benyomásairól. A fórumokat illetően Nixont, Kissingert, Rogerst és néhány jelentős amerikai szenátort említett. A Péter elvtárssal történő beszélgetés során az alábbi témákat kívánja megbeszélni:
- kétoldalú kapcsolataink fejlesztésének kilátásai
- az európai biztonsági értekezlettel kapcsolatos amerikai álláspont ismertetése, valamint a kapcsolatos magyar elképzelések
- Mindszenty-kérdés, amennyiben megfelelő instrukciókat kap addig Washingtonból. (Itt megemlítette, hogy Péter elvtárs olaszországi utazásáról várhatóan megfelelő tájékoztatást kap a State Departmentből, amelynek kapcsán főleg a pápával folytatott megbeszélések érdeklik a Mindszenty-kérdés rendezésére vonatkozó elképzeléseik kialakításához.)
Említést érdemel, hogy az e ponthoz hozzáfuzött kommentárja szerint a Mindszenty-kérdést úgy lehetne rendezni, hogy a magyar állam, a Vatikán és az Egyesült Államok kormánya, mint a három érdekelt fél leülne és kidolgozna egy mindegyik fél számára elfogadható megoldást. Személy szerint azt hiszi, hogy a három érintett fél elfogadott álláspontja még mindig nem kötelezné Mindszentyt és esetleges visszautasítással találkozhatnánk Mindszenty részéről. Van egy olyan elképzelésük, hogy idős korára való tekintettel a pápa, jogánál fogva esetleg leváltása irányába tesz lépéseket, ami kihúzza a talajt a makacskodó Mindszenty lába alól.
[?]
Budapest, 1971. április 20.
MOL-XIX-J-1-j-USA-4-146-00399-4-1971. 17. doboz (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok - 17. doboz)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 23.
1935
1935
Megszületik Vlagyiszlav Nyikolajevics Volkov szovjet űrhajós († 1971).Tovább
1940
Románia csatlakozik a tengelyhatalmakhoz.Tovább
1945
Első fokon halálra ítélik Imrédy Béla miniszterelnökötTovább
1956
Az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége (EPOSZ) Ideiglenes Szervező Bizottsága Felhívásban szólította fel a parasztifjúságot a...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő